A Magyarországra jelzett legfontosabb időjárásváltozás átlagosan évi 1,4 °C hőmérsékletnövekedés és 0,3%-os csapadékcsökkenés (1°C fokos átlagos globális felmelegedés esetén). Míg a hőmérséklet minden évszakban növekedni fog, a csapadékeloszlás jelentős szórása ugyanakkor a szélsőségesség fokát jelzi, ugyanis a téli időszakban 9%-kos növekedés, a nyári évszakban pedig 8,2%-kos csökkenés várható. A „nagycsapadékos jelenségek" (zivatar, vihar) száma várhatóan nő, a „kis csapadékkal járó jelenségek" ritkulnak. Mindebből az árvízi kockázatok növekedése (zöldár), valamint a nyári időszak aszályossága és a talajvízszint csökkenése következik (ez utóbbi főként az Alföldön).

Magyarországon a felmelegedési tendencia máris érezteti hatását. Az ökoszisztéma sérülékeny (vizes-) élőhelyei kritikus állapotban vannak, de a közvetett hatásokkal is számolnunk kell, úgymint a talajvíz-süllyedés és kiszáradás, valamint a tájhasználat változásokból adódó jelenségek. Az egyre melegebb nyarak és enyhébb telek emberi egészségre kifejtett hatásai - vírusok, baktériumok, kórokozok elterjedése - komoly kockázati tényezők lesznek. Az építési módoktól függően a városok 2-8 °C-os hőmérsékletnövekedése is bekövetkezhet. Az árhullámok kialakulásakor fokozott szennyvízbemosásokkal és fertőzésveszéllyel is számolnunk kell, bizonyos esetekben megnőhet a légszennyező anyagok koncentrációja is (felszín-közeli ózon és közlekedés). Jelentős veszélytényező hazánkban a vízgazdálkodás terén is előfordulhatnak. A nyári csapadékhiány nemcsak mennyiségi, de vízminőségi problémákat is felvethet. Az aszály a nemzetgazdaság összes ágazatát súlyosan érinti, ezért a vízkormányzás jelentősége fel fog értékelődni. Az időjárás szélsőségessége a növénytermesztésben is kifejti hatását: száraz időszakban a vízpótlásról kell gondoskodni és hatékony, víztakarékos öntözőrendszerek kialakítását kell szorgalmazni, az árhullámok idején pedig - a későbbi felhasználás végett -a nagyvizek visszatartása lesz célszerű.