A tájértékek kataszterezéséhez először meg kell ismernünk a tájvédelem fogalmát és szerepét.

A tájvédelem a tájak esztétikai adottságát és jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és egyedi tájértékek megőrzését, helyreállítását, valamint a tájak működő képességének fenntartását jelent.

A tájvédelem legfontosabb feladatai:

• a tájhasználat lehetőségének hosszú távú megőrzése,
• a tájkarakter megőrzése,
• az egyedi tájértékek védelme.

A tájkarakter fontos összetevői az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.

Az egyedi tájértékek tipizálása

Az MSZ 20381:2009 sz. Természetvédelem. Egyedi tájértékek kataszterezése című szabvány alapján az egyedi tájérték főtípusai, típusai, altípusai és fajtái:

Kultúrtörténeti értékek

• Településsel kapcsolatos egyedi tájérték
• Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos egyedi tájérték
• Termeléssel kapcsolatos egyedi tájérték
• Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó egyedi tájértékek

Természeti egyedi tájértékek

• Földtudományi egyedi tájértékek
• Biológiai egyedi tájértékek

Tájképi egyedi tájértékek

• Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. kilátópont, „látókő")
• Vonalas jellegű kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel (pl. panorámaút)