A klímaváltozás hatásai befolyásolják a tájgazdálkodást. Egyrészt az időjárási elemek (csapadék, hőmérséklet) trendszerű változásai alakítják az ésszerű földhasználati módokat, ugyanakkor a különböző tájhasználati módok is hozzájárulnak a globális éghajlat megváltozásához.

Az éghajlatváltozás által generált új társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok, érdemben befolyásolják hazánk terület- és tájhasználatát, különös tekintettel az agrártájakra.

Globális viszonylatban, összességében a tengerparti és a folyók menti települések, valamint azok társadalma, illetve az oda telepedett termelő ágazatok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve. Főleg azok a térségek szembesülnek a természet legnagyobb kihívásaival, amelyek gazdasága erősen klímafüggő, tehát az erőforrások jelentősen ki vannak téve az éghajlat változásainak, továbbá gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek. A gyors városiasodás tovább fokozza a hatásokat. Különösen veszélyeztetettek a szegény és elnyomott társadalmak, melyek alkalmazkodási lehetőségei korlátozottak. Az alkalmazkodóképesség hiányából fakadó legnagyobb veszély az emberi egészséget érinti. A klímaváltozás termelőszférára kifejtett negatív hatásaiból adódó élelmiszerhiány alultápláltságot eredményezhet, az árvizek és aszályok, viharok és tűzesetek a sérülési és halálozási arány növekedését okozhatják.

 

Irodalomjegyzék

Rakonczai J. 2011: Környezeti változások és az Alföld. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 2011. 396 p.(A Nagyalföld Alapítvány Kötetei; 7.)

Csorba P. 2008: Kistájaink tájökológiai felszabdaltsága a településhálózat és a közlekedési infrastruktúra hatására. Földrajzi Értesítő. 3-4. 243-263.

Láng I. - Csete L. - Jolánkai M. (2007): A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok, A VAHAVA jelentés, Szakatudás Kiadó Ház, Budapest, 2007.