Az ártéri gazdálkodás nem csak az élőhelyvédelem természetvédelmi szempontjait elégíti ki, hanem fontos árvízvédelmi és klímaadaptációs előnyei is vannak.

A kialakuló tájban a vizek mozgását két fő szabályozó elem befolyásolta:

• az árvizeket szétterítő és összegyűjtő fokrendszer,
• valamint a kialakuló ártéri erdőségek, amelyek talajukban a víz egy részét tárolják, másrészt a feleslegben maradó vizeket elpárologtatják.

Az árvizek szétterítésének köszönhetően az árhullám ellapul, magassága csökken, az ártéri víztározásnak köszönhetően pedig a folyó kisvízszintje megemelkedik, a folyó vízjátéka csökken, vízjárása kiegyenlítettebbé válik. E folyamat révén a rendszer jelentősen hozzájárulhat a kiugróan magas nagyvízi szintek, így az árhullámok kialakulásának mérsékléséhez is. Miután az éghajlatváltozás egyik kiemelt regionális hatása az esőzések intenzívebbé válása, ezáltal az árvízveszély növekedése, ezért a fokgazdálkodással egybekötött ártéri gazdálkodási rendszerek alkalmasak a klímaváltozás hatásainak csökkentésére is.