ReGrIN · Közép-Békés tájatlasza

Közép-Békés zöld infrastruktúrája

Közép-Békés lombkorona-borítottsága, gyepei és vizei
Közép-Békés lombkorona-borítottsága, gyepei és vizei.

A 2020-as Nature Corner projekt keretében végzett kutatás célja a Körösök térségének természeti, táji és rekreációs értékeire épülő regionális zöld infrastruktúra-hálózat feltárása, értékelése és fejlesztési lehetőségeinek meghatározása volt. A Regional Green Infrastructure Network (ReGrIN) terv az erdők, gyepek, vízfolyások és vizes élőhelyek mellett a mezőgazdasági területeket, a kulturális örökség helyszíneit és a túraútvonalakat is vizsgálta. Arra kereste a választ, hogyan kapcsolhatók össze ezek a tájelemek olyan hálózattá, amely egyszerre támogatja az élővilág megőrzését, a fenntartható tájhasználatot és a térségben élők életminőségét.

A munka eredményeként létrejött térképgyűjtemény, tervezési útmutató és térinformatikai adatbázis az önkormányzatok, szakmai szervezetek, gazdálkodók és helyi közösségek számára biztosít tervezési alapot. Támogatja az élőhely-helyreállítás, a vízmegtartás, a zöldfolyosók és a rekreációs kapcsolatok átgondolt fejlesztését, valamint a beavatkozási prioritások kijelölését. A kutatás időszakának állapotát és javaslatait rögzítő dokumentáció egyúttal kiindulópontot kínál a későbbi változások nyomon követéséhez és a térségi tervek aktualizálásához.

Fedezd fel a térképen

Keress helyszínre vagy útvonalra, vagy válassz témát. A térképi jelre és a találat nevére kattintva ugyanaz az adatlap nyílik meg.

A térkép betöltése folyamatban…

A Körösök menti táj

Egy légifelvételen könnyű követni a folyót a partján húzódó fasorról. Távolabb már csak egy vízjárta mélyedés vagy a szántók közé ékelődő gyep őrzi a régi meder rajzát. A védett területek révén a megmaradt élőhelyek rajzolódnak ki, az agrártájak pedig azt mutatják meg, hogyan tagolja a tájat a szántás, az ültetés és a legeltetés.

A töltések és csatornák arról is mesélnek, hogyan lett az egykori vízjárta határból művelt föld. Aki közelebbről is követné a vizet, a túrák és tanösvények között part menti és vízi útvonalat is talál.

A ReGrIN négy tájrendszerének kapcsolata
A zöld infrastruktúra négy alrendszere és kapcsolataik.

Erdők, gyepek és védett területek

Gyulától északkeletre a fák alatt, Békéscsabától délre a nyílt pusztán lehet olvasni az egykori folyók nyomait. Egy régi meder vagy egy alig kiemelkedő földhát ma is megszabhatja, hol áll meg a víz, hol nő erdő és hol marad gyep.

Fasorral kísért vízfolyás kanyarog a nyílt sávok és művelt táblák között.
Az Élővíz-csatorna fasorok és szántók között, Békéscsaba.

Ligeterdők a Körösök mentén

Gyulától északkeletre tölgy, kőris és szil alkotja az ártéri erdők lombkoronáját. A fák alatt tavasszal medvehagyma, odvas keltike és berki szellőrózsa jelenik meg.

A határát megnyitva különálló foltok rajzolódnak ki. Természetes állományok és telepített erdők is tartoznak hozzájuk.

A saját néven szerepel a leltárban. Határa egyetlen összefüggő erdőterületet fog közre.

Az erdőfoltok eloszlása Közép-Békés települései körül, lombkorona-borítottság és rendeltetés szerint.
Közép-Békés erdőterületei lombkorona-borítottság és rendeltetés szerint.

Mi fér el egy mezsgyén?

A Békési-hát termékeny lösztalajának nagy részét felszántották. A régi gyep növényei néhol két tábla között, egy földvár oldalán vagy a szikesből kiemelkedő padkán maradtak fenn. Ezekhez az élőhelyekhez kötődik a kónya zsálya és a pusztai meténg.

A Gyula-szabadkígyósi gyepek térképén jól látszik, mennyire tagolt ez a táj. A terület leírásában a szikes legelők és puszták mellett mocsarak is szerepelnek.

A nemzeti park területei és a természetvédelmi terület a közép-békési áttekintő térképen.
A Körös–Maros Nemzeti Park területei és a térség természetvédelmi területei.

Amikor víz áll a Kígyósi-pusztán

A puszta felszínén egykori medrek és folyóhátak rajzolódnak ki. Csapadékos években a laposokban sokáig megmarad a víz. Ilyenkor a nedves gyep vonuló madarak táplálkozóhelye. A vonuló fajok közé tartozik a hosszú csőrű nagy goda.

A térképen a Kígyósi-puszta Natura 2000 madárvédelmi területének lehatárolását lehet bejárni.

A Fekete-Körös hullámterében egészen más léptékű élőhely a Dénesmajori Csigáserdő. A parti füzes tizenkét csigafaj élőhelye, köztük a bánáti csigáé.

Meddig ér a folyó élőhelye?

A Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös egyetlen Natura 2000 területet alkot. A víz a terület közel felét teszi ki. A folyók mentén erdők, nedves gyepek és száraz legelők is beleesnek a lehatárolásba.

A Gyepes-csatorna területének nagy részét víz borítja. A medret parti növényzet és erdő szegélyezi. A térképet kinagyítva a csatorna mentén követhető ez a keskeny terület.

Túrák és tanösvények

A jaminai tavaknál még Békéscsaba házait látni a víz mögött. Innen délre gyalogút vezet a város határán túlra. Aki inkább a folyót követné, Póstelek felé kerékpárra, Gyula környékén kajakba szállhat.

Légifelvétel a jaminai tavakról, a háttérben Békéscsaba házaival.
A Jaminai-bányatavak Békéscsaba határában.

Kígyósi zöld

Jamina felől a bányatavak között halad a gyalogtúra. A térképen érdemes követni, hogyan maradnak el Békéscsaba utcái, és hogyan fordul az út délnek, Szabadkígyós felé. A két végpontot 7,79 km hosszú nyomvonal köti össze.

Családi tekerés Póstelekre

Békéscsabától keletre a kerékpáros jó darabon az Élővíz-csatorna közelében halad. Pósteleknél erdőhöz ér, onnan fordul vissza a város felé. A végigkövethető a 17,99 km hosszú út.

Békési kajak

A vízről más vonalat járhatunk be. A Gyula térségéből Dánfokig vezet, majd az indulás közelébe tér vissza. A térképen mért 38,73 km az oda- és a visszaút együttes hossza.

A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös, valamint a Gerlai-holtág kék vonala Gyula, Békéscsaba és Békés között.
A Körösök és a Gerlai-holtág Gyula, Békéscsaba és Békés között.

Mit mesél egy odvas fa?

A békéscsabai Széchenyi ligetben a Lischka Lipót tanösvény az idős fák odvaiban élő állatoktól az avar lakóiig vezeti a figyelmet. A séta a város egykori főkertészének nevét viseli. A séta 14 állomáson mutatja be a liget élővilágát.

Gyula-Városerdőn kétféleképpen lehet közelíteni ugyanahhoz az ártéri erdőhöz. A Galagonya tanösvény 1,2 kilométeren mutatja be a tölgyek, kőrisek és szilek világát. A rövidebb Poronty tanösvényen a fákra festett békaporonty a gyerekek kalauza. A tanösvény térképe lépésekben adja meg a távot.

Füves nyiladék két sűrű, napsütötte erdősáv között.
Füves nyiladék két erdősáv között.

A túra- és tanösvényismertetőkben az útjelzések és a megállók is követhetők.

Kultúrtájak és agrártájak

Mi köti össze a Körösök gátjait a békési határ szántóival? Amikor új mederbe terelték a folyókat, a vízjárta földek egy részét eke alá lehetett fogni. A határ mai rajzában így a kubikosok munkáját is ott találjuk.

Szabályos táblák és épületek között sötétzöld erdőfolt és fákkal szegélyezett sáv húzódik.
Erdőfoltok, szántók és beépített területek Közép-Békésben.

A gát két oldalán

A Körösök vízrendezésén egymást követő kubikosnemzedékek dolgoztak. Új medreket ástak, töltéseket emeltek. Ahol korábban a nád is megélt, lassanként szántó nyílt. A feltöretlen földek egy része a víz elmaradásával elszikesedett. Ez az átalakulás a sárréti életmódot is átformálta.

A táj múltját kisebb jelekből is ki lehet olvasni. A gémeskút hosszú karja a vízmerítés mozdulatát idézi fel, a vízimalom pedig azt az időt, amikor a folyó hajtotta az őrlést.

Szanazugnál a Fehér- és a Fekete-Körös találkozik. Innen már Kettős-Körös a folyó neve. Az összefolyás és Doboz külterülete a Békés, Békéscsaba és Gyula közötti tájképvédelmi övezet része.

Narancs és barna foltok jelölik a tájképvédelmi övezeteket Békéscsaba, Gyula és a környező települések mellett.
Országos és térségi tájképvédelmi övezetek Békéscsaba és Gyula környékén.
A szántók világossárga foltjai közé kisebb, eltérő színnel jelölt legelők, zártkertek és más művelésű területek ékelődnek.
Közép-Békés agrártájainak hat típusa a 2012-es felszínborítási térképen.

Mi töri meg a szántók sorát?

A térség több mint háromnegyedét mezőgazdasági terület borítja a 2012-es felszínborítási térképen. Az alábbi művelési típusokra kattintva együtt láthatod az atlaszban hozzájuk sorolt foltokat.

A mezőgazdasági területek 87 százalékát adják a 2012-es felszínborítási térképen. A szántótáblák sorát helyenként szakítják meg. A többféle művelést egymás mellett őrző apróbb foltjait külön szín emeli ki a képtérképen.

A egyetlen folttal jelöli a térképi leltár. A három különálló foltban rajzolódnak ki. Önálló jelölést kaptak azok a is, ahol a művelt föld csak egy része a táj mozaikjának.

Értékelés és fejlesztési terv

Sikony–Veszely zöldfolyosó Körösök Völgye – Zöld Folyosó Projekt A ReGrIN a városi klímastratégiában

Az Élővíz-csatorna Sikonytól Veszelyig

Sikonynál idős füzek, Békéscsaba belterületén utcai fasorok, Veszely felé ligeterdők kísérik az Élővíz-csatornát. A zöldfolyosó terve e három szakasz adottságaihoz igazítja a fejlesztési javaslatokat.

Mezőgazdasági táblák, fasorok és városrészek a mintaprojekt légifotó-panorámáján.
Az Élővíz-csatorna menti zöldfolyosó Sikony, Békéscsaba belterülete és Veszely között.

Idős füzek a sikonyi kertek mellett

A belterület szélétől Sikonyig idős fák, köztük botolófüzek állnak a sűrű cserjékkel benőtt parton. Két kisebb, kertként művelt szántófolt nyílik a parti növényzet mellett.

Sikonynál a Gerlai-holtág és az Élővíz-csatorna ismét találkozik.

Fasorok Békéscsaba belterületén

A városban gondozott fasorok adják a part arculatát. A belterületi szakasz élővilága kevésbé változatos, a fasorok viszont meghatározzák a városképet. A terv utcafásítással kapcsolja össze a csatornapartot a környező utcákkal.

A a Deák utca és a Bajza utca között a vízszint alá süllyesztett, a partfallal párhuzamos átjárót mutat. Az Árpád soron, a Degré utca és az Erdélyi sor között a csatorna kiszélesítésével javasol a terv.

A szintén a városi szakasz javaslata. A tervrajz egy ponttal jelöli a helyét.

Négy fénykép a füzes vízpartról, fák közti útról, fásított utcáról és parkról, a hozzájuk rendelt javaslatokkal.
Megőrzésre, helyreállításra és fásításra javasolt helyszínek az Élővíz-csatorna mentén.

Ligeterdő a veszelyi parton

Veszely és a belterület határa között ártéri ligeterdei növények és terjedő idegenhonos fajok élnek egymás mellett. A csatornapart sportolásra és kirándulásra is szolgál.

A veszelyi elágazásnál válik külön a Gerlai-holtág és a város felé tartó Élővíz-csatorna. A térképi pont itt mutatja a két ág kapcsolatát.

A színes tervlap megkülönbözteti a megőrzésre és a helyreállításra javasolt élőhelyeket, és kijelöli a közösségi helyszíneket.

Légifotóra rajzolt színes tervezési övezetek, mellettük és fölöttük terepfelvételek a zöldfolyosó tervlapján.
A zöldfolyosó övezetei Sikonytól Veszelyig, az egyes szakaszok fényképeivel.

A csatornától a Körösök térségéig

Hol érdemes megőrizni az élőhelyet, és hol köthetne össze két elszigetelt foltot egy új gyep vagy erdő? A térségi ökológiai értékelés az ereket, tavakat, ártereket és tisztásokat emeli ki. A képtérképen a megőrzés mellett az erdősítésre és a gyep helyreállítására alkalmasnak ítélt területek is láthatók.

A regionális hálózati terv természeti magterületként jelöli meg a Körösközi erdőket és a Kígyósi-pusztát. A nagyobb, összefüggő termőföldeket külön kezeli, köztük a Békéscsaba és Újkígyós, a Sarkad és Kötegyán, valamint a Kétegyháza és Elek közötti tájat.

A térségi terv külső határa a Körösök menti településeket és a környező mezőgazdasági tájakat fogja egybe. Ezen belül az Élővíz-csatorna menti zöldfolyosó egy helyi mintaprojekt.

A megőrzésre és helyreállításra javasolt közép-békési területek
Közép-Békés megőrzésre javasolt területei zölddel, helyreállításra javasolt területei sárgával.

Körösök Völgye – Zöld Folyosó Projekt

Az Élővíz-csatorna Gyulát, Békéscsabát és Békést fűzi össze. A Zöld 14 Egyesülethez kapcsolódó térségi koncepció a csatorna mintegy 38 kilométeres szakaszát és a Gerlai-ágat együttesen vizsgálja. A városokon átvezető vízi út és a külterületi élőhelyek közös fejlesztését javasolja.

Előzmények

Békéscsaba, Gyula és Békés önkormányzata már 2017-ben közösen kezdeményezte az Élővíz-csatorna fejlesztését. A program előkészítése 2020-ban Herczeg Tamás országgyűlési képviselő koordinálásával új lendületet kapott. Dr. Duray Balázs 2020 augusztusában dolgozta ki a vízgazdálkodást, az élőhelyvédelmet és a turizmust összehangoló szakmai koncepciót.

Az Élővíz-csatorna és a Gerlai-ág térképe Békés, Békéscsaba és Gyula között
Az Élővíz-csatorna és a Gerlai-ág a három város között. Térkép a 2020-as koncepcióból.
Kördiagram a vízügy, az élőhelyvédelem és a turisztikai fejlesztés kapcsolatáról
A hajós turizmus, az ökoturizmus és a vizes élőhelyek szerepe a koncepcióban.

Vízmegtartás és bejárható vízpart

A koncepció a csapadék- és belvíz helyben tartását a csatorna és műtárgyai fejlesztésével kapcsolja össze. Az egymáshoz kapcsolódó vizes élőhelyek a fajok mozgását is segíthetik. A városi szakaszokon a kishajós kirándulás, a külterületeken a kajakozás, a madármegfigyelés és a horgászat szerepel a javaslatok között.

A koncepció a városi akciótervben

A térségi programot 2020-ban és 2021-ben tovább pontosították. Békéscsaba 2023-as Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervének (ZIFFA) 7.1. fejezete a koncepció több szövegrészét és célkitűzését is átveszi. A vízkészlet-gazdálkodás, a vizes élőhelyek védelme és a hajózhatóság egyaránt szerepel a fejezetben.

Duray Balázs (2020). Körösök Völgye – Zöld Folyosó Projekt. Koncepció. Békéscsaba, kézirat.

Sikony–Veszely a ReGrIN-atlaszban

A ReGrIN a városi klímastratégiában

Duray Balázs 2020-as ReGrIN-terve és közösségi zonációs mintaprojektjének ábrái Békéscsaba Megyei Jogú Város klímastratégiájában is megjelennek. A 2022. június 16-i közgyűlési anyag a vízönrendelkezés mellett a vizes élőhelyeket összekötő biokorridort, a Tüskevár Tájparkot és a térségi térinformatikai rendszer (GIS) használatát is tárgyalja.

A stratégia 120–123. oldalán a városi zöldfolyosók kiépítése összekapcsolódik a szomszédos településeket is bevonó regionális zöldinfrastruktúra-hálózattal. A „Zöld folyosó program” hosszú távon mintegy 3 000 hektár erdősítését és a dűlők fásítását irányozza elő, és az alábbi három mellékletre hivatkozik.

A klímastratégia letöltése a városi archívumból 01-klimastrategia-elfogadasa.pdf

Békéscsaba térségének ökológiai tájkategóriái és a város közösségi zonációja a klímastratégia 152. oldalán
1–2. melléklet · Tájkategóriák és közösségi zonáció A ReGrIN-terv ökológiai tájkategóriái és Békéscsaba Közösségi Zonációs Terve. Mindkét ábra forrása Duray B. 2020a. 152. nyomtatott oldal · 155. PDF-oldal
Békéscsaba lehetséges szénnyelő övezetei vörössel jelölve a klímastratégia 153. oldalán
3. melléklet · Potenciális szénnyelő övezetek Az ábra forrása Duray B. 2020b. A lábjegyzet a Kisléptékű Közösségi Zonáció – Zöld Folyosó mintaprojekt című munkát nevezi meg. 153. nyomtatott oldal · 156. PDF-oldal

ReGrIN-dokumentumtár

A fejezetek a táj élőhelyeit és használatát, a túraútvonalakat és a zöld infrastruktúra fejlesztési lehetőségeit mutatják be.

A fejezetek betöltése folyamatban…