Kedvezőtlen adottságú területek

Az előző fejezetben megtanulta, hogy az extenzív intenzitású, vagy külterjes gazdálkodás kis ráfordítással, nagy területen folyó gazdálkodást jelent, relatíve kevés műtrágya és növényvédő szer, valamint fosszilis energiahordozók felhasználásával.
iDevice ikon Fosszilis energiahordozók
A fosszilis energiahordozók (kőszén kőolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak. Azokat a készleteket, amelyek több száz millió év alatt halmozódtak fel, az emberiség néhány száz év alatt felemészti. A kőszenet ipari méretekben kb. 400 éve, a kőolajat kb. 100 éve használják. Számítások szerint a kőszénkészletek még néhány száz évig, a kőolajkészletek 30-60 évig biztosítják a világ energiaszükségletét. Ezt követően a nukleáris energia vagy a megújuló energiaforrások (szél, víz, napenergia) használata kerül előtérbe (Hertai 2004).

Mára az extenzív gazdálkodási módok főleg azokon a területeken maradtak fel - sokszor a hagyományokhoz igazodóan -, amelyek intenzív művelésre már nem voltak alkalmasak, például a kedvezőtlen talajszerkezet, fiziko-kémiai jellemzők, nagy lejtőszög, vagy a rossz időjárási adottságok miatt. Bizonyos esetekben a kis ráfordítású mezőgazdálkodás valamilyen társadalmi és gazdasági okokra vezethetők vissza, úgy, mint a tőkehiány, kis birtokméret vagy a szállítmányozási nehézségek miatt (Baldock et al 1994). Extenzív gazdálkodás jellemzően az alacsony népsűrűségű, piactól távol eső térségeken alakul ki.

Miután bizonyos kedvező környezeti tulajdonságok nem épülnek be az extenzív módon előállított termék árába, ezért az ilyen típusú gazdálkodás fenntarthatósága többnyire támogatás formájában valósítható meg.

A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) intézkedés-támogatási lehetőséget biztosít a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodók részére a Tanács 1999. május 17-i 1257/1999/EK rendeletének 13-20. cikkei alapján.

A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők (jövedelmezőségi tényezők, alacsony népsűrűség és mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, alacsony hozamú, nehezen művelhető földterületek, valamint kedvezőtlen vízgazdálkodási és talajszerkezeti tényezők, szélsőséges talajsavanyúság és szikesség) hatásainak részbeni kompenzációja.

iDevice ikon Példa


Település szinten azok a területek minősülnek kedvezőtlen adottságúnak, amelyek:
  • Az ország talajainak termőértéke jelentősen elmarad az országos átlagtól (azaz nem éri el az átlag 80%-át);
  • A bruttó termelési érték, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelem nem érte el az országos átlag 80%-át,
  • A népsűrűség az országos átlag 50%-a alatt van, és a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya meghaladja a 8,25%-ot.

Különleges hátrányok által érintett területek, ahol a talaj fokozott savanyúsága, a talaj extrém sótartalma (szikesség) és az extrém vízgazdálkodási körülmények max. 10 %.

3.13.1 ábra. Kedvezőtlen adottságú területek Magyarországon
« Előző | Következő »