A környezetgazdálkodás a természeti és antropogén környezet hasznosítása, fejlesztése és védelme. Az ökológiai egyensúly fenntartásával és a társadalmi szükségletek figyelembe vételével olyan környezeti és gazdasági paradigma, amely a környezet védelmével, helyreállításával, fejlesztésével és optimális hasznosításával foglalkozik. Elsősorban humánközpontú fogalom, amely a társadalmi igényeknek megfelelő helyes környezet- és természeti erőforrás-felhasználást jelent. A tájgazdálkodás a táji alrendszereket alkotó környezeti és természeti erőforrások térségi szemléletű hasznosítási módját jelenti, és jellemzően a különböző agrár-földhasználati rendszerek ökológiai értelemben optimális formáit értjük alatta.

Irodalomjegyzék

Madas, A.1985: Ésszerű környezet-gazdálkodás a mezőgazdaságban., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó., Budapest.

MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet (témavez: Duray B.) 2010: A zöld gazdaság területi dimenziói. MTA RKK kutatási jelentés Dinya László (2008): Biomassza-alapú fenntartható energiagazdálkodás (előadás a Magyar Tudomány Napján, MTA, 2008. nov. 6.

Szabó, G.: Környezetgazdálkodás, Környezetpolitika, Debreceni Egyetem, Debrecen, 2001.

Szlávik 2011: Környezetgazdálkodás. HEFOP 3.3.1-P.-2004-0900152/1.0 Pannon Egyetem.

Tenk, A 2010: Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 5.: Környezetgazdálkodás Alapjai. TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027 „Tananyagfejlesztéssel a GEO-ért" projekt. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar