A tájváltozási folyamatok és az ebből adódó konfliktushelyzetek feltárására számos tájökológiai vizsgálat született, amelyek alapvetően arra törekednek, hogy feltárják a táji adottságokat, potenciális lehetőségeket és ezeket valamilyen kompromisszum keretében összhangba hozzák a társadalom által megfogalmazott igényekkel (Csorba 2006).

A társadalmi igény felmérése soktényezős és számos nagyon gyorsan változó komponenst felvető kérdés. A tájkarakter rögtön reagál a dinamikus és folytonos változásokra, ugyanakkor a változás ellenállást idézhet elő. E bonyolult interakció során tájhasználati konfliktusok alakulnak ki (lásd: 2.10. lecke).

A természeti törvényszerűségek és az előre tervezett társadalmi-gazdasági tevékenységek eredőjeként lejátszódó tájalakító folyamatok az anyagi és immateriális elemekre egyaránt hatással vannak. Ezáltal a táj valamilyen mértékben megváltozik, a hatások által generált változások irányát, illetve mértékét azonban nagyon nehéz előre megjósolni (Antrop 1997).