Ahhoz, hogy a föld-, illetve tájhasználat fontosságát megismerjük, meg kell értenünk, hogy e folyamatok milyen szerepet játszanak a globális változásokban. A globalizáció egyik lényeges jelensége, hogy egyre nagyobb a távolság a termelés és a fogyasztás helyei között, ezért különböző döntéshozási mechanizmusok alkalmával, nagyon nehéz egy bizonyos térség táji működését a nélkül megérteni, hogy ne ismernénk a viszonyt az így kapcsolódó más területekkel.

A fentiekre példa bizonyos afrikai országok mezőgazdasági termékeinek közvetlen európai piacra történő áruforgalma, vagy Japán faiparát és cellulóz gyártását kiszolgáló borneói erdőirtások.

A különböző földhasználati rendszerek kialakulását eredményező társadalmi igényeket és szükségleteket a mindenkori ágazatpolitika és annak intézményrendszere határozza meg, ezért azt mondhatjuk, hogy egy adott térség jellemző terület- és tájhasználatát végül is egy-egy nemzetgazdasági szektor politikája (ágazati stratégiája, intézmény- és eszközrendszere) határozza meg.

Az alábbiakban a tájhasználatok minőségi és mennyiségi jellemzőire ható, legfontosabb gazdasági és társadalmi folyamatokat tekintjük át szektorális bontásban.

2.3.1 ábra. Magyarország területének földhasználati kategóriái