Az invazív fajok hatásai
A fajgazdagságot alapvetően befolyásolja az invázió.
A biológiai invázió egy nem őshonos (invazív) faj elterjedési területe és populációmérete adott tér- és időskálán, ebből következően az inváziós vagy özönnövények olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete adott területen, adott tér-idő skálán monoton módon növekszik.
Őshonos fajok
Olyan vadon élő fajok, amelyek az utolsó két
évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás
vagy betelepítés eredményeként - élnek/éltek.
Az özönnövények terjedése
többféleképpen történhet:
- természetes folyamatok során (pl. légmozgások),
- emberi (antropogén) terjesztés (pl. hajók ballasztvize)
Az invazívok számos problémát okozhatnak, úgy, mint:
- őshonos fajok konkurensei,
- hibridizálódhatnak őshonos fajokkal,
- termőhelyek jellemzőit átalakíthatják,
- gazdasági károk,
- egészségügyi problémák (allergia),
- termőterületek elvesztése, illetve
- átalakíthatják az alapvető ökológiai folyamatokat.
Példa
 |
|
1.3.1 ábra. Akác (Robinia pseudo-acacia)
|
|
|
1.3.2 ábra. Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
|
|
|
1.3.3 ábra. A harlekinkatica (Harmonia axyridis) elterjedési
térképe
|
|
|
1.3.4 ábra. Harlekinkatica (Harmonia axyridis)
|
