Az élőhelyek helyreállításának sokrétű igénye hívta életre egyebek mellett az ökoszisztéma-helyreállítás gyakorlatát. A természetes élőközösségek kialakításának folyamata több irányú lehet, a konzerváció és prezerváció természetvédelmi módszerek mellett, beszélhetünk revitalizációról, renaturalizációról, helyreállításról, amely mind valamilyen degradált élőrendszerek természetességi szintjének kialakítását célozzák. E módszerek szinte mindegyike az ökoszisztémák szukcessziós tulajdonságait használja ki, akár mesterségesen, akár annak természetes formájában. Az élőhely-helyreállítás elsődlegesen a szántó-gyep konverzió, illetve erdősítés során gyakori természetvédelmi eljárás.

Irodalomjegyzék

Aradi Cs. - Győri Sz. 2001: A természetvédelem ökológiai alapjai. In. Természetbúvár, 56.évfolyam, 2. szám, pp. 10-12.

Critchley, C. N. R., Burke, M. J. W., & Stevens, D. P. (2003). Conservation of lowland semi-natural grasslands in the UK:Areview of botanical monitoring results from agri-environment schemes. Biological Conservation, 115, 263-268

Török, K., Bartha, S. 2002. 4. A hazai restaurációs ökológiai iskola kialakulása. In: Fekete G. et al. (szerk.) 2002: Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 182-208

Török P, Vida E, Deák B, Lengyel Sz, Tóthmérész B 2011b. Grassland restoration on former croplands in Europe: an assessment of applicability of techniques and costs. Biodiversity & Conservation, doi: 10.1007/s10531-011-9992-4.