A biotóp-hálózat

A fenntartható tájgazdálkodás kialakítása a termelési és természetvédelmi célú földhasználat összehangolását, a biotópok termőhely adottságokhoz legjobban illeszkedő optimális szerkezetének kialakítását jelenti. A biotóp-hálózati rendszer eredményeképpen olyan térstruktúra jön létre, mely a fenntartható mezőgazdálkodás keretfeltételeit, megvalósításának „ökológiai infrastruktúráját" adja, és kijelöli a táblákat, a termelési célú földhasználat területeit (Ángyán et al. 2003).
iDevice ikon Biotóp-hálózat
A biotóp-hálózat olyan bolygatatlan élőlények (biotópok) összefüggő, hálózatos rendszere, mely tömbszerű (kiterjedt), pontszerű („hídfőállás") és vonalas (összekötő) elemekből áll, és úgy biztosítja a táj biológiai diverzitásának és ökológiai alapkarakterének megőrzését, a környezet stabilitását és a tér természetes strukturálódását, hogy ehhez azokat a környezetileg érzékeny felületeket használja, amelyeknek mezőgazdasági terméspotenciálja egyébként is igen alacsony (Ángyán et al. 2003).

A biotóp-hálózat elemei lehetnek
  • tömbszerű elemek: erdők, ligetek, puszták, gyümölcsösök, vizes területek
  • pontszerű elemek: facsoportok, fák
  • vonalas elemek: erdősávok, sövények, fasorok, gyepsávok, vízfolyások

A biotóp-hálózat tervszerű fejlesztésének lépései az alábbiak szerint történhet (Ángyán et al. 2003):

  1. a hálózat meglévő tömb- és pontszerű, illetve vonalas biotóp-elemeinek felmérése, rendszerbe építése,
  2. új migrációs, pihenő- és élőhelyet biztosító tömbszerű és pontszerű biotópok létesítése, védőzóna (puffer zóna) kialakítása,
  3. az elszigetelt élőhelyek vonalas hálózati elemekkel történő összekötése, egységes hálózattá szervezése.

Az alábbi táblázatban a biotóp-hálózati rendszer tervezésének legfontosabb lépéseit és azok tartalmát foglaljuk össze.

4.5.1 táblázat. Biotóp-hálózati rendszer tervezése
(Jedicke 994)

Munkafázis Tartalom
1. Tervezés
• földhasználat,
• Térképezés • úthálózat,
• Értékelés • tájstruktúrák,
• Hálózatkoncepció • domborzat és talaj,
  • védett területek,
  • fauna, flóra, növénytársulások, életterek.
  • védett fajok, társulások,
  • védelemre érdemes tájelemek,
  • hiányosságok és fejlesztési célok.
  • térségi védelem,
  • pontszerű és vonalas biotópok helye,
  • a földhasználat extenzifikálása,
  • a természetes állapotok visszaállításának szükségessége, helye,
  • ápolási, fenntartási teendők,
  • költségterv.
2. Megvalósítás
• tulajdonviszonyok tisztázása,
• Területbiztosítás • földcsere és -vásárlás,
• Ápolási, fenntartási koncepció • szerződések a védett területekre,
  • finanszírozás.
  • az ápolási igény részletes elemzése,
  • egyszeri intézkedések,
  • periodikusan ismétlődő intézkedések,
  • gazdálkodási megállapodások,
  • személyi és anyagi igények.

A korábbiakban (1.4. és 1.11. fejezetek) tanult fragmentáció, fajszaporodási, viselkedési tulajdonságai, diszperziós képességei és tájszerkezeti tényezők alapján a biotóphálózat létesítésének meghatározó szempontjai vázlatosan a következők lehetnek:

  • a hálózat sűrűsége, borítási aránya,
  • távolságok,
  • állatfajok diszperziós képessége,
  • a biotópok mezőgazdasági hatásai,
  • faji összetétel (bennszülött, őshonos, egymással társuló).

A biotóp-hálózat helyének és szerkezetének kijelölése a meglévő biogén és abiogén tájszerkezeti elemek, illetve a tradicionális földhasználat alapján lehetséges.

« Előző | Következő »