Békéscsaba városi hőszigete
Békéscsaba városi hőszigete
A műholdfelvételek alapján Békéscsaba felszíne a legutóbbi vizsgált korszakban jóval melegebb volt, mint az 1985–1994 közötti időszakban. A felszínhőmérséklet azonban nem azonos a levegő-hőmérséklettel: azt mutatja meg, mennyire forrók a tetők, utak, talajok és növényzettel borított felszínek.
A város és a környező külterület közel azonos mértékben melegedett, ezért a városi hősziget bizonyított erősödése nem állítható.
Mit mutatnak a számok?
Melegebb lett a felszín – de nem csak a városban
A két ábra ugyanannak a változásnak két oldalát mutatja. Az első a városi felszín melegedését, a második a város és a külterület közötti különbséget.
+6,97 °C: a késői időszak felszíne egyértelműen melegebb.
A bizonytalansági sáv áthalad a nullán: az erősödés nem tekinthető igazoltnak.
Fedezd fel a térképet
Hasonlítsd össze a négy korszakot
A gombokkal válassz korszakot, a narancssárga választóvonal húzásával pedig közvetlenül összevetheted a korai és késői felszíni mintázatot.
Egységes színskála: 28–46 °C felszínhőmérséklet. OSM-alaptérkép: © OpenStreetMap contributors.
A térképréteg nem tölthető be. A részletes térképek a PDF-jelentésben elérhetők.
A kutatás háttere és korlátai
Hogyan készült az összehasonlítás?
A vizsgálat Landsat 5, 7, 8 és 9 műholdak június–augusztusi felszínhőmérsékleti adatait foglalja össze. A négy korszakban azonosan megfigyelhető városi területet és azonos napokon mért külterületi referenciaértékeket hasonlítottuk össze.
- A felhős és gyenge minőségű képpontokat maszkoltuk.
- A térkép 120 méteres elemzési rácsot használ.
- A késői korszak melegebb felszíni mintázata robusztus, a hősziget erősödése viszont nem.
- A becslést a műholdak, a megfigyelési időpontok, az időjárás és a területi lehatárolás bizonytalansága is befolyásolja.
Az eredmények nem helyettesítik a talajközeli levegő-hőmérséklet mérését, és korrelációból önmagában nem következik oksági kapcsolat.
