Magyarország jelentős kiterjedésű gyepterületei egyrészt az állatállomány számára biztosítanak takarmánybázist, másrészt vízgazdálkodási és tájképvédelmi szempontból szükséges a fenntartásuk.

A klímaváltozás a gyümölcsösök fagykárral, jégesővel és aszállyal szembeni védelme és a mikroklíma alakítása révén, a kertgazdálkodásra is jelentős hatással van. A szőlőtermelés és borászat földrajzi határai északabbra tolódnak, ugyanakkor fokozódik a klíma-rezisztens fajták elterjedése, és fajtaszerkezet-váltás várható.

A szabadföldi zöldségtermelés tekintetében inkább a melegkedvelő fajták - paprika, paradicsom, uborka, görögdinnye, kukorica - termésátlaga növekedhet. A hidegtűrő fajok esetében (zöldborsó, káposztafélék) a kora tavaszi termelés javasolható.

A felmelegedésből következő vízhiány és aszály nemcsak Magyarország erdőállományának fajtacseréit idézi elő, de a szárazság a vadállományt is érinti. A szél, hó és ónos eső miatt megnőnek a töréskárok, sűrűsödnek az erdőtüzek, a hirtelen bekövetkező nagy esőzések miatt jelentős talajeróziós károk alakulnak ki. A szárazságot kevésbé tűrő fafajok, a talajban élő mikroorganizmusok tevékenységének lassulásával, kipusztulhatnak.