A földhasználati piramis gyakorlati megvalósítása, kategóriahatárainak lefelé való elmozdítása az alábbi földhasználati javaslatok mentén történhet (Harrach, 1992, 1994; Jedicke, 1994; Ángyán, 1994; 1995/1; 1995/2).

1) Az extrém talajokkal borított felületek (túlságosan száraz vagy nedves termőhelyek) kivonása a mezőgazdálkodásból, és a meglévő értékes biotópokhoz csatolásával olyan tartós struktúrákból álló biotóphálózat létrehozása, mely biztosítja a vadon élő növény- és állatfajok, veszélyeztetett életközösségek védelmét.

(2) A biotóphálózat által strukturált térben a korlátozott szűrőképességű termőhelyek kivonása a belterjes (iparszerű) gazdálkodásból, és átállítása természetvédelmi (ökológiai) szempontú mezőgazdasági földhasználatra, kiegészítve a természetvédelmi teljesítmények megfelelő honorálásával.

(3) Minden egyéb területen integrált, alkalmazkodó, környezetkímélő mezőgazdálkodás kialakítása.

Magyarország földhasználati zónarendszerének alapját az a földhasználati (agrár-környezetgazdálkodási) értékskála adja, mely a földhasználati piramis koncepciónak megfelelően a területek agrártermelési alkalmasságának és környezeti érzékenységének térinformatikai egyesítésével, területi integrációjával jön létre (Ángyán et al., 1998). Ennek segítségével lehet kialakítani a földhasználati zónák, az agrártermelési, a kettős, illetve a környezetérzékenységi meghatározottságú területi kategóriákat.

 

A földhasználati zónarendszer adatbázisa

I. Agráralkalmasság megítélésére használt jellemzők és adatbázisok A. Domborzati és talajparaméterek (Lejtőkategóriák, száz pontos talajérték szám, szántóterületek átlagos aranykorona-értéke, talaj típusa és altípusa, fizikai talajféleség, talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, talaj kémhatása és mészállapota, talaj szerveranyag-készlete, termőréteg vastagsága) B. Klímaparaméterek (energetikai agrárpotenciál, klimatikus agrárpotenciál, aszályhajlam, aszályindex, kukoricatermesztési klíma alkalmassági értékszám, őszi búzatermesztési minőségi klíma értékszám, őszi búzatermesztési mennyiségi klíma értékszám, tavaszi árpatermesztési klíma alkalmassági értékszám) II. A környezeti érzékenység megítélésére használt jellemzők és adatbázisok C. Élővilág (Magyarország természetvédelmi oltalom alatt álló területei, Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) magyarországi tervezett területei, Ramsari területek, javasolt érzékeny természeti területek, felszíni vizek parti sávjai, nemzetközi jelentőségű madár élőhelyek, veszélyeztetett mezei madárfajok számára fontos területek) D. Talaj (erózió mértéke, fizikai talajféleség, agyagásvány-minőség, talaj kémhatása és mészállapota, talaj szervesanyag-készlete) E. Víz (felszíni és felszín alatti vízvédelmi területek) III. Földhasználati felszínborítási adatbázisok F. Felszínborítási adatbázis G. Magyarország erdőterületeinek digitális adatállománya

 

Magyarország területének mezőgazdasági (szántóföldi) termelési alkalmassága a mezőgazdálkodási talaj-és klíma-alkalmassági értékszám

alapján határozható meg, amely szerint az ország területének 35%-a, mezőgazdasági területének pedig 43%-a kiváló mezőgazdasági adottságúnak minősül.

4.10.3 ábra. Magyarország területének mezőgazdasági (szántóföldi) termelési alkalmassága (Ángyán 2003)

 

Magyarország területének környezeti érzékenysége az ország élővilág-, talaj-és vízbázis-érzékenységi értékszámainak összegzése alapján határozható meg. A táblázat és a térkép alapján megállapítható, hogy az ország területének mintegy 10%-a és mezőgazdasági területének közel 5%-a környezeti szempontból kifejezetten érzékeny területeken helyezkedik el.

 

4.10.4 ábra. Magyarország területének környezeti érzékenysége (Ángyán 2003)

 

A területek túlnyomó többségére igaz, hogy jellemzően a környezeti érzékenység növekedésével csökken az agrárpotenciál. A fenti két szempontrendszer egyesítésével tehát a területek döntő többsége úgy sorolható be adott zónába, hogy azzal nem sérülnek az agrár-, illetve a környezeti szempontok. Más szavakkal a környezeti és agrárérdekek a területek többségén egymással alig kerülnek konfliktusba, a két szempont közös földhasználati zónarendszerben jól egyesíthetőnek tűnik, azok területileg összeegyeztethetők. Mindezzel Magyarország területeinek zonációs alaptérképe állítható elő.

 

4.10.5 ábra. Magyarország területeinek zonációs alaptérképe (Ángyán 2003)