Fosszilis és megújuló energiaforrások

A természeti erőforrások egyik legfontosabb csoportja, egyben a gazdaságfejlesztés alapfeltétele is azok a természeti elemek, amelyek közvetlen energiatermelésre is hasznosíthatók. Ezek a természetben megtalálható energiaforrások, megújuló képességük tekintetében, alapvetően megújuló, illetve nem megújuló (fosszilis) típusokba kategorizálhatók. A megújuló energiaforrások fogyasztási rátája alacsonyabb, mint a képződési rátája, a nem megújuló energiaforrások fogyasztási rátája pedig magasabb, mint a képződési rátája.

A fosszilis energiahordozók (kőszén kőolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak. Azokat a készleteket, amelyek több száz millió év alatt halmozódtak fel, az emberiség néhány száz év alatt felemészti. A kőszenet ipari méretekben kb. 400 éve, a kőolajat kb. 100 éve használják. Számítások szerint a kőszénkészletek még néhány száz évig, a kőolajkészletek 30-60 évig biztosítják a világ energiaszükségletét.

Olajcsúcs (oil-peak)

Az olajkitermelés már most lemenő ágban van, és a szén, a földgáz, az urán hanyatlása is 16-18 éven belül elkezdődik, nem pótolható velük az olaj. A fosszilis, azaz nem megújuló források aránya 91 százalék volt 2007-ben a világ energiafogyasztásában, 2012-ben pedig még mindig 88 százalék.

Egyes kutatások szerint 2006-ban a világ túljutott az olajhozam csúcsán, azaz ekkor állt a legtöbb olaj az emberiség rendelkezésére. Azóta szinten tartják, de nem tudják növelni a kitermelést, és várhatóan 2020-tól geofizikai okokból már csökkenni fog a kitermelhető mennyiség - ha továbbra is ilyen ütemben nő a fogyasztás.

A geofizikusok egybehangzó becslése alapján könnyen kitermelhető (azaz 1 hordó erőforrás ráfordításával 5-8 kitermelt hordót eredményező) olajból már nincs több a Földön; és 90 százalék annak az esélye, hogy nagy mezők már nincsenek feltáratlanul. Jelenleg az olajkészletek harmada már kimerülő mezőkről származik, amelyekre nagyjából állandó 4 százalékos csökkenés jellemző: a világméretű termelés tehát több mint egymillió hordóval csökken évente. Kőolaj ezután is lesz, azonban egyre kevesebb és egyre drágábban kitermelhető, a világ szükségletei és igényei viszont még mindig folyamatosan növekednek. A földgáz, a szén, az urán hozamcsúcsai előrejelzések szerint 2020 és 2030 között érik el kitermelésük csúcsát.

Az emberiség jelenleg a fosszilis energiahasználat rövid, ugrásszerű növekedésének csúcsánál tart, és arra készül, hogy belépjen egy soha nem tapasztalt mértékű, ismeretlen rendszerbe: egy olyan erőforrás elveszítésének korába, amely a növekedés és a fejlődés vitathatatlan motorja volt.

Jelenlegi tudásunk szerint az olajnak nincs egyenértékű alternatívája. A ma ismert megújulók előállításához is olaj, fosszilis energia kell.

Forrás: fna.hu

1.7.1 ábra. Olajhozam csúcs a világ különböző régióiban (Energy Watch Group 2008)

A fosszilis energiahordozók véges készlete miatt a nukleáris energia vagy a megújuló energiaforrások használata kerül előtérbe.

A megújuló energiaforrások kihasználása az energiaellátás hosszabb távú racionalizálásában és a környezetkárosítás csökkentésében egyaránt fontos szerepet játszik. Ma már egyre több ország él azzal a lehetőséggel, hogy a rendelkezésére álló megújuló energiaforrásokat hasznosítsa. A gazdaságos hasznosítás lehetősége természetesen az illető ország adottságaitól is erőteljesen függ. A megújuló energiák hasznosítása terén a legnagyobb problémát az okozza, hogy túlnyomó részük időben változó mértékben áll rendelkezésre, eltérően a felhasználás igényeitől. A megújuló energiák hasznosítására irányuló kutatások és fejlesztések egyik sarkalatos kérdése ezért az energiatárolás ipari méretekben történő megvalósítása. A megújuló energiaforrások közé tartozik a napenergia, a szélenergia, a különböző formában megjelenő biomassza, a geotermikus energia és a vízenergia.

1.7.2 táblázat. A megújuló energiaforrások alkalmazási lehetőségei

Forrás	Felhasználás	Terület
Napenergia	Fűtés, melegvíz előállítás, szárítás, aszalás, villamos energia termelés	Lakosság, mezőgazdaság, egyéb hőtermelés
Szélenergia	Villamos energia termelés, vízszivattyúzás	Lakosság, mezőgazdaság, ipari
Geotermikus energia	Fűtés, melegvíz előállítás, villamos energia termelés	Mezőgazdaság, lakosság, gyógyturizmus, egyéb hőtermelés
Száraz biomassza	Melegvíz előállítás, fűtés, gőztermelés, szárítás	Mezőgazdaság, lakosság, ipar, egyéb hőtermelés
Folyékony és gáznemű biomassza	Motorhajtás, termikus hasznosítás, villamosenergia termelés	Közlekedés, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás
Vízenergia	Villamosenergia termelés	Ipar

1.7.2 ábra. Megújuló energiaforrások részesedése az összes energiafogyasztásból (2012)
(Eurostat 2013.)

1.7.3 ábra. Megújuló energiaforrások részesedése az összes energiafogyasztásból (2012)
(Eurostat 2013.)

« Előző | Következő »