A táj a természeti folyamatok és az emberi tevékenység „produktuma", ezáltal a különböző hatóerők vektorainak eredőivel leírható. A táj karaktere a természeti folyamatok, és az emberi tevékenységek interakciójának mértékéről tájékoztat, a föld alapvető fiziognómiai profilja, amelyet a klíma, a geomorfológia, topográfia, a talaj, illetve a vegetáció és a tájhasználat határoz meg. A tájkarakter három fő összetevője (Wascher 2005):

1. a bio-fizikai fő szerkezeti elemek (geológia, talaj, domborzat, vízrajz);
2. a vegetáció és tájhasználati foltok (erdők, parti vegetáció, mezőgazdasági földek, vonalas és pontelemek) és
3. a kulturális elemek (települések és történelmi, kulturális emlékek, infrastrukúra, egyéb ember-építette objektumok).

Ebben az értelemben a tájkarakter a biofizikai alapstruktúra és a tájhasználati foltok együttese. Tehát a táj karaktere nem csak annak állapotát és minőségi adottságát jelenti, de ugyanúgy fontosak az állapotot kialakító hatásfolyamatok is.

A fentiek értelmében tehát a felszínborítás (land cover) a táj biofizikai szerkezetét jelenti, lényegében olyan ökotóp-komplexum, amely abiotikus és biotikus tájszerkezeti elemek rendszereként jelenik meg a térben.

A föld- vagy tájhasználat (land use) a különböző társadalmi-gazdasági folyamatok által kialakított tájfoltok rendszere, amelynek alapstruktúráját a felszínborítás adja.

Az előző leckében (lásd: 2.1 lecke) láttuk, hogy egy adott felszínborítási típus akár több féle tájhasználati formát is takarhat és egy bizonyos tájhasznosítási mód konkrét felszínborítási típust is jelenthet. Ezért földhasználat alatt a szakirodalom általában a tájhasználati szempontú felszínborítást érti.

A felszínborítottság változása tehát a különböző hajtóerők, folyamatok és hatások bonyolult rendszerének eredője. E komplex rendszer megértéséhez először különbséget kell tenni aközött, hogy melyek a táj biofizikai paraméterei és melyek a lejátszódó társadalmi-gazdasági folyamatok táji megjelenései. A föld- vagy tájhasználat változás folyamata több szempontból is összetett:

• összetett érdekelt szereplők (földtulajdonosok),
• összetett használati formák
• összetett válaszreakciók a klímaváltozásra, társadalmi és ökológiai folyamatokra,
• összetett térbeli folyamatok,
• összetett válaszreakciók,
• összetett társadalmi és földrajzi kapcsolatok és
• összetett kötelék a föld és az azt használó ember között.

A föld-, illetve tájhasználat változásainak okait és következményeit társadalmi, földrajzi és történelmi kontextusban kell vizsgálni.

A földhasználat és felszín borítás változásainak folyamatát a nemzetközi szakirodalom együttesen LUCC (Land-use and Land Cover Change) folyamatnak nevezi. A LUCC folyamatok megértése a különböző szinteken rendelkezésre álló információk függvénye:

a) Az első szint, a földfelszíni információk mennyiségi paraméterei, amellyel a LUCC folyamat evolúciója követhető. Ilyen paraméterek lehetnek a felszínborítottság vagy földhasználat területi kiterjedése és időbeni viszonylagossága.

b) A következő információs szint a beazonosított tájszerkezeti elemek, amelyek földrajzi térben való elhelyezésével és különböző időszakokban jellemző állapotainak megadásával a dinamikai jellemzők vállnak ismerté, tehát a változás folyamata.