A tájgazdálkodási programok hazai formái

Az agrárpolitika a fenntartható földhasználat ösztönzése céljából eszköz- és intézményrendszerén keresztül tájgazdálkodási programokat támogat. E tájgazdálkodási programok elsősorban az extenzív gazdálkodási rendszerek kialakítását preferálják. Hazánk termőterületei számos környezetkímélő és a biodiverzitás sokszínűségét biztosító hasznosítási mód hosszú távú kialakítását teszik lehetővé. Magyarország eltérő táji adottságaihoz igazodó tájgazdálkodási formák határozhatók meg, amelyek az alábbi négy kategóriába sorolhatók (MTA RKK ATI 2010):

  1. precíziós mezőgazdaság
  2. extenzív gazdálkodási rendszerek
  3. tájfenntartó szociális gazdálkodások
  4. erdőgazdálkodás

Hazánk jó adottságú és korábban iparszerű mezőgazdaság által érintett területein (a már alacsony tájökológiai és biológiai diverzitás miatt) a nagyüzemi keretek között, a precíziós mezőgazdaság szemléletet és eszközrendszert érdemes támogatni. Ilyen intenzív gazdálkodásra alkalmas területek lehetnek pl.: Bácska, Mezőföld, Kisalföld és Békés egyes tájai, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar megye bizonyos területei.

iDevice ikon Precíziós mezőgazdaság

E „koncepció" és technológia, lényege, hogy az adott mezőgazdasági táblán belül a helyi viszonyokhoz igazodva juttatjuk ki a tápanyagot (műtrágya, szervestrágya), a növényvédő szert és a vetőmagot. A termelési módszer célja, hogy optimalizálja a befektetett tőke megtérülését úgy, hogy közben minimalizálja a környezetkárosító hatásokat (Tamás, 2001).


A versenyképes családi gazdasági modell támogatásának fő iránya a biogazdálkodás keretei között termelt zöldség-gyümölcs, valamint a legeltetéses állattartás. Ez utóbbi tevékenység - mint extenzív gazdálkodási forma - a természetvédelmi érdekeket is szolgálja. A Duna-Tisza köze homokos talajú tájain, Békés megye déli, jelentős számú kistermelő által művelt területein és a Jászságban gyakoriak az ilyen tájgazdálkodási programok.

Az Észak-Alföldön (főleg Szabolcs-Szatmárban) a magas agrárnépsűrűség, kis üzemmértekkel és alacsony kistermelői jövedelmekkel párosul, melyből következően a mezőgazdaság szociális funkciója erősíthető a tájfenntartással egybekötve. Itt elsősorban a térségi önellátást, a szakképzést (mezőgazdasági és ahhoz kapcsolódó, valamint a sok lábon állást lehetővé tevő szakmák oktatása), valamint a szociális szövetkezetek létrehozása segíthető.

Magyarország dombsági, középhegységi területein (Dunántúl, Északi-középhegység, Mecsek, Somogyi-dombság) az erdőterületek magas aránya miatt az erdőgazdálkodás további fejlesztése, és támogatása indokolt.

A bio- és ökogazdálkodás elterjedésének elősegítése a támogatások mellett más eszközökkel is lehetséges.

iDevice ikon Példa 1


iDevice ikon Példa 2


iDevice ikon Tipp

A gyógynövénytermesztéshez kapcsolódóan támogatni kellene a mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokra épülő gyógyszerek, és gyógyhatású készítmények kutatását, fejlesztését és gyártását.

A felsorolt programoknak, támogatási céloknak a vidéki munkahelyek megőrzésén kívül további előnye, hogy ezek jelentős része magasan kvalifikált humánerőforrást igényel, így hozzájárulhat a vidéki (agrár-)értelmiség megerősödéséhez. Az utóbbi évtizedek folyamatait alapul véve ez alapvetően növeli az érintett településeken rendelkezésre álló humán tőke mellett a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek meghonosodását.

« Előző | Következő »