Az agrár-ökoszisztémák tervezésénél alapvető feladat a transzport folyamatok és kísérő folyamatainak figyelembe vétele, pl. a szükséges úthálózat, járművek, energiaszükséglet.

 A mezőgazdasági tájhasználat tervezése négy szakaszban történik:

1. Adatgyűjtés: geológiai, talaj, geomorfológiai, tájhasználati, vegetáció, illetve társadalmi és gazdasági információk összegyűjtése (driverek).

• Elsődleges (primer) adatforrások: légi fotók, űrfelvételek, térképek, terepfelvétel, interjúk (gazdákkal).
• Másodlagos (szekunder) adatforrások: környezeti, társadalmi és gazdasági statisztikai adatok, szakirodalmi információk
• módszer: adatbázis-építés, Földrajzi Információs Rendszer

2. Adat analízis, rendezés: adatok értelmezése és elemzése, a társadalmi és gazdasági adatok csoportosítása, rendszerezése.

• módszer: Tájökológiai térképek, rendszerezett adatbázis, statisztikai elemzés

3. Szcenáriók (forgatókönyvek) és hatások értékelése: a tájban jövőben bekövetkezendő változások ökológiai, társadalmi és gazdasági hatásainak prognózisa.

•  módszer: tájhasználat-változás modellezés, tematikus, statikus vagy dinamikus tájökológiai térképek

4. Eredmények közlése: változások mértékének meghatározása, a becsült mezőgazdasági termelés és felhasználás előrejelzése

•  kutatási-tervezési jelentés