A társadalom mezőgazdasági tevékenysége direkt módon avatkozik be a természeti környezetünkbe, az ökoszisztémák természeteses állapotába. A művelésbe vonás intenzitása alapvető kérdés, amikor a fenntartható mezőgazdaság kialakítása a cél. Minél extenzívebb a művelési mód, annál több faj maradhat fenn és annál kevesebb természeti erőforrás sérül. Miután Európa, különösen hazánk táji adottságai kiválóak az mezőgazdaság számára, ezért különösen indokolt a harmonikus természet és mezőgazdálkodás kialakítása. A mezőgazdaság úgy tud hozzájárulni a természeti környezet ilyen jellegű védelméhez, hogy a termelésben csökkent környezeti terhelésű módot használ, törekszik a táji- és biodiverzitás fenntartására, alternatív termelési módokat terjeszt el, helyben alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz, hangsúlyosan kezeli, a talajerózió problémáját és lassítja a természetes tájak mezőgazdasági területekké történő konverzióiját.

Hazánkban a globális trendektől eltérően az élelmiszerellátás biztonsága helyett inkább az élelmiszerbiztonság kérdését kell előtérbe helyeznünk. Ez pedig szoros összefüggésben van a termelés környezeti terhelésével is, gondoljunk csak az alternatív termelési módokra, mint az ökogazdálkodás, vagy a biotermelés.

Irodalomjegyzék

Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk.) 2003: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 625 p.

Giddings B. et al. (2002), 'Environment, economy and society: fitting them together into sustainable development', Sustainable Development 10:4, 187-196.

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet (témavez: Duray B.) 2010: A zöld gazdaság területi dimenziói. MTA RKK kutatási jelentés Dinya László (2008): Biomassza-alapú fenntartható energiagazdálkodás (előadás a Magyar Tudomány Napján, MTA, 2008. nov. 6.

Vandermeer, J., Perfecto, I., 1995. Breakfast of biodiversity: thetruth about rainforest destruction. Food First Books, Oakland,185 pp.