A tájhasználati igény
A tájhasználati „igény", a mintaterület jövőbeni tájhasználatainak prognózisát jelenti. Ez a jövőbeli „tájhasználati igény" lehet például egy forgatókönyvön alapuló fiktív tájhasználati szcenárió is, de lehet egy másik, belső modellezés, például egy makro-gazdasági modell trendelemzések, komplex gazdasági modellek, statisztikák, kutatások, megfigyelések, társadalmi-gazdasági szcenáriók eredménye is.
Jelenlegi fejlődési irányok folytatódása
A kiinduló jövőkép a jelenlegi trend folytonosságán alapszik. Eszerint a rétek és legelők, valamint a kertek területeinek csökkenése, illetve a vizenyős területek stagnálása mellett az összes többi tájhasználat területigénye növekszik. A tájszukcessziót tekintve a szántó-beépített konverzió megengedett, illetve szőlő, legelő és kert átalakulás úgyszintén. Szőlő és gyümölcsös tájak csak legelő, kert és erdő területekbe alakulhatnak át, hasonlóan a legelők és rétek is azzal a különbséggel, hogy a szántóvá alakulás is megengedett. A kertek beépíthetők, ugyanakkor gyümölcsös és idővel erdős területekké is alakulhatnak. Az erdők helyén kertek is létrejöhetnek, míg a vizenyős területek adott esetben legelővé is változhatnak.
Erős mezőgazdasági expanzió
A térség mezőgazdaságát elsősorban a szőlő- és bortermelés, a termelő magángazdálkodók szántóföldi növénytermesztése, illetve állattenyésztési tevékenysége határozza meg. A forgatókönyv a versenyképes mezőgazdasági ágazatok fejlesztését irányozza elő úgy, mint: biotermelés, ültetvények, szőlő, borgazdaság (biobor), zöldséghajtatás, gyephasznosítási célprogramok, vizes élőhelyek hasznosítása (halhústermelés, őshonos állatfajok). Az intenzív növénytermesztésre alkalmatlan területeken tájvédelmi jellegű gyepesítés. A térség környezeti adottságai, valamint a szántóföldi növénytermelésből kivont területek növekvő arányban történő rendelkezésre állása indokolja, hogy a gazdálkodók a szőlő- és gyümölcstermesztés irányába váltsanak. A szőlőtermesztés tekintetében a termelésbe vont területek növelésére a kilátásba helyezett Uniós korlátozás miatt nem célszerű alapozni, inkább a fajtaváltásokra kell helyezni a hangsúlyt. A gyepterületek hasznosítása, külterjes állattenyésztéssel, amely egyrészt az állati termék előállítást, másrészt e területek környezetkímélő hasznosítását szolgálja. A szcenárióban kitűzött cél elsősorban a térség agroökológiai potenciáljára alapozott gazdasági versenyképesség növelése az üzletszerűen (árutermelő, jövedelemérdekelt) folytatott mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek körében. Ezek a következők: szántóföldi növénytermesztés, ültetvényágazatok, állattenyésztés. A speciális, a térségre jellemző szántóföldi kultúrák között a burgonya, a mák, a dohány említhető, amelyek területi növelése a kapcsolódó feldolgozással együtt jelentős versenyképességet javító tényező lehet. A feldolgozóipari adottságok, termelési integráció miatt feltétlen javasolható a cukorrépa területének növelése. Korlátozó tényező a termelésre alkalmas jó minőségű meszes talaj, a szervestrágya, valamint a gazdaságok tőkeereje. Ültetvényágazatok fejlesztése: Az ültetvényágazatok (szőlő, gyümölcsök, bogyósgyümölcsök, vadalany előállítás) termőterületének növelése, valamint a versenyképességet növelő kultúrák területi arányának javítása.
Fokozódó természetvédelmi szerep
A kistérség
kifejezetten „öko-vidék". A folyamatosan beépített Balaton parti sáv
települései belesimulnak a Balatonba. A fonyódi kistérség déli határán húzódó
lápos, sásos területek - más hasznosítás nem lévén - megőrzik természeti
környezetüket. A helyben élők nagyban
függnek a mezőgazdaságtól, a szántók és legelők aránya - a gyepgazdálkodás
felértékelődése miatt - az utóbbi javára változik, ami az erdő és a vizenyős
területek hasonló transzformációs helyzetét feltételezve egy viszonylag
erősebb természetvédelmi aspektust jelent. Erős természet
megőrzési/fejlesztési aktivitást feltételezve, a forgatókönyv szerint,
jellemzően a vizenyős területek (szárazföldi mocsarak) és a vízfelületek is
nőnek, továbbá a feltételezett szántóterületek felhagyását követően, a
természetes szukcessziót követve, a legelők területi aránya is megnövekedik.
A folyamat eredményeképp a beépített, szántó, szőlő és gyümölcsös, valamint a
kert tájak összterülete alig haladja meg a mintaterület nagyságának negyedét,
ami a kiindulási 51,9%-os arányt tekintve jelentősnek mondható.
4.2.8 ábra. Tájhasználati igény
|