A mezőgazdaság természetvédelmi aspektusai
3.4.1 táblázat. A mezőgazdaságot ért kihívások
(MTA RKK 2010)
Globális kihívás | Az agrárium feladatai és lehetőségei |
Energia | biomassza alapú energia termelés (bioenergetika) |
bioüzmeanyagok (etanol, biodízel) | |
az ágazat energiahatékonyságának javítása | |
GMO energianövények alkalmazása | |
Víz | víztakarékos technológiák bevezetése |
vízbázisok védelme és fenntartható használta | |
vízhiány | |
öntözési kapacitások amortizálódása és hiánya | |
Élelmiszer | egészséges élelmiszerek biztosítása |
élelmiszer ellátás biztonsága (GMO) | |
Környezet | a termelés környezetterhelésének csökkentése (az ágazat üvegházgáz emissziójának jelentős csökkentése) |
a tájdiverzitás és biodiverzitás fenntartása | |
alternatív termelési módok elterjesztése | |
adaptáció a klímaváltozás lokális hatásaihoz | |
talajerózió kezelése | |
a mezőgazdasági területek konverzióijának lassítása | |
Szegénység | a multifunkcionális mezőgazdaságra alapozott vidéki gazdaságfejlesztés |
Globális léptékben az agrárium környezeti kitettsége miatt az elsődleges komplex kihívás a termelést szolgáló természeti - a talaj, a víz és a klíma - erőforrások védelme, illetve azok minél hatékonyabb felhasználása. A második megoldásra váró probléma a mezőgazdasági kibocsátás fenntartható növelése, mely a Föld népességének növekedésével a globális élelmezés mennyiségi problémájának megoldásához elengedhetetlen. Ebből következően a harmadik „energetikai" kihívás kezelésében a mezőgazdaság szerepe nem lehet elsődleges.
Az egyéb megújuló energiaforrásokban tehát - nap és geotermia - sokkal jelentősebb potenciálok állnak rendelkezésre, és nem teremtenek versenyhelyzetet a véges nagyságú mezőgazdasági területek felhasználásáért, így nem is veszélyeztetik az emberiség élelmiszer ellátásának biztonságát és ezzel összefüggésben nem befolyásolják az élelmiszerek árának alakulását sem.
Mindhárom kihívás esetében a lehetséges megoldások kidolgozásánál fontos szempontként kell kezelni elsősorban a környezeti és társadalmi, de a gazdasági fenntarthatóságot is. A fenntartható fejlődési pálya és a harmonikus vidékfejlődés tehát e három tényező összhangjának megteremtésével érhető el.
A fenti logika alapján, a hazai agrárium szerepében elsődleges fontosságú a termelést lehetővé tevő erőforrások védelme és a minél hatékonyabb használata. Ennek fontos része a globális klímaváltozás hatásaihoz történő adaptációs stratégiák kidolgozása is, hiszen az Alföld több tájegységében is jelentős problémát okoz a vízhiány, pl. Duna-Tisza köze, Békési-hát. A legfontosabb tehát, hogy egy környezeti szempontból fenntartható földhasználatot és agráriumot építsünk ki.