Nagy-Bereki példák tájhasználati forgatókönyvekre (Duray 2012):

Jelenlegi fejlődési irányok folytatódása

A kiinduló jövőkép a jelenlegi trend folytonosságán alapszik. Eszerint a rétek és legelők, valamint a kertek területeinek csökkenése, illetve a vizenyős területek stagnálása mellett az összes többi tájhasználat területigénye növekszik. A tájszukcessziót tekintve a szántó-beépített konverzió megengedett, illetve szőlő, legelő és kert átalakulás úgyszintén. Szőlő és gyümölcsös tájak csak legelő, kert és erdő területekbe alakulhatnak át, hasonlóan a legelők és rétek is azzal a különbséggel, hogy a szántóvá alakulás is megengedett. A kertek beépíthetők, ugyanakkor gyümölcsös és idővel erdős területekké is alakulhatnak. Az erdők helyén kertek is létrejöhetnek, míg a vizenyős területek adott esetben legelővé is változhatnak.

Erős mezőgazdasági expanzió

A térség mezőgazdaságát elsősorban a szőlő- és bortermelés, a termelő magángazdálkodók szántóföldi növénytermesztése, illetve állattenyésztési tevékenysége határozza meg. A forgatókönyv a versenyképes mezőgazdasági ágazatok fejlesztését irányozza elő úgy, mint: biotermelés, ültetvények, szőlő, borgazdaság (biobor), zöldséghajtatás, gyephasznosítási célprogramok, vizes élőhelyek hasznosítása (halhústermelés, őshonos állatfajok). Az intenzív növénytermesztésre alkalmatlan területeken tájvédelmi jellegű gyepesítés. A térség környezeti adottságai, valamint a szántóföldi növénytermelésből kivont területek növekvő arányban történő rendelkezésre állása indokolja, hogy a gazdálkodók a szőlő- és gyümölcstermesztés irányába váltsanak. A szőlőtermesztés tekintetében a termelésbe vont területek növelésére a kilátásba helyezett Uniós korlátozás miatt nem célszerű alapozni, inkább a fajtaváltásokra kell helyezni a hangsúlyt. A gyepterületek hasznosítása, külterjes állattenyésztéssel, amely egyrészt az állati termék előállítást, másrészt e területek környezetkímélő hasznosítását szolgálja. A szcenárióban kitűzött cél elsősorban a térség agroökológiai potenciáljára alapozott gazdasági versenyképesség növelése az üzletszerűen (árutermelő, jövedelemérdekelt) folytatott mezőgazdasági ágazatok, tevékenységek körében. Ezek a következők: szántóföldi növénytermesztés, ültetvényágazatok, állattenyésztés. A speciális, a térségre jellemző szántóföldi kultúrák között a burgonya, a mák, a dohány említhető, amelyek területi növelése a kapcsolódó feldolgozással együtt jelentős versenyképességet javító tényező lehet. A feldolgozóipari adottságok, termelési integráció miatt feltétlen javasolható a cukorrépa területének növelése. Korlátozó tényező a termelésre alkalmas jó minőségű meszes talaj, a szervestrágya, valamint a gazdaságok tőkeereje. Ültetvényágazatok fejlesztése: Az ültetvényágazatok (szőlő, gyümölcsök, bogyósgyümölcsök, vadalany előállítás) termőterületének növelése, valamint a versenyképességet növelő kultúrák területi arányának javítása.

Fokozódó természetvédelmi szerep
A kistérség kifejezetten „öko-vidék". A folyamatosan beépített Balaton parti sáv települései belesimulnak a Balatonba. A fonyódi kistérség déli határán húzódó lápos, sásos területek - más hasznosítás nem lévén - megőrzik természeti környezetüket. A helyben élők nagyban függnek a mezőgazdaságtól, a szántók és legelők aránya - a gyepgazdálkodás felértékelődése miatt - az utóbbi javára változik, ami az erdő és a vizenyős területek hasonló transzformációs helyzetét feltételezve egy viszonylag erősebb természetvédelmi aspektust jelent. Erős természet megőrzési/fejlesztési aktivitást feltételezve, a forgatókönyv szerint, jellemzően a vizenyős területek (szárazföldi mocsarak) és a vízfelületek is nőnek, továbbá a feltételezett szántóterületek felhagyását követően, a természetes szukcessziót követve, a legelők területi aránya is megnövekedik. A folyamat eredményeképp a beépített, szántó, szőlő és gyümölcsös, valamint a kert tájak összterülete alig haladja meg a mintaterület nagyságának negyedét, ami a kiindulási 51,9%-os arányt tekintve jelentősnek mondható.

A modellben a kerteket előbb a szőlő és gyümölcsösök, ill. a legelő területek váltják fel, majd lehetőség szerin (3 és két év elteltével) erdők kialakulására nyílik lehetőség. A szántó művelési ágú tájak a kerteket és beépített felszíneket leszámítva, bármilyen más tájakká transzformálhatók.