A táj- vagy földhasználat tervezési folyamat során a legjobban tájba illő emberi tevékenységek elhelyezésére kerül sor. Ez nem csak a használati típusok fizikai elhelyezését jelenti egy térségben, de mindenekelőtt a helyes gazdálkodási módok megtervezését is és az újonnan kialakított tájhasználat optimális menedzsmentjét is. A 21. századi földhasználat tervezési procedúrák kiemelt célja a tájgazdálkodás integrált és fenntartható formájának kialakítása. E projektek nehézsége, hogy úgy kell megteremteni a tájökológiai rendszerek stabilitását és fejlődését, hogy közben az adott tájban élő társadalmi és gazdasági prosperitás is növekedjék. Az ebben a szemléletben történő tájhasználat-tervezés tehát a jövő fenntartható tájgazdálkodási rendszereinek kialakítására és működtetési formáira tesz javaslatot.

Irodalomjegyzék

Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk.) 2003: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 625 p.

Békéscsaba 2005: Békéscsaba megyei jogú város építészeti örökségvédelmi hatástanulmánya 2005 2b) tervezett táji környezeti változások és hatásaik

van Lier, H.N., 1994. Sustainable land use. Proc. CIGR XII World Congr. Agric. Eng., Milano 2, 1777-1784.

VÁTI 2005: A termőhelyi adottságokhoz igazodó agrárstruktúra-váltás lehetőségei. A VTT I. ütemében érintett 13 kistérségben. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.

F.A.O., 1993. Guidelines for Land Use Planning. Pres. by SoilRes., Manag. and Service under guid. of the Inter-Dept.Working Group on land use planning. Food and Agr. Org. of the Un. Nations. Rome, p. 96.