Tájhasználat tervezése

A földhasználati tervezés a legmegfelelőbb tájhasználati típus kiválasztása és adoptálása céljából megvalósuló tájpotenciálok, alternatív tájhasználatok és társadalmi-gazdasági feltételek szisztematikus felmérését jelenti (FAO 1993). E szisztematikus tervezési eljárással végeredményben a jövőbeni tájhasználati lehetőségeket tárjuk fel. Ugyanakkor a tervezéssel az ökológiai és ökonómiai, látszólag két ellentmondásos tényezők közti összhangot kell megvalósítanunk.

E feladat optimális megvalósítási formája a fenntarthatóság szemléletéből vezethető le. Az első, ökológiai tényező, alapvetően a természeti erőforrások megőrzését jelenti, de gyakoribb eset a konzervációs szemléleten túlmutató, a természeti értékek regenerálódását lehetővé tevő ökológiai funkcióbővítés.

iDevice ikon Példa


A természeti-erőforrások hosszú távú megőrzését biztosító földhasználati tervezés egyik legnagyobb kihívása, hogy az ökológiai értékek megőrzésével és fejlesztésével párhuzamosan az adott régió lehetőleg minél kedvezőbb társadalmi-gazdasági feltételei is kialakuljanak. Ennek színterei elsősorban a természeti értékekben bővelkedő vidéki térségek, amelyek Európában és világszerte is olykor súlyos gazdasági és társadalmi problémával küszködnek, mint például a munkanélküliség, alacsony jövedelem és életszínvonal, továbbá mindezek eredményeképp az elöregedés, illetve elvándorlás.

Mindezek figyelembevételével, az ökológiai fenntarthatóságot és társadalmi-gazdasági fejlődést is egyszerre biztosító táj-, illetve földhasználat-tervezés:

  • meghatározza a jövő tájhasználatait,
  • javítja az adott térség tulajdonságait és
  • megszervezi az így kialakult helyzet igazgatási rendszerét.

4.5.1 ábra. Tájhasználati tervezés három lépése

Lier 1994 alapján Duray B.
A fizikai tervezés során különböző tanulmányokra, felmérésekre alapozott tájhasználati tevékenységeket és azok fizikai helyét, illetve kiterjedését határozzuk meg. Végsősorban mindez a különböző hasznosítási formák felhasználók közti optimális elosztását jelenti. Ezt a folyamatot területrendezésnek is nevezzük. A területrendezési tervekben a területhasználatokat különböző zonációs elvek szerint rendezik kategóriákba és e kategóriákra precízen meghatározott szabályozásokat dolgoznak ki (beépítettség foka, tevékenységek jellege stb.).
iDevice ikon Példa


4.5.2 ábra. Bodrogközi kistérség - optimális tájhasználati térképe
VÁTI 2005

A földhasználati tervezés az aktuális földhasználat-változás és a tervezett földhasználati módok fizikai feltételrendszereinek a javítását jelenti. Leggyakrabban olyan térségek - többek között hazánk - tájrekonstrukciós projektjeit jelenti, ahol a táj működésébe való társadalmi beavatkozás mértéke nagyon intenzív, ezért - felismerve a későbbi veszélyeket - komoly tájszerkezeti tervezésekkel próbálják a táji rendszer korábbi állapotát visszaállítani.

Ezekben az esetekben egyre gyakoribb a földhasználatok természetvédelmi szempontú újratervezése, amelynek során a táj rekreációs, ökoturisztikai potenciáljai értékelődnek fel.

iDevice ikon Példa


A tájhasználati tervezés folyamatában a tájgazdálkodás megszervezése fázisban a tájhasználati formák meghatározására kerül sor. Ennek vidéki térségben meghatározó módozatai a farm-, erdőgazdálkodás, illetve a különböző természetvédelmi tevékenységek. Miután ezek közül az első kettő használati mód jellemzően intenzív beavatkozást jelentenek az ökoszisztéma biotikus és abiotikus összetevőibe, ezért kiemelkedő jelentőségű e tájgazdálkodási formák helyes kialakítása, illetve szabályozása.
« Előző | Következő »