Az agrárszféra az időjárásnak legerősebben és legközvetlenebbül kitett ágazat, a termés hozamát és minőségét alapvetően befolyásolja. A nemzetgazdaság egyik legsérülékenyebb, az időjárástól leginkább függő és egyben a legnagyobb területet érintő ágazata a mezőgazdaság. 1960 óta a világ fejlett országaiban 5%-kal csökkent, a fejlődőkben pedig 22%-kal nőtt, azaz összességében, mintegy 10%-kal nagyobb a földterületek aránya. Ez a trend - elsősorban a latin amerikai és a szub-szaharai régiók területnövekedései miatt - várhatóan tovább fog emelkedni. A mező- és erdőgazdaság azon túl, hogy nagyban képes hozzájárulni az energiafüggőség és a káros kibocsátások csökkentéséhez, jelentős átalakuláson fog átmenni.

Hőmérséklet- és csapadékviszonyok megváltozása

A szárazföldi területeken várható melegebb és gyakrabban forró nappalok és éjszakák a hidegebb térségekben növekvő, a melegebb területeken csökkenő hozamokat, valamint intenzívebb rovarinváziókat fognak eredményezni. A meleg időszakok gyakorisága továbbfokozza a melegebb térségek hozamcsökkenését, emellett megnöveli a futótűz veszélyét is. Magyarországon éves átlagban 1,1 °C a várható melegedés mértéke, a legkisebb nyáron és ősszel 0,7 °C és 0,8 °C-kal, s a legnagyobb tavasszal 1,6 °C-kal (2.13.1 ábra).

2.13.1 ábra. Az évszakos átlaghőmérsékletek változása (°C-ban) a 2021-2050-es időszakra (referencia időszak: 1961-1990)

A csapadékhullás gyakorisága egyes termények károsodását eredményezheti, fokozza a talajeróziót és az elöntő vízmennyiség következtében bizonyos talajok művelhetetlenné válnak. Az aszállyal sújtott területeken talaj degradáció várható, a terméshozamok csökkennek, a termények károsodnak, szélsőséges esetben az állatok elhullnak, és a futótűz kialakulásának kockázata megnő.

Az utóbbi időszakban megjelenő és sűrűsödő trópusi ciklonjelenségeihez hasonló időjárási események szintén jelentősen károsítják a mezőgazdasági terményeket, és fákat dönthetnek ki. Éves átlagban Magyarországon 6,7%-os csapadékcsökkenés várható (1. táblázat), mely a délnyugati országrészben a legjelentősebb. Az évszakok közül a várható szárazodás mértéke tavasszal a legnagyobb (átlagosan 9,6%), míg nyáron a legkisebb (átlagosan 2,1%). Nyáron ugyanakkor jelentős országon belüli eltérések várhatók: a Dunántúl térségében az átlagot meghaladó, jelentős csapadékcsökkenésre, míg az északkeleti országrészben csapadéknövekedésre számíthatunk (Bartholy et al 2010).

2.13.2 ábra. Az évszakos relatív csapadékösszeg változása (százalékban) a 2021-2050-es időszakra (referencia időszak: 1961-1990)

Magyarországot tekintve, ahol a mezőgazdasági területek aránya eléri a 80%-ot, ezen belül a szántóföldek pedig a 75%-ot, az ágazat létkérdésének számít a lehulló csapadék befogadása, megőrzése, valamint az így rendelkezésre álló vízkészlettel való ésszerű gazdálkodás. Másrészt a szárazodási folyamatok az öntözőrendszereink kiépítését sürgetik. A melegedéssel ugyanakkor együtt jár a tápanyagok hasznosulásának változása is, a korábbi gyakorlat, miszerint aszály ellen műtrágyával készülünk fel, ma már bizonyítottan nem hatékony, ugyanis tartós szárazság esetén a tápanyagbőség kedvezőtlen tápanyagkoncentrációt eredményez. A kedvezőtlen termőképességű területeken a vetésváltás, a vetésforgó és a zöldtrágyázás művelési módok felértékelődnek. Az aszállyal szemben a jó termőképességű talajok rezisztensebbek, mint a gyenge minőségűek. A felmelegedéssel nemcsak a kórokozok, kártevők és gyomnövények elterjedése válik intenzívebbé, de azok agresszivitása és az alkalmazott növényvédő szerekkel szembeni immunitásuk is.

A jövőben ezért fontos lesz az új típusú védelem érdekében a szaktudás kiaknázása és új technológia kifejlesztése. A szélsőséges időjárásból következő csapadékhiány és a hőségnapok számának emelkedése egyaránt veszélyezteti a hazai állatállományt és a takarmánytermesztést.

A meleg és száraz klíma a gabonára alapozott állattenyésztésre hat a legkevésbé. Az új paraziták és kártevők megjelenésével jelentős állategészségügyi problémák is felvetődnek.