A tájhasználat és a felszínborítás változásait generáló társadalmi-gazdasági, intézményi és környezeti faktorokat, általánosságban, a tájváltozás hajtóerőinek nevezzük (a nemzetközi szakirodalomban 'drivers' vagy 'driving forces'). Ezek az erők úgynevezett közvetlen, illetve megerősítő okokra bonthatók (Antrop 1997; Adger és Brown 1994; Blaikie et al. 1994; Turner and Meyer 1994). A közvetlen hajtóerők, mint például az erdőirtás, az urbanizáció folyamata vagy a mezőgazdasági tevékenységek, direkt beavatkozást jelentenek a fizikai környezetbe. A megerősítő típusú hajtóerők vagy más néven eredő okok az egyén vagy társadalmi csoportok tájmódosító, illetve kölcsönhatásban álló cselekedeteit jelentik (Blaikie et al 1994), tehát azok a folyamatok, illetve társadalmi, gazdasági, technológiai, intézményi és kulturális faktorok, amelyek megerősítik a közvetlen okokat (Geist és Lambin, 2002).

A változások épp úgy a helyi társadalmi és térségi adottságok függvényei, mint a regionális, illetve nemzeti szintű hatásfolyamatoké is. A tájhasználatban bekövetkező változásokat generáló hajtóerők a globálistól a lokális szintig fejtik ki hatásukat. Az előbbieket úgy is definiálhatjuk, mint „olyan magasabb szinteken lejátszódó folyamatok, amelyek viselkedésüket tekintve figyelmen kívül hagyják a helyi sajátosságokat" (Turner1991). Ezzel szemben a regionális és lokális hajtóerők sokkal dinamikusabbak, komplexebbek és erősen függnek a szűkebb térség sajátosságaitól. Bizonyos globális szinten érvényesülő hajtóerők nem tükröződnek vissza a regionális vagy a lokális szinteken. A regionális és lokális hajtóerők sokkal dinamikusabbak, komplexebbek és erősen függnek a szűkebb térség sajátosságaitól. A változásokat kiváltó okok egymásra folyamatosan hatnak, azok csak a társadalmi-gazdasági és környezeti kontextusban vizsgálhatók teljes körűen (Turner és Meyer 1994).

 

Összességében a tájhasználatban bekövetkezett változások magukban hordozzák a lehetséges következményeket is, amelyek lehetnek pozitívak és negatívak is, sőt, az egyik félnek, csoportnak, közösségnek vagy társadalmi rendszernek egy bizonyos hatás pozitív, a másiknak negatív is lehet (Tress 2005; Bennett 1976).

A hajtóerőkről bővebben a 2.7 leckében olvashat!