Természetföldrajzi környezeten a földfelszín meghatározott részén található domborzat, éghajlat, talaj, ásványi kincsek, flóra és a fauna tájalkotó elemek rendszerét értjük, amelyek dinamikus egyensúlyban, illetve az ember általi átalakítás adott stádiumában vannak.

A természeti környezet alkotói:

• a kozmoszféra,
• és a geoszférák: atmoszféra, hidroszféra, litoszféra, pedoszféra, bioszféra.

Eredet szerint a természeti erőforrások lehetnek:

a) biotikus erőforrások: a bioszférát alkotó elemek (pl. erdő, állatok) és ezek származékai, a fosszilis szerves üzemanyagok (olaj, szén)
b) abiotikus erőforrások: nem élő szervezetek származékai (pl. föld, víz, levegő, nehéz fémek)

A természeti erőforrások többféleképpen csoportosíthatók. A társadalom számára hasznosítható természeti erőforrások a természet fogalmánál szűkebb kategóriaként, annak csak az emberi társadalommal kapcsolatban álló elemeit, a társadalom által érintett, illetve felhasznált részét foglalja magába, a földrajzi környezet legstabilabb, leglassabban változó eleme. Ebben az értelemben a természeti erőforrások közé a természeti elemeknek azon köre tartozik, amely felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek termelésében, ipari nyersanyagként, turisztikai vonzerőként vagy segíti más források hasznosítását.

A legtöbb ipari termék alapanyagát valamilyen természeti erőforrás adja, amelyet nyersanyaggá alakítanak át. A gazdasági növekedés szempontjából azonban a természeti kincsek változatossága a döntő és nem az egyetlen tényezőben való gazdagság.

A gazdaság fejlődésére és területi alakulására ható természeti tényezőket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk (G. Fekete 2000):

• energiahordozók (szénfélék, kőolaj, földgáz, olajpala, sugárzó anyagok)
• ércek (fémtartalmú ásványok és kőzetek)
• vegyipari alapanyagok (kősó, kálisó, kén, foszfor tartalmú ásványok, egyes ércek, kőszenek, szénhidrogének)
• építőanyagok (márvány, azbeszt, kavics, homok, bazalt, andezit, mészkő, dolomit, kaolin, perlit)
• egyéb ásványkincsek (bentonit, kriolit, kvarcit)

Éghajlat, időjárás

• hőmérséklet
• csapadék
• páratartalom
• légnyomás
• szélirány

Víz

• ivóvíz
• öntözővíz
• ipari víz:
  • magas vízigényű ágazatok (timföldgyártás, cellulóz és papíripar, sólepárlás, kohászati ágazatok)
  • nyersanyagként felhasználó ipari ágazatok (söripar, konzervipar, szikvíz és üdítőgyártás)
• víztározók
• halászat
• energiaforrás
• szállítási útvonal

Domborzat

• reliefenergia
• mikroformák

Talaj

• minősége
• szilárdsága

Egyéb (pl. földmozgások)