Az Ökokert-gazdálkodás programban közvetlen cél az élelmiszer-önellátás elsajátításán keresztül az újrahasznosítás, a környezet- és természetvédelem fontosságának megismertetésén túl újfajta közösségi élmény nyújtása, amelyben a gyerekek megtanulnak egészségesebben, környezettudatosabban élni, a családjukba és lakókörnyezetükbe mintát közvetíteni. Egyesületünk közvetlenül bekapcsolódhat a lakosság környezeti nevelésébe is, hosszú távon pedig a lokálpatriotizmus kialakításához járul hozzá, valamint a vidéki közösségek kohéziójának erősítéséhez, a fenntartható vidéki életmód tradícióinak megőrzéséhez. A közös munka kapcsán szerzett tapasztalatok továbbíthatók más egyesületek és csoportok felé. Egyesületünk lehetőséget kapna az általa korábban kidolgozott módszer széles körben történő kipróbálásra és továbbfejlesztésére.
Háztáji gazdaságok hazai helyzete
A kisléptékű mezőgazdasági tevékenységet folytató családok költségvetésében a bejáró munkával szerzett jövedelem a meghatározó. A házikertek elsősorban a család és a rokonság ellátásában játszik szerepet, a felesleget helyben, cserekereskedelem útján értékesítik. Tehát a háztáji gazdaság termékei csak a piacról szorultak ki, a falusiak önellátásában szerepük ma is jelentős.
Aránytalan mértékű a hazai háztáji termelésű, friss és magas élvezeti értékű termékekkel szembeni élelmiszer-biztonsági szigor, ami tovább rontja az amúgy is szűkös jövedelemteremtő képességgel rendelkező vidéki lakosság helyzetét, nem mellesleg a háztáji gazdálkodás és a falusi önellátás visszaszorulásához vezet.
Az elmúlt tíz évben a vidék foglalkoztatási struktúrája, a megélhetési lehetőségek gyökeresen megváltoztak. A 80-as években egy-egy kisebb településen a helyi szövetkezet gyakorlatilag mindenkinek biztosított munkahelyet vagy a mezőgazdasági alaptevékenységben vagy valamelyik melléküzemágában. A háztáji gazdálkodáson és annak integrációján keresztül további jövedelemszerzési lehetőségek is adódtak. A gazdasági átalakulás során ezek a tevékenységek részben megszűntek, részben gazdasági társaságok formájában működtek tovább. Ez lényegében a helyi munkalehetőségek drasztikus beszűkülését jelentette. Ezzel egy időben a városok közelében az ingázás révén meglévő kereseti lehetőségek is beszűkültek. Ebben a folyamatban a fiatalok és a nők különösen rosszul érintettek.
Az elhúzódó gazdasági pangás és a működő tőke beáramlásának csökkenése növeli a városi-vidéki lakosság között jelenleg is meglévő jövedelmi egyenlőtlenségeket. A rurális területek lakói nagy tömegekben kerülnek a szegények, a leszakadók csoportjába. A jelenleg is gyenge vidéki középosztály helyzete bizonytalan marad, a különbségek növekedésével a hozzájuk tartozók száma megfogyatkozik. A stagnálás és a befektetések hiányának eredményeképpen nő a tartós munkanélküliek száma, az elöregedés következtében még tovább csökken az aktivitási ráta. A vidéken élők háztáji gazdaságokból és feketemunkából próbálnak a megélhetésükhöz elegendő jövedelmet összeszedni.
Ökológiai gazdálkodás
Magyarország fontos vidékfejlesztési stratégiai célterülete az ökológiai gazdálkodás elterjesztése (lásd: Nemzeti Vidékstratégia), amely szerint indokolt az ökológiai gazdálkodás bevezetése, elterjesztése, amely a modern mezőgazdaság egyik alternatívája. Az ökogazdálkodás a helyes terület- és fajtaválasztáson, a vetésforgó használatán, szerves anyagokon alapuló tápanyagpótláson alapul. Elsősorban nem a növényt, hanem a talajt táplálja, mert mindennek az alapja az egészséges termőtalaj. Fontos a környezetkímélő módszerek alkalmazása.
Az ökológiai gazdálkodás nagyobb élőmunka-igénye növeli a foglalkoztatottságot, kiválóan alkalmas a családi gazdaságokban történő megvalósítására, a biotermékek fogyasztása az ehhez kapcsolódó ismeretek révén is javíthat a magyar népesség rossz általános egészségi állapotán, és környezeti hatásai is kedvezőek (vízkészlet és termőföld jó állapotának megőrzése, az ökológiai egyensúly megőrzése, környezetterhelés mérséklése). Emellett kevésbé függ a külső, energiaigényes inputoktól.
Az ökológiai gazdálkodású területen megtermesztett termékek iránt a hazai kistérségi fejlesztésekben jelentős igény mutatkozik, amelyre nem vonatkoznak az EU termelési kvótái, emiatt és egészséges voltuk, továbbá a növekvő Uniós fogyasztói igény miatt maximálisan piacképesek. Emellett az ökológiai gazdálkodás maximálisan kielégíti az agrár-környezetvédelmi elvárásokat, egyben megoldást jelent a jelenlegi „felesleges” szántóterület alternatív hasznosítására. A Nemzeti Vidékstratégia is felismeri, hogy a falusi porták kihasználatlanok a mezőgazdasági árutermelés, az önellátás szempontjából. A falusi háztáji gazdálkodás nyomokban is alig lelhető fel. Ebből következően lényeges hazai stratégiai irányként fogalmazódik meg a háztáji gazdálkodás, élelmiszertermelés ösztönzése, kiskerti termelési kultúra újjáélesztése, falusi kispiacok, helyi piacok létesítése, továbbá a mikro- és családi vállalkozások létrehozásának ösztönzése.
Mindezek alapján javasolt a hátrányos helyzetű vidéki térségek megélhetési lehetőségeinek bővítése, a munkaerő piaci igényekre való felkészítés. A munkanélküliség által leginkább veszélyeztetettek számára a vidéki területekről való elvándorlás megállítása a megélhetési lehetőségek bővítésével, a lehetőségekhez igazodó képzési ismeretek és tudásanyag átadásával valósulhat meg a leghatékonyabban.
Mindezek alapján olyan projekteket szeretnénk ösztönözni, melyek megélhetési lehetőségeket biztosítanak és segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a családok kialakítsák a számukra megfelelő életteret abban a környezetben, ahol jelenleg is élnek.
Környezettudatosság, környezetnevelés
A környezeti rendszerekben fennálló negatív folyamatok megállításához szemléletváltozásra van szükség. E változásnak minden társadalmi szinten (nemzetközi, nemzeti, regionális, lokális) meg kell valósulnia, hiszen a konfliktusok kezelése azon múlik, hogy az egyes kisebb és nagyobb közösségek (települési, térségi, országos, EU, ENSZ) egymással összhangban és együttműködve képesek-e a földrajzi terek megóvására, fenntartására.
A környezettudatosság magában foglalja a hosszú távú fenntarthatóságot biztosító gondolkodásmódokat, az egyének, illetve az adott társadalmi közösségek környezetről alkotott ismereteit és értékrendjét, valamint az ezeken alapuló magatartásformákat és konkrét cselekvési rendszerek összességét. A környezettudatos tevékenységek célja, a környezeti rendszerek dinamikus egyensúlyi állapotának megtartása, illetve megteremtése. A mai modern társadalmakban ez csak abban az esetben képzelhető el, ha a környezet védelme mind a szakmai-tudományos ismeretekben és elvekben, mind a gazdasági és politikai célkitűzésekben, mind pedig a civil társadalom tevékenységeiben egymással összhangban és szervezetten jelenik meg.
Hungarian
0 hozzászólás