Valóban hozzájárul a jégkármérséklő rendszer az aszályhoz? A Zöld 14 Egyesület tizennégy év meteorológiai adatait vizsgálta meg, hogy a közbeszédben gyakran felmerülő kérdésre ellenőrizhető, szakmailag árnyalt választ adjon.
A JÉGER-rendszer működése körül évek óta élénk társadalmi vita zajlik. A szárazodó táj, a csapadékhiány és a mezőgazdasági károk érthetően fokozzák az aggodalmakat, a feltételezett összefüggések megítéléséhez azonban nem elegendők a személyes tapasztalatok vagy az egymásnak ellentmondó állítások: összehasonlítható adatokra és a módszertani korlátok nyílt bemutatására van szükség.
Mit vizsgáltunk?
Az elemzés a 2012 és 2025 közötti ERA5-Land meteorológiai adatokra támaszkodva vizsgálta, hogyan alakultak a magyarországi folyamatok az összehasonlításra kiválasztott térségekhez képest a jégkármérséklő rendszer 2018-as országos bevezetése előtt és után.
A kutatás többek között a szezonális csapadékmennyiséget, a leghosszabb száraz időszak hosszát és a talajnedvességet elemezte. Az aktív időszak eredményeit téli ellenőrző időszakkal is összevetettük.
Mit mutatnak az adatok?
Az aktív szezonban Magyarország és a kontrollterületek változása közötti eltérés 17,1 milliméterrel több csapadékot és 0,706 nappal rövidebb leghosszabb száraz időszakot jelzett. Ezek azonban nem közvetlenül a JÉGER hatását mérik, hanem az összehasonlított területek közötti statisztikai különbségeket írják le.
A módszertani ellenőrzések ugyanis azt mutatták, hogy a térségek már a rendszer indulása előtt sem változtak teljesen azonos módon, és a téli kontrollidőszakban szintén számottevő eltérések jelentek meg. Emiatt az eredményekből nem állapítható meg megbízhatóan, hogy a megfigyelt különbségeket a JÉGER okozta-e.
A vizsgálat sem azt nem bizonyítja, hogy a JÉGER fokozza az aszályt, sem azt, hogy mérsékli azt.
Ez nem jelenti azt, hogy az aszály ne lenne valós és egyre súlyosabb társadalmi, ökológiai és gazdálkodási probléma. Az országos szárazodási folyamatok és a jégkármérséklő rendszer esetleges hatásainak vizsgálata azonban két külön kutatási kérdés, amelyeket nem szabad összemosni.
A teljes vizsgálat nyilvánosan elérhető
A Zöld 14 Egyesület a kutatás eredményeit, az alkalmazott módszereket és az értelmezés korlátait közérthető, nyílt felületen tette közzé. Célunk, hogy a vitát előre gyártott válaszok helyett átlátható adatok, ellenőrizhető módszerek és szakmailag megalapozott párbeszéd segítse.
