A tájgazdálkodás értékelése a táj és az ember viszonyrendszerét vizsgálja. Az emberi beavatkozás hatásainak megértéséhez viszont mindenekelőtt tisztában kell lennünk a tevékenységek tárgyát képező geoökoszisztéma strukturális és funkcionális jellemzőivel. E tájértékelési és tervezési folyamatok és módszerek a tájszerkezet és tájdinamikai vizsgálatok (lásd: 4.2-4.6 leckék), amikor a táj és alrendszereinek szerkezeti tulajdonságait és a fennálló kapcsolatrendszer működési folyamatait határozzuk meg, illetve a táj adott állapotának értékelése, ami leggyakrabban a regenerációs potenciál becslését jelenti (lásd: 4.7 lecke). Az emberi tevékenység, és hatásainak elemzésével kapcsolatos folyamat a tájgazdálkodás értékelése.

A tájértékelés általában a táj jelenlegi státuszának az optimális állapotához viszonyított eltéréseinek megállapítását és az eltérések okainak feltárását jelenti. Az emberi tevékenység jellemzése során a táj és az emberi beavatkozások összefüggéseiből indul ki, jellemzi ezek viszonyát, és lehetővé teszi a folyamatok jövőbeni állapotának becslését. A tájgazdálkodás értékelése egyfelől egyesíti a folyamat- és állapotelemzések sajátosságait, másfelől lehetővé teszi olyan fontos mozzanatok értékelését, mint a táji rendszer működése. Segítségével választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszanak az egyes táji elemek, a klimatikus szélsőségek mérséklésében vagy kialakulásában, vagy lehetővé válik az emberi beavatkozások táji szintű értékelése is (Molná et al. 2003).

Miután ismertté válik a táj szerkezete és rendszerműködése, a tájgazdálkodás értékelésekor következő lépés annak meghatározása, hogy komolyabb beavatkozás nélkül e folyamatok a jövőben milyen következményekkel járhatnak. Ezt a lépést szcenárió-fejlesztésnek nevezzük, azaz a jövőbeli tájfejlődés lehetséges forgatókönyveit dolgozzuk ki. Az állapotértékelés így három egymást feltételező részmozzanat összesítésén alapul:

1. Milyen állapotban lenne az adott táj, egészséges rendszerműködés esetén?
2. Milyen állapotban van jelenleg?
3. A jelenlegi folyamatok által behatárolt lehetőségeket alapul véve, milyen állapotban lesz a jövőben?