Bár a táj és a környezet is térfogalom, mégsem azonos a jelentésük. A táj határai állandóbbak, a különböző tájegységek hézagtalanul lefedik a szárazföldek egész felszínét: minden földfelszíni pont valamelyik tájegységhez tartozik.

A környezet és a táj egymástól lényegesen különböző komplex térkategória. A környezet fogalom minden esetben feltételezettséget fejez ki és viszonylatot tételez fel, mégpedig - grammatikai hasonlattal élve - birtok egy olyan viszonyban, amelyben a birtokos valamilyen élő, aktív szervezet (Marosi 1980). Például a társadalom földrajzi környezetének esetében valamely nagyobb emberi közösség a településben, a megyében, az országban, legtágabb értelemben a Földön. A konkrét környezetek csak kivételesen esnek egybe a természeti alapokon elhatárolódó tájakkal.

Topográfiai határa nem pontosan definiált, a konkrét környezetek határai az emberi tevékenység hatására gyorsabban módosulnak pl. egy szennyeződés által érintett hatásterület határa változhat. Nem minden környezet regionális földrajzi egység, míg a tájak igen.

A környezet állapotának tanulmányozása nem feltétlenül táji keretek között történik, azonban az egyes társadalmi tevékenységek gyakran egész tájegységeket érintenek. A táj ugyanis egy, csak rá jellemző módon szervezett területi egység: növényzete, talaja stb. másképpen reagál pl. a savas esőre, mint a szomszédos, más adottságokkal rendelkező tájak.

A környezeti problémákkal táji szinten foglalkozunk, cél egy konkrét külső hatás útjának kimutatása a táji rendszer különböző elemei, alkotórészei között, ezáltal

• megismerjük a tájalkotó tényezők rendszerben betöltött szerepét,
• a táji rendszer ellenállóbb vagy sérülékenyebb elemeit,
• milyen a táj teherbíró képessége
• a táj milyen társadalmi célokra használható