A növénytársulás alapjai
A vegetáció alapegysége a társulás (asszociáció) vagy életközösség (biocönózis). A biocönózis egy adott helyen, adott pillanatban koegzisztáló (együtt létező) populációk közössége. A fogalom döntően szárazföldi növényzetre érvényes. A növénytársulások "természetéről" való felfogás alapján több, egymástól döntően eltérő társulás-koncepció létezik.
Az asszociáció meghatározott florisztikai összetételű, állandó, egyedeiben törvényszerűen ismétlődő növényi társulás, egységes életfeltételekkel és megjelenéssel. Az asszociációk nevét az uralkodó, állandó faj(ok) latin nevéből -etum végződés hozzáadásával képezzük.
pl.: Quercetum petrae (kocsánytalan tölgyes)
Quercetum petrae-cerris (cseres tölgyes)
Mint a növény- és állatrendszertanban vannak faj feletti és alatti kategóriák (taxonok), úgy a társulástanban is megkülönböztetünk társulás feletti és alatti egységeket (szüntaxonokat). A társulások alatti szinten található a szubasszociáció, fácies és a szinózium.
Példa
A társulások feletti szinten található a társulás-alcsoport, a társulás-csoport, társulás-rend, a társulás osztály és a divízió.