A biológiai sokszínűség megőrzésének egyik záloga a stabil ökoszisztémák fenntartása, amely jellemzően a mozaikos tájszerkezet kialakításával biztosítható. Az élőhelyek szétválasztásának, illetve elkülönülésének folyamata, a fragmentáció viszont adott esetben ellenében is hathat e stabil struktúrák fennmaradásában. E folyamat kontinentális léptékű és földtörténeti időben mérhető típusai természeti folyamatok eredményei. A földhasználati rendszerek kapcsán ugyanakkor kiemelt szerepe van a gyors és dinamikus változásokat okozó, főként antropogén hatásra bekövetkezett változásoknak. Az elkülönült populációk adott esetben továbbra is valamilyen fizikai kapcsolatban állnak egymással. A fajok vándorlásának, azaz a migrációnak lényeges szerepe van a fajmegőrzésben. Az elkülönülten élő, de egymással kapcsolatban lévő fajokat metapopulációnak hívjuk, amelyek kialakulhatnak az adott faj fragmentálódásával, de élőhely benépesülésével is. A populáció túlélésének záloga a biotóphálózatokat, élőhelyeket összekötő zöldfolyosó-rendszereknek, amelyek az átjárhatóságot biztosítják az élőlények számára.

 

Irodalomjegyzék

Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk.) 2003: Védett és érzékeny természetiterületek mezőgazdálkodásának alapjai. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 625 p.

West D. C., Shugart H. H., Botkin D. B. (szerk.) 1981:Forest succesion. Concepts and applications. Springer New York