Nemzetközi karbonmérleg

A különböző földhasználatok eltérő felszínborítási típusai lényegesen befolyásolják a Föld klimatikus viszonyait. Elsősorban a mezőgazdaság során alakulhatnak ki táji szintű drasztikus beavatkozások (erdőirtás, majd beszántás vagy felhagyást követő rét- és legelő gazdálkodási rendszerek kialakítása), amelyek a CO2-mérleg szabályozás révén közvetlenül hozzájárulnak az ÜHG mennyiségének alakulásához. Az éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelem jegyében az ENSZ tagállamai, az úgynevezett LULUCF tevékenységekkel igyekszenek megőrizni karbonkészletüket.

iDevice ikon LULUCF tevékenységek
Ezek a tevékenységek közvetlen emberi tevékenység által előidézett földhasználat-változás és - az 1990 óta végzett erdőtelepítésre, újraerdősítésre, erdőirtásra korlátozódó - erdőgazdálkodási tevékenység eredményei. Mindazon emberi hatásra bekövetkezett földhasználat-változások, amelyek valamilyen erdő- nem erdő típusú tájkonverziót eredményeznek, illetve vice versa (Kiotó Jegyzőkönyv 3.3 cikk szerinti tevékenységek), továbbá az erdőgazdálkodás, szántóföldi művelés, legelőgazdálkodás, valamint az élőhelyek visszaállítása (Kiotó Jegyzőkönyv 3.4 cikk szerinti tevékenységei).


iDevice ikon Kiotó Jegyzőkönyv
Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez csatolt Kiotói jegyzőkönyv az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb nemzetközi jogi eszköze. A jegyzőkönyv a fejlett országok által a globális felmelegedésért felelős egyes, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett kötelezettségvállalásokat tartalmazza. Az 1990-es szinthez képest a 2008-2012 közötti időszakban legalább 5%-kal mérsékelni kell a fejlett országok összes kibocsátását.

A földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) kedvező hatást gyakorolnak az Unió üvegházhatású gázkibocsátására. A LULUCF-ágazatok a gazdaság többi szektorából származó kibocsátás 9%-ának megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázt von ki a légkörből (2.4.1 táblázat).

 

2.4.1 táblázat. A tagállamok Kiotói Jegyzőkönyv 3.3 cikke szerinti karbon-mérlegének alakulása
( EEA 2012)
  Tervezett szénkészletváltozás 2008-2012 Aktuális szénkészletváltozás 2008-2010 Erdőgazdálkodásból maximálisan engedélyezett (KAP)
  (Mt CO2/év)  
Ausztria - 0.7 - 1.2 NA
Belgium NA 0.2 NA
Bulgária NA - 1.0 NA
Ciprus NA - NA
Csehország NA - 0.1 - 1.2
Dánia - 0.1 - 0.2 - 0.2
Észtország NA 0.2 NA
Finnország 4.0 4.0 - 0.6
Franciaország 5.0 07.máj - 3.2
Németország NA - 5.6 - 4.6
Görögország - 0.3 - 0.3 - 0.3
Magyarország NA - 1.1 - 1.1
Írország - 2.9 - 2.8 NA
Olaszország NA - 6.1 - 10.2
Lettország NA - 0.1 - 1.3
Litvánia NA - 0.1 - 1.0
Luxemburg 0 0.1 NA
Málta NA - NA
Hollandia 0.02 0.4 NA
Lengyelország NA - 9.4 - 3.0
Portugália - 3.4 - 2.6 - 0.8
Románia NA 0.7 - 4.0
Szlovákia NA - 0.3 NA
Szlovénia NA 0.3 - 1.3
Spanyolország - 6.3 - 6.3 - 2.5
Svédország 05.jan 02.febr - 2.1
Egyesült Királyság - 2.1 - 2.1 - 1.4
EU-15 - 5.3 - 14.8 - 57.9
EU-27 - 5.3 - 25.8 - 81.6
EEA-országok    
Horvátország NA 0.1 - 1.0
Izland NA - 0.2 NA
Lichtenstein NA 0.0 - 0.0
Norvégia 0 0.7 - 1.5
Svájc 0.2 0.2 - 1.8

A földhasználathoz, a földhasználat megváltozásához és az erdőgazdálkodáshoz (LULUCF) kapcsolódó kibocsátás mennyiségéről az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének I. függelékében feltüntetett összes ország - köztük az EU tagállamai, Oroszország, Kanada és az USA is - jelentést ad, a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében alkalmazandó elszámolási módszerek azonban javításra szorulnak. Az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi tárgyalások keretében jelenleg is folynak az egyeztetések a LULUCF-kibocsátások elszámolására szolgáló módszerekről, amelyek egy új nemzetközi egyezmény részét képezhetnék. Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének égisze alatt továbbá egy, a fejlődő országokban tapasztalható erdőirtásból és erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentését (REDD) célzó program is kidolgozás alatt áll.

iDevice ikon Hasznos link
A LULUCF-kibocsátások kérdésének kezelése olyan általános keretek között lenne a leghatékonyabb, amelyek valamennyi földhasználati típus (pl. élelmiszer-, takarmány- és szálasanyag-termelés) vonatkozásában figyelembe veszik mind a megkötött, mind a kibocsátott mennyiségeket. Ily módon jutalmazni lehetne azt, ha valahol növekednek a kötöttszén-készletek, hiszen ez fontos ahhoz, hogy hosszú távon elegendő biomassza-forrás álljon rendelkezésre. A földhasználathoz, a földhasználat megváltozásához és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó összes kibocsátás megfelelő elszámolása fontos szerephez juthat a biomassza-előállítás fenntarthatóságának biztosításában.

A Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló 36 tagállam összes LULUCF-tevékenységekhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátás mérlege -4 milliárd t CO2 volt 2008-2011 időszakban. A tagállamok közül hat ország karbon egyenlege pozitív, ahol az erdőirtás miatt karbon kibocsátás zajlik. Magyarország -12 millió tonna CO2 egyenértékű kibocsátással, ebben az összesítésben a 21. helyezett.

E mennyiség valamivel több, mint egyharmada (38%) köthető a 3.3 cikk tevékenységeihez, amely szerint az erdősítés volt a domináns földhasználat. A LULUCF-ágazat közel kétharmadát kitevő (62%) 3.4 cikk tevékenységek (erdő-, szántó-, legelőgazdálkodás) közül csak az erdőgazdálkodás szerepel (2.4.2 táblázat).

 

2.4.2 táblázat. LULUCF-ágazatok kibocsátásai (t CO2)
(OMSZ 2010)
  összesen (2008-2011)
3.3 Cikk -4 593 889,41
Erdősítés -4 849 093,29
Erdőirtás 255 203,88
3.4 Cikk* -7 878 574,36
*szántóművelés, legelőgazdálkodás és élőhely-visszaállítás=0