Agrár-környezetgazdálkodási célprogramok

Bizonyos agrár-környezetgazdálkodási célprogramok az ország teljes támogatható területén felvállalhatók, ebben az esetben a kifizetések horizontális jellegűek, míg az agrár-környezetgazdálkodási előírások közül, a horizontális előírásokon túl, speciális előírások felvételére van lehetőség (zonális előírások).

A három zonális célprogram:

  • természetvédelmi,
  • talajvédelmi és
  • vízvédelmi célprogramok.

A hosszú távú területpihentetés (214 A4), mint tájkonverzióval elérhető klímaadaptációs intézkedéstípus, a szántóföldi növénytermesztés típusú földhasznosítás során alkalmazott zonális előírásoknak való megfelelés alintézkedése, a vízvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás célprogramban található. A talajkímélő tevékenység főként a veszélyeztetett és sérülékeny vízbázisok térségében, valamint erózióval, árvízzel rendszeresen veszélyeztetett területeken a szántóművelés felhagyását, ezáltal a fizikai környezet állapotának megőrzését és javítását jelenti. Eltérően a többi célprogram 5 éves futamidejétől a program 10 éves időtartamú lehet, ezáltal biztosítható a fizikai környezet hosszú távú védelme.

A szántó-gyep konverzió és telepített gyepek hasznosítása (214 B2) horizontális előírásoknak megfelelő gyepgazdálkodási alintézkedés célprogramja, amely a gyenge termőhelyi adottságú szántóterületeken a szántó művelés helyett gyepgazdálkodásra való áttérést támogatja, ezáltal a fizikai környezet (talajok, vízbázisok) állapota óvható meg és javítható.

A szántóföld átalakítása vizes élőhellyé (214 D1.2) a vizes élőhelyeken folyó gazdálkodás során támogatható. A horizontális célprogram a biodiverzitási szempontból kiemelkedő jelentőségű területhasznosítás fenntartását a védett és veszélyeztetett populációjú madár és emlősfajok élőhelyeinek megőrzését célozza meg. A 3.11.1. táblázat az intézkedés céljainak elérését mérő indikátorokat mutatja be.
 

3.11.1 táblázat. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések számszerűsített céljai
az uniós közös indikátorok alapján (ÚMVP 2007-2013)

Indikátor típusa Indikátor Célérték
Output







Eredmény
Támogatásban részesülő gazdaságok és földhasználók száma 25 000 db
AKG támogatással érintett összes terület 2,1 millió ha
AKG támogatásban részesülő terület
Szerződések összes száma
1,1 millió ha
25 000 db
Génmegőrzési tevékenységek száma
Sikeres AKG beavatkozással érintett terület
400 db
1,1 millió ha
Hatás





A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása
(mezőgazdasági területen fészkelő vadon élő madarak állományindexe; index: 2000=100%)
16%
Magas természeti értékű területek megőrzése 1,4 millió ha
Bruttó tápanyagmérleg (Nitrogén többlet) változása -21 kT
Megújuló energia termelés növekedése (ásványolaj egyenérték) 0 kT
A nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás (216) szintén a tájhasználatban bekövetkező változás során elérhető klímaadaptációs intézkedés. A tájhasználat átalakulásával, az intenzív gazdálkodás széles körű elterjedésével, a tájalkotó elemek (fasorok, ligetek, kutak, utak, mezsgyék) sok helyen eltűntek, továbbá a fajok megőrzése érdekében is szükséges az élőhelyek fajgazdagságának növelése, valamint a tájelemek változatosságának a visszaállítása. Miután az eredeti élőhelyek helyreállítása és a tájképi értékek fenntartása nem jár olyan gazdasági haszonnal, mint a termelékenységből adódó jövedelem, ezért e tevékenységek támogatása a termőhelyi viszonyoknak megfelelő és a környezetkímélő tájhasznosítást ösztönzi, egyben felkészíti a gazdát, más AKG-típusú tevékenység megkezdésére és emelik a természeteshez közeli tájak közjóléti értékét. Az alintézkedések közül kifejezetten a tájhasználathoz köthető tevékenységtípusok között találjuk a mezőgazdasági parcellák szegélyén létesített, növény és állatfajok életfeltételeit biztosító cserjesorok (sövény), mezővédő fasorok, erdősávok, füves mezsgyék, rovarteleltető bakhátak létesítését. Mindezekkel a nem termelő beruházásokkal növelhető a biodiverzitás, a zöld folyosó rendszer parcella szintű elemei teremthetők meg, a szélerózió és vízerózió veszélye csökkenthető, továbbá értékes nyílt élőhelyek rehabilitációjára és az élő szervezetek életfeltételeinek biztosítása nyílik lehetőség. A 3.11.2. táblázat az intézkedés céljainak elérését mérő indikátorokat mutatja be.

3.11.2 táblázat. A nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás intézkedések
számszerűsített céljai az uniós közös indikátorok alapján(ÚMVP 2007-2013)

Indikátor típusa Indikátor Célérték
Output

Támogatott gazdaságok száma
Teljes beruházási összeg
10 000 db
13 millió Euró
Eredmény
Hatás



Sikeresen gazdálkodás alá vont terület
A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása (mezőgazdasági területen fészkelő vadon élő madarak állományindexe; index: 2000=100%)
380 000
10%
Magas természeti értékű területek megőrzése
Bruttó tápanyagmérleg (Nitrogéntöbblet) változása
5 200 ha
- 0,76 kT
Megújuló energia termelés növekedése (ásványolaj egyenérték) 0 kT
Az ország területének közel 20%-a erdészeti hasznosítású, ezt az arányt mindenképpen növelni szükséges. Az erdőtelepítés jelentőségét és szükségességét a gazdasági előnyök mellett, a talajra, vizekre, a levegőre, és a biodiverzitásra, összefoglalóan: a környezeti állapotra gyakorolt kedvező hatások is igazolják. A mezőgazdasági földterület első erdősítése (221) típusú intézkedéscsomag a fenti célok megvalósítása mellett, a fának, mint fontos megújuló energia alapanyagnak az előállításához is érdemben járul hozzá. Ebben a szemléletben tehát az intézkedés fő célkitűzései az ország erdősültségének növelése, a mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítése, a területek alternatív hasznosítása, az erdőterület és az erdők környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése, az erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása. Szintén cél a magas biodiverzitású, természetszerű erdők létrehozása az őshonos fafajok arányának jelentős növelésével, különösen a védett területeken. Az intézkedés célja továbbá a vonatkozó EU-elvárásoknak (zöldáram, megújuló energiaforrások) való megfelelés, az energiaellátás diverzifikálása. Az intézkedés két részterülete:
  • az erdőtelepítés
  • és a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása.

A 3.11.3 táblázat az intézkedés céljainak elérését mérő indikátorokat mutatja be.

3.11.3 táblázat. A nem termelő beruházásoknak nyújtott támogatás intézkedések
számszerűsített céljai az uniós közös indikátorok alapján
(ÚMVP 2007-2013)

Indikátor típusa Indikátor Cél
Output






Erdősítési támogatásban részesült kedvezményezettek száma 7 000 db
Fás szárú ültetvény-telepítési támogatásban részesült kedvezményezettek száma 3 500 db
Erdősített területek nagysága (ha)
Fás szárú energia-ültetvény területek nagysága (ha)
70 000 ha
49 000 ha
Eredmény
Sikeres erdőtelepítéssel érintett terület
Fás szárú ültetvények összes területe
70 000 ha
49 000 ha
Hatás




A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása
(mezőgazdasági területen fészkelő vadon élő madarak állományindexe; index: 2000=100%)
Bruttó tápanyagmérleg (Nitrogéntöbblet) változása
-10%


-6,25 kT
Megújuló energia termelés növekedése (ásványolaj egyenérték) 777 kT