Nemzetközi és hazai példák

Az alábbi példában Japán világháborút követő társadalmi-gazdasági folyamataihoz köthető fő tájhasználatokat foglaljuk össze.

2.10.1 ábra. Japán társadalmi-gazdasági folyamatok domináns tájhasználat-változásai

Év 1945-1960 1960-1975 1975-
Korszak Gazdasági fellendülés korszaka Gyors gazdasági növekedés Kiegyensúlyozott gazdasági növekedés
Társadalmi változások Mérsékelt
urbanizáció		 Intenzív urbanizáció, társadalmi infrastruktúra helyreállítása, motorizáció, földhasználati jogszabályok megalkotása, túlnépesedés szigorú szabályozása, nem mezőgazdaságban dolgozók munkaerőpiacának fejlesztése Kifejlett urbanizáció, kereskedelem liberalizációja, közlekedésfejlesztés, kiöregedő mezőgazdasági munkaerő
Vidéki térségek szerepe Élelmiszerellátás, munkaerő elszívása Nem mezőgazdaságban dolgozó munkaerő ellátása
Nem mezőgazdasági ágazatok földterülettel való ellátása 		Agrár-környezetvédelem priorizálása
Tájhasználat-változás szántó és gyep
vs erdő		 Szántó, város, erdő tájhasználati versenyek, földfelhagyás, talajromlás Mezőgazdasági és városi területek versenye; erdő- és agrárterületek felhagyása; fogyyasztópiachoz jobban igazodó termelési övezetek újratervezése.

 

Az 1960-1975 közötti időszakban a nagyvárosok intenzív népességnövekedés a városok víz és levegőszennyezettség mértékét is növelte, ami komoly társadalmi problémát okozott. Ebben az időszakban az ellenőrzött városnövekedésre és a jó minőségű termőterületek megőrzésére irányuló politikák generáltak speciális tájhasználati konfliktusokat. Mára a felhagyott mezőgazdasági területek - az új gazdálkodó generáció hiánya miatt - továbbra sincsenek kihasználva. Azonos tájhasználati kategórián belüli változások problémája az intenzív mezőgazdasági területek talajromlása.

Az Egyesült Királyság egy másik típusú tájhasználati konfliktussal áll szemben. A népesség növekedéséből következően, egyre nagyobb igény mutatkozik az - elsősorban az építőiparban és útépítéseknél használt - ásványi nyersanyagok iránt. Egy átlagos méretű családi ház, mintegy 400 tonna építőanyagot tartalmaz (Brown et al. 2008). E növekvő igények kiszolgálására új kitermelő helyeket szükséges létesíteni, ami azzal a területi problémával jár, hogy az ellátó térség és a felhasználók lakta területek közötti távolság egyre nagyobb lesz. Emellett lényeges problémát okoz, hogy veszélybe kerülhetnek a kiemelt érzékenységű természeti területek, ezáltal akár heves társadalmi ellenállás is kialakulhat a meglévő és új bányák létesítésével szemben. Ugyanakkor, a tájhasználatok versenyének következtében, minél kevesebb a rendelkezésre álló, ezáltal felértékelődő, szabad földterület, annál kisebb a bányászati célú eladási szándék a földtulajdonosok körében is.

A tájfejlődési időszakok harmadik periódusában (lásd: 2.8 lecke) megtanultuk, hogy az ember már intenzíven avatkozik be a természeti rendszerekbe, miközben azt is felismeri, hogy e rendszer egyensúlya nagyon sérülékeny. Magyarországon az elmúlt száz év alatt - a természetátalakító tevékenységek következtében - az alábbi tájtípusok jöttek létre:

  • mezőgazdasági hasznosítású táj (szántó-művelés, kertgazdálkodás, erdőgazdálkodás),
  • ipari hasznosítású táj (olaj kitermelés, ipari létesítmények, bányászat),
  • lakó környezeti tájtípus (falvak, városok és környezetük),
  • üdülési vagy rekreációs tájak.
iDevice ikon Példa


2.10.2 ábra. Dél-Alföld régió fő tájhasználati kategóriái a) 2000-ben, illetve 2020-ban a b) Nulla és a c) 2A szcenárió alapján
(Duray 2010)
 
A jelenlegi és a feltételezett (prognosztizált) felszínborítási térképek különbségének vizsgálatával (2.10.3 ábra) az aktuális és az előre jelzett felszínborítás eltérései állapíthatók meg, azaz egymástól - negatív vagy pozitív előjellel - valamilyen változás fog bekövetkezni. A térkép alapján, a Tiszától nyugatra a szántó területek csökkennek, a növekedéshatárai sokkal szűkebbek a már egyébként is művelés alatt álló Békés-csanádi területeken. Szinte ellenkező előjellel koncentrálódik a Duna-Tisza közére a legelő területek előfordulási valószínűsége. Potenciálisan sokkal nagyobb lehetőség van ennek a fajta tájhasználatnak a kialakulására. Az erdők területbővülési lehetőségeinek tekintetében egy erős földrajzi koncentráció figyelhető meg, ugyan akkor a jelenlegi folyó menti galériaerdők területvesztése várható.
 
2.10.3 ábra. A természetvédelmi területek és a várható tájdinamikai folyamatok alakulása (Duray 2010)

Számos már védett területen (pl. Biharugrai halastavak, Kardoskúti Fehér-tó, Csanádi puszták stb.) valószínűsíthető területcsökkenés, amely a meglévő értékeket veszélyeztetheti. Ezek a területek, bár a vizsgált talajtani esetleg humánföldrajzi tényezők által alulpreferáltak, mégis egyéb értékeik miatt (madárátvonulás, értékes gyepvegetáció stb.) további védelemre szorulnak, sőt a védelmi övezet kibővítése indokolt.

« Előző | Következő »