Ma már bizonyított tény, hogy a klímaváltozás hatásai Európa egész területén érzékelhetők. Az előrejelzések szerint, Magyarországon a Közép- és Kelet-Európára is jellemző általános hatások várhatók: hőmérsékleti szélsőségek, csökkenő nyári csapadék, gyakoribbá váló téli árvizek, magasabb vízhőmérséklet, ingadozóbb termésátlagok, fokozódó erdőtűzveszély és az erdők állagának romlása. (EEA-JRC-WHO)
	2.11.1 ábra. A klímaváltozás legfontosabb várható hatásai Európa fő biogeográfiai régióiban Ábra nagyítása

Az éghajlatváltozás egyre inkább kimutatható és mindenki számára jól érzékelhető hatásai számos tekintetben befolyásolják a magyar tájgazdálkodási rendszerek működését. Az időjárási jellegek és az ezzel összefüggésben álló természeti elemek fokozatos, illetve bizonyos esetekben gyors módosulásai, nagyban veszélyeztethetik a környezet- és tájgazdálkodás életképességét és jelentősen gyengíthetik a vidéki terek környezetbiztonságát. Ugyan sokáig úgy vélték, hogy a Kárpát-medencében - a régóta domináló antropogén-tájfenntartás mellett - közvetlenül csak kisebb mértékben lesz érzékelhető a klímaváltozás hatása, mára ez a feltételezés megdőlt. Az elmúlt évtized részletes analitikus vizsgálatai bizonyították, hogy a két legfőbb klímaelem (a csapadék és a hőmérséklet) utóbbi évtizedekben tapasztalt változásai trendszerű változásokat indítottak el hazánkban is (Láng et al. 2007; Rakonczai 2011, Csorba 2008).

2.11.2 ábra. A klimatikus hátterű tájváltozások elvi kapcsolatrendszere

A hidrológiai mérleg, a vegetációs viszonyok és a talajtani tulajdonságok együttes átalakulása a természeti, természetközeli és átalakított környezet szempontjából is meghatározó folyamatok.