Az EU talajerőforrás- és tájgazdálkodási tevékenységeket ösztönző vidékpolitikája elsősorban a klímaváltozás hatásainak csökkentésével és az alkalmazkodással összefüggő intézkedések keretében valósul meg. A legtöbb vidékfejlesztési stratégiában az emissziócsökkentést célzó tevékenységek ösztönzése gazdaságfejlesztési és agrár-környezetgazdálkodási típusú intézkedésekkel valósulnak meg. Tehát nem csak a modernizációval, de a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlat megválasztásával is jelentős eredményeket érhetünk el az emissziócsökkentés terén. A vidékfejlesztési stratégiák leggyakrabban használt eszközei:

• a farmmodernizáció (energiahatékonysági beruházások, trágyakezelés eszközeinek fejlesztése),
• biomassza energetikai célú felhasználása,
• agrár-környezetvédelmi intézkedések (hatékony trágyafelhasználás, talajerő-gazdálkodás, biogazdálkodás, extenzív állattartás és legelőgazdálkodás),
• erdőtelepítés,
• technológiafejlesztés,
• partnerség erősítése és
• diverzifikáció.

Magyarország jelentős részén szükség van a földhasználat átalakítására országos, új földhasználati irányok keresésére és térségi prioritások (árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek terület használatának átalakítása, természet közeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása) meghatározására. A termőföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minőségét, termőképességét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés, a negatív tápanyagmérleg), a környezetkímélő, legelőre alapozott állattartás indokolatlanul alacsony aránya, a környezettudatos tápanyag-gazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Az intézkedés a mezőgazdasági földhasznosítási irányok alapján négy alintézkedésre osztható:

• szántóföldi növénytermesztés,
• gyepgazdálkodás,
• ültetvényes gazdálkodás (gyümölcs- és szőlőtermesztés) és
• vizes élőhelyeken történő gazdálkodás.

Az EU-szabályozás szerint a klímahatások csökkentése a vidékfejlesztési politika egyik kulcsprioritása és számos támogatott intézkedés egyszerre tud hozzájárulni a mitigációs és az adaptációs célokhoz, miközben szinergikus kapcsolatok alakulnak ki az egyéb környezetvédelmi célokkal. A tájhasználat-változással szorosan összefüggő klíma-mitigációs vidékfejlesztési intézkedések:

• a tartós területpihentetés (214 agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, 216 nem termelő beruházások támogatása),
• a szántó-legelő konverzió (214, 216) és
• a mezőgazdasági terület erdő terület konverziója (221 mezőgazdasági földterület első erdősítése).