A foltdinamika és tájszerkezet változásai
Foltdinamika
Az ökológia és a tájökológiai tervezés számára kiemelt jelentőségű a természetes és az ember által kialakított foltok egymáshoz való viszonya, működési jellemzői. A táj tipikus foltelemei a bokrok a füves pusztákon, az erdő folt a fátlan területeken. Gyakran szigetszerűen helyezkednek el a környező, folytonos tájban. A természetes mechanizmusok által kialakult foltok magukba foglalják a biotikus és abiotikus tényezőket is.
A foltok egy része viszonylag változatlan és idős, más részüket az ember vagy a természet megzavarta. Néhány közülük nem változik, pl. alapkőzet, lejtő, a hidrológia, más folttípusok változékonyabbak. A különböző intenzitással változó foltok során alakul ki a foltdinamika, ami a tájgazdálkodás, a tájökológiai tervezés, a tájrekonstrukció és a konzerváció szempontjából fontosak. A foltdinamika eredményeképpen diverzitás jön létre. A biológiai diverzitás felelős a környezet heterogenitásáért. A foltokat az ott élő fajok alakítják ki, a folt tulajdonságaiért ezek a fajok a felelősek, néha a foltosság adja a biodiverzitást.
A foltdinamika igen hasznos a természetes erőforrások kezelésében, magába foglalja a fenntartható hasznosítást, a konzerválást és visszaállítást. Kiemelt jelentőségű a gyakorlati tájrendezési feladatok során, amely a megfelelő foltdinamika javaslatait fogalmazza meg.
Tájszerkezeti változások
A tájak természetes sokszínűségét jelentős mértékben befolyásolja az ember, amelynek negatív eredményeként jelentősen csökkent a bio- és geodiverzitás. A leggyakoribb változások: az erdőirtások és erdőtelepítések, monokultúrás termelés, haszonnövények termesztése, intenzív legeltetés, ipartelepek létrehozása, bányászat, települések kialakítása vagy az urbanizáció.
A tájak külső, vizuálisan is megjelenő szerkezeti vonásainak jellemzésére három alapvető táji indikátor vizsgálatára érdemes koncentrálni (Csorba 2006):
- a mozaikosság mértékére,
- a hemeróbia szint, azaz antropogén befolyásoltság mérésére és
- a tájrészletek tájökológiai összekapcsoltsága, vagyis az ún. connectivity
(Kerényi 2006)
golszász | Német (hemeróbiafokozat) |
Emberi hatás |
természeti táj | ahemerob oligohemerob | hiányzik, gyenge |
kezelt táj | mezohemerob | mérsékelt |
megművelt táj | euhemerob | erős |
szuburbán táj | polihemerob | igen erős |
urbán táj | metahemerob | drasztikus, az élő szervezeteket megsemmisíti |
1.11.4 ábra. Ausztria kultúrtájainak hemeróbia szintje
(Austrian Landscape Research - SINUS project, 2002) |
A fenti három tájtulajdonságot kifejező adatok jól használhatók a tájak állapotfelmérésével, fejlesztésével, rehabilitációjával kapcsolatos munkák során, vagyis az ökológiai célú tájtervezésnél szélesebb körben használható tájszerkezeti adottságokat világíthatók meg.