A hazánk területére érkező vizek visszatartásának igénye ma már elsőrangú klímavédelmi és alkalmazkodási stratégia, amelyet a táj- és vízgazdálkodás tervezésénél figyelembe kell venni. A vízvisszatartással az ökoszisztéma és a mezőgazdaság vízigénye folyamatosan kielégíthető, ugyanakkor a fenntartható, mozaikos tájszerkezet kialakításában is meghatározó szerepet játszik. Egyik módja a felszíni víztározók kialakítása, de hatékonyabb és hazánk földrajzi adottságai is azt indokolják, hogy a vizet kistáji szintű vízkörforgás során érdemes megtartani. E vízvisszatartási potenciállal rendelkező tájak területhasználatai igen sokrétűek lehetnek, elsősorban az ártéri szintekhez igazodnak. A konkrét táji szintű beavatkozások az árterek helyreállítása, a földhasználati viszonyok átalakítása, művelési ág váltás, agár-környezetvédelmi intézkedések révén valósulhatnak meg.

Irodalomjegyzék

Védegylet 2001: A jövő nemzedékek képviselete féléves jelentése. Kajnai P (szerk.)

VÁTI 2006: A Tisza-térség integrált fejlesztési programjának kistérségi továbbtervezése. Beszámoló a megyei és regionális fejlesztési tanácsok, valamint a VTT Tárcaközi Bizottság számára.

VKKI 2009: A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása. Konzultációs anyag. Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság.