A jövedelem növekedésével párhuzamosan növekszik a húsfogyasztás mértéke is.

Jó közúthálózaton gyorsabban el lehet jutni a mezőgazdasági területekre, ezért jellemzően a gazdag országokban nem kell új mezőgazdasági területeket kialakítani.

A jellemzően élelmiszerimportra berendezkedő országok inkább a farmereket védő árpolitikát folytatnak, addig az élelmiszer-exportőrök a fogyasztókat védik.

A magasabb jövedelemmel rendelkező országokban kvázi merev árszabályozás alakult ki, míg a szegényebb országokban a rugalmas árpolitika. Ennek következménye a gazdag országok magas élelmiszerára miatti földkonverzió.

Az ember inkább olyan helyeket keres letelepedésre, amelyek rekreációra is alkalmasabbak.

Afrikában több tejterméket fogyasztanak, mint Ázsiában.

Kínában a zöldreformok következtésben nőtt a terméshozam.

A telekommunikációs infrastruktúrához való hozzáférés is összefüggésbe hozható a mezőgazdasági területek produktivitási tényezőjével.

A magas élelmiszerárak miatt a gazdag országok befektetői nagyobb területeket képesek bevonni a művelésbe, ami a termelésváltás következtében jellemzően a föld kizsigerelését eredményezi.