A Békéscsaba városközpontjának beépített területein árnyas parkok létesítésének és bővítésének korlátozott lehetőségei miatt esszenciális a város peremterületeinek adottságait is felhasználni a zöldterületek fejlesztése céljából. A Jaminai-bányatavak rekultivációs projektje, bár nem változtatja meg közvetlenül Békéscsaba belvárosának arculatát, hozzájárul a városkép hosszú távú formálásához, és elősegítheti egy új városi központ kiemelkedését, ami a kereskedelmi és vendéglátóipari létesítmények területi koncentrációját és a forgalmi igények növekedését indukálhatja. Ez utóbbi a közlekedési infrastruktúra átgondolt fejlesztését teszi szükségessé. A fejlesztési periódus végére a jól rendezett terület új karakterelemként jelenhet meg Békéscsabán.

Mindezek alapján, az alábbiakban a Jaminai-bányatavak élőhelyeinek sokszínűségét és a lakosság számára nyújtott szabadidős lehetőségek bővítését szolgáló ökológiai és rekreációs célokkal összehangolt, komplex élőhely-fejlesztési koncepcióját mutatjuk be.

6.1. Korábbi fejlesztési javaslatok kritikája

A korábbi ötletpályázatok[1] foglalkoznak a Jaminai Bányatavak hasznosítási lehetőségeivel. Mivel akkor még csak a hidrológiai tanulmány állt rendelkezésre, ezért a javaslatok során a tervezőkenek még nem volt lehetőségük a tájökológiai tényezőkre alapozniuk elképeléseiket. A dokumentum különböző hasznosítási módokat javasol a tavak számára, mint például a horgászat és a záportározás. A Fás- és a Csaba-tó esetében a jelenlegi horgászati hasznosítást javasolják fenntartani, míg az XIII. számú tó esetében a hidrológiai tanulmány alapján záportározóként való hasznosítását ajánlják. A vízminőség javítása a betelepített halállomány és a partmenti nádasok segítségével valósul meg. Ezenkívül a dokumentum javaslatokat tesz a partmenti területek rendezésére is, beleértve a kevésbé meredek partszakaszok kialakítását és pihenőhelyek, valamint madárlesek létesítését. A fejlesztési tervek kiemelten kezelik a környezettudatosságot, és számos javaslatot tartalmaznak a távlati fejlesztések során a természetvédelmi és ökológiai szempontok erősítésére. A cél a tavak környezetének rehabilitációja és fenntartható hasznosítási módok előmozdítása, amelyek hozzájárulnak a terület természeti értékeinek megőrzéséhez, a vízminőség javításához, valamint a helyi közösség számára való hasznosításhoz.

A Jaminai-bányatavak területén végzett ökológiai állapotfelmérés és a terepbejárások során feltárt információk alapján szükséges volt újraértékelni a korábbi fejlesztési javaslatokat. Az alábbiakban a korábban javasolt projektek kritikai elemzésre kerül sor, utalva azokra a tervekre, amelyek nem felelnek meg a földrajzi, ökológiai valóságnak, zavaróak lehetnek az élővilágra, vagy más tájhasználatokkal konfliktusba ütköznek. A korábbi javaslatok során nem minden esetben vették figyelembe a térség valós környezet-ökológiai állapotát és -érzékenységet. Az alábbiakban részletezzük azokat a fejlesztési javaslatokat, amelyek megvalósítása nem tűnik célszerűnek a jelenlegi körülmények és adatok tükrében.

  1. A Wágner-tó X. tóegysége és a Such-tó IX. tóegysége közti kis futókör kialakítása nem reális.

Ebben a sávban a nádas víz alatt van, ott maximum nád közt küzdve lehet úszni, de még gyalog sem lehet elmenni. Itt a vízfelszín, nádas feltöltése, s ilyen futókör létesítése nem javasolt természetvédelmi szempontból, mert az a vízimadarak, kétéltűek, vízisiklók, mocsári teknősök, a réti csík és a vidra fő élőhelyébe metsz bele, azt csökkenti, s a megmaradt foltokban is ezen állatokat az emberi jelenlét zavarná. Ez új horgászhelyek kialakítására adna lehetőséget, ami az itteni zártabb – fenti állatoknak kedvezőbb – nádasok felfragmentálódásához vezetne.

  • A III. és IV. tavak közti vízállásos nádasban tilos sétány, kerékpárút kialakítása, ott ilyen tervezése irreleváns

A nádas víz alatt van, s e nádas feltöltése sem javasolt ezen élőhelyek megőrzése és a vízimadarak, kétéltűek, vízisiklók, mocsári teknősök, a réti csík és a vidra élőhelyének védelme miatt. E sétány, kerékpárút ezen állatok élőhelyébe metszene bele, azt csökkentené, s a megmaradt foltokban is ezen állatokat az emberi jelenlét zavarná. Ezen sétány, kerékpárút lehetőséget nyitna a III. tó déli partján horgászhelyek kialakítására, ami az ottani egységesebb nádasok fragmentálódásához, az ott előforduló állatok élőhelyének csökkenéséhez, zavarásához vezetne. A kerékpárút, sétány kialakítása e vizenyős nádas feltöltéséhez vezetne, ami eme élőhely és annak állatvilágának megőrzése miatt kerülendő. A feltöltéssel a vizenyős jelleg, s a vízhez kötődő állatok élettere elvész.

  • Nem javasolt új nyílt vízfelszín kialakítása a talajvíz mennyiségi és minőségi védelme miatt, a párolgást ebből ne fokozzuk.

Ennek megfelelően nem javasolt a Kocka(XX.)- és a Kacsás(XVII)-tó egybenyitása pláne az ottani jobb természetességű nádasokon át, mert az csökkenti a nádasokhoz kötődő madarak élőhelyét, vidra búvóhelyeit s a megmaradt foltokban is ezen állatokat az emberi jelenlét zavarná.

  • Nem ajánlott jóléti célból a Kocka(XX.)-tóban a kibányászott anyagból szigetet kialakítani, továbbá az anyagkinyeréshez, feltöltéshez nem lehet a tavakat továbbmélyíteni, új talajvízszintet elérő bányatavakat kialakítani.

A sziget kialakítása nem járhat olyan földmunkákkal, amelyek a talajvízszintig mélyülnek, s annak felszíni szennyeződéseknek való kitettségét, a talajvíz párolgásának mértékét növelik.

  • A nádasok, s az ott előforduló madarak, vidrák, kétéltűek, mocsári teknős, vízisikló védelme, élőhelyeik megőrzése, zavarásnak való kitettségük elkerülése végett a Kacsás-, Békás- és Kocka-tavak közti nádasban sem javasolt sétányok kialakítása, vagy bármilyen más akár feltöltéssel járó építkezés.
  • A nagy futókör Such(VII-VIII.)- és Rendőrségi(VI.)-tavak közti szakasza konfliktus lehet a horgászokkal.

6.2. A Jaminai-bányatavak vízkészlet-gazdálkodása, vízminőségének javítása és fenntartható használata

Vízpótlás és víz frissítés

A tavak vízellátása alapvető az ökológiai egyensúly és a vízminőség fenntartása szempontjából. Az időjárási változékonyság és a csapadék eloszlásának egyenetlensége miatt a tavak természetes vízpótlása gyakran nem elegendő, így mesterséges vízpótlásra és vízfrissítésre van szükség. Ez a beavatkozás segít megelőzni az ökoszisztéma károsodását, biztosítva a biológiai diverzitás megőrzését és a vízi élőhelyek egészségét.

A korábbi felmérések eredményeiből megállapítható, hogy a tavak vize kommunális vízellátásra, ipari vízellátásra, öntözésre általában nem megfelelő. Háztartási vízhasználatra korlátozott mértékben alkalmas. A vizek csak szűrés, derítés és vegyszeres kezelés után használhatóak fel. Az alumínium-szulfát, réz-szulfát, hipó alkalmazásával kezelhetők a vizsgált vizek, de ezek kezelése jelentős költséggel jár.

A vízpótlás és vízfrissítés két fő forrása a felszíni és a felszín alatti vízből történő pótlás. A felszíni vízből történő vízpótlás olyan módszereket foglal magában, mint a közeli folyók vagy csatornák vízének átvezetése a tavakba. Ez a megoldás gyakran gazdaságos és gyorsan kivitelezhető, azonban gondos tervezést igényel a vízminőség megőrzése érdekében. Emellett a felszíni vízpótlás során figyelembe kell venni a vízjogokat és a környezeti hatásokat is, hogy ne zavarjuk meg a vízadó folyók ökoszisztémáit. A felszín alatti vízből történő vízpótlás magában foglalja a talajvíz kitermelését, amely lehetőséget nyújt arra, hogy száraz időszakokban is stabil vízforrást biztosítsunk a tavak számára. Ez a módszer azonban drágább és technikailag összetettebb, valamint szigorú szabályozást igényel a talajvízszint fenntartható kezelése érdekében. A talajvíz túlzott kitermelése károsíthatja a helyi vízrajzi rendszereket és hosszú távú ökológiai következményekkel járhat.

A tavak vízfrissítési igénye a vízfelület mérete és a párolgás mértéke alapján határozható meg. Javasolt évente egyszer részleges vízcserét végezni a horgászati hasznosítású tavakon a jobb vízminőség elérése érdekében.

A nem horgászati hasznosítású tavak esetében a vízminőség javítása nem létfontosságú, de a vízminőség romlását el kell kerülni, így a minimális vízigény a tavak vízszintjének fenntartása.

Az Élővíz-csatorna és a Kígyósi főlecsapoló csatorna felhasználható a vízpótlásra. Szükséges lehet több vízkormányzó műtárgyat építeni a csatornákra, hogy biztosítsák a megfelelő vízmennyiséget.

A II., III., és IV. számú tavak esetében nincs elegendő adat a vízminőségről és vízutánpótlásról, így ezeket jelenlegi állapotukban hagyják. Rossz vízminőség esetén a tavak kotrásából kikerülő anyagokkal való feltöltés is egy lehetséges megoldás.

Szennyvíz

Miután a közeli kertváros (Kenderföldek városrész) szennyvizei elszikkasztásra kerülnek, többféle környezeti és ökológiai kockázat merülhet fel, amelyek közvetetten vagy közvetlenül érinthetik a Jaminai-bányatavak területét és annak biodiverzitását:

1. Talaj- és vízszennyezés: A szennyvizek talajba szivárgása növeli a talajszennyezés kockázatát, különösen nitrogén, foszfor és egyéb tápanyagok terén. Ez a szennyezés kiterjedhet a talajvízre is, ami közvetlenül befolyásolhatja a tavak vízminőségét.

2. Eutrofizáció: A tápanyagok, különösen a nitrogén és a foszfor túlzott bejutása a tórendszerekbe elősegíti az algák és más vízinövények túlzott szaporodását. Ez az úgynevezett eutrofizáció jelensége csökkentheti a víz oxigénszintjét, ami a vízi élőlények pusztulásához vezethet.

3. Káros anyagok felhalmozódása: A szennyvizekben található mérgező anyagok, mint nehézfémek, peszticidek, vagy ipari vegyszerek, felhalmozódhatnak a tavi ökoszisztémában, károsítva a vízi és part menti élőlényeket.

4. Habitat-vesztés: A szennyezett víz és a tápanyagok túlzott bejutása zavarhatja az élőhelyek természetes egyensúlyát, károsíthatja a növényzetet és az állatokat, veszélyeztetve az érzékeny és/vagy védett fajokat.

5. Vízminőség romlása: A szennyvizek által okozott szennyezés rombolja a víz minőségét, ami közvetlenül befolyásolja a tó ökoszisztémájának egészségét, csökkentve a rekreációs és természetvédelmi értékeit.

6. Betegségek terjedése: A szennyvizek patogén mikroorganizmusokat (pl. baktériumok, vírusok) is tartalmazhatnak, amelyek betegségeket terjeszthetnek a vadon élő állatok és akár az emberek között is.

A fenti környezetegészségügyi kockázatok miatt fontos megfelelően kezelni és tisztítani a kertváros szennyvizét, mielőtt az elérné a természetes vizeket, különösen olyan érzékeny területeken, mint a Jaminai-bányatavak. Megfelelő vízkezelési és szennyeződés-ellenőrzési intézkedések nélkül ezek a kockázatok jelentősen hozzájárulhatnak a terület ökológiai egyensúlyának megzavarásához.

Tavak hasznosítása

Az Önkormányzat tulajdonában lévő tavak eltérő képet mutatnak. A Csaba(XVI)-, a Fás(XIV-XV.)-tó, a Rendőrségi(VI.)-tó és a Kacsás(XVII.)-tó horgászhasznosításban vannak, így a tógazdák vigyáznak a környezetükre és a vízminőségre. A nem hasznosított tavak, mint például a VII., VIII., IX., X., XI., XIII., XVIII. és XX. tavak, jelentős beavatkozást igényelhetnek. Ezen tavak esetében a felszíni víz összeköttetés biztosítása fontos lehet, különösen a Wienerberger Zrt. bányájából származó vízpótlás szempontjából. A felszíni víz összeköttetés biztosításán túl a nem hasznosított tavak esetében szükség lehet a mélységük és a többi tavakkal való kapcsolatuk javítására is, ami további rekonstrukciót és kotrást igényelhet.

1. Horgászati Hasznosítás Fenntartása: A Fás-, Csaba- és Kacsás-tó jelenlegi horgászati hasznosítása folytatódik, mivel a betelepített halállomány és a parti nádasok pozitívan befolyásolják a vízminőséget.

2. Záportározóként való Hasznosítás: A XIII. számú tó kotrás utáni záportározóként való hasznosítása, kiegészítve parti pihenő funkciókkal, és a tónak a „Békás-tó” nevet adták.

6.3. Jelenlegi és potenciális tájhasználatok a bányatavak ökoszisztéma védelme és fenntartása érdekében

A Jaminai-bányatavak élőhely-fejlesztési lehetőségei számos kihívást és lehetőséget rejtenek magukban, amelyek jelentős hatással vannak a terület biodiverzitására és a lakosság életminőségére. A terület története, amely jelentős mértékben kapcsolódik a korábbi bányászati tevékenységekhez és az azt követő hulladékkezelési gyakorlatokhoz, alapvetően meghatározza a jelenlegi ökológiai állapotot és a jövőbeni kezelési stratégiákat.

Az alábbiakban részletesen elemezzük a Jaminai-bányatavak tájhasználatait kezelési lehetőségeit (7. ábra). A kezelési stratégiák megvalósításához szükséges megfontolni a rekultivációs kihívásokat, a kezelési hiányosságokat, és a terület természetes szukcessziós folyamatait. A cél a terület hosszú távú (fenntartható) kezelése, elősegítve ezzel a helyi ökoszisztémák stabilizálódását és a közösségi használat javítását. Részletesen kifejtjük azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a terület jelenlegi állapotát, és bemutatjuk azokat a stratégiákat, amelyek segítségével a Jaminai-bányatavak térségében javítható a biodiverzitás és a terület általános ökológiai állapota.

7. ábra: Jelenlegi és potenciális tájhasználatok

A Kék-tó I. által délről, XII. tóegysége által keletről határolt – a vizsgált terület északnyugati csücskén (10364/73 hrsz.) lévő gyengébb természetességű gyomos száraz gyepen javasolt kocsányos tölgyes telepítése, amibe mezei szil, mezei juhar is elegyíthető.

Ez egy korábban bányászattal érintett, majd feltöltött terület. Azonban a feltöltés nem lett egyenletes, a rekultiváció nyománi földtakarás pedig túlzottan vékonyra sikerült, ami miatt nemcsak egyenetlen a felszín, de a korábbi inert hulladékfeltöltés is helyenként a felszínre bukkan téglamaradványok formájában. Az egyenetlen felszín és a vékony földtakarás alól helyenként felszínre bukkanó inert hulladék nem teszi lehetővé e gyep jó részének gépi kaszálását (a gyep északi szélét kivéve, ahol a felszín egyenletesebb, ott korábban nem folyt anyagkitermelés, feltöltés, hulladékdeponálás), mert a kasza a földrögökbe, törmelékbe akadva károsodik, ami a gazdálkodó számára okoz anyagi kárt. Emiatt a fenti korábbi bányászattal, hulladékfeltöltéssel, majd nem teljesen tökéletes rekultivációval (nem kiegyenlített, hullámos felszín, amin a vékony földtakarás miatt az inert hulladék felszínre bukkan) érintett gyep középső és déli részét nem kaszálják, mert a géptulajdonos nem akar magának kárt okozni a munkagépjében, ami miatt kezeléshiány lép fel, s ennek nyomán a gyep nem képes löszsztyepprétek irányába regenerálódni, nem javul annak természetessége, sőt a gyep további természetességének leromlását, degradálódását okozó magaskórósodás, nádasodás, nyugati szélén pedig cserjésedés-erdősödés is fellép, amely folyamatok közül utóbbi három – de főleg az utóbbi kettő – a gyepek hosszabbtávú eltűnésével fenyeget. Azaz a vizsgált terület fenti északnyugati csücskén az egyenetlen feltöltés, vékony földtakarás miatt felszínre bukkanó inert hulladék következtében fellépő kezeléshiány – munkagép károsodását elkerülni igyekvő gépi kaszálás hiánya, rendelkezésre álló munkaerő, kézi kasza, pénz, s az ezt biztosító szervezet (figyelembe véve a tulajdonviszonyokat is) hiányában a kézi kaszálás hiánya, annak a jelenlegi helyzet mellett életszerűtlensége – nem lehetséges hosszútávon fenntartani a gyepet, mint élőhelyfoltot – kivéve annak északi, bányászattal, feltöltéssel, hulladéklerakással nem érintett szegélyét -, nem lehetséges a fenti mesterséges mikromorfológia miatti kezeléshiány mellett annak természetességét javítani, annak löszgyep felé való regenerációját elősegíteni (legfeljebb magvetéssel, széna- és szénamurhaterítéssel tekintettel a közeli, jobb természetességű löszsztyepprétek hiányára, nagy távolságára és a köztes tájökológiai barrierekre (azok legközelebb kiterjedtebb, nem cserjésedő-erdősődő löszsztyepprétek is a vizsgált terület délnyugati csücskén, a Fás(XV)-tó délnyugati foltján fordulnak elő; hiába vannak kisebb mikrofoltokban löszsztyepprétként hasonlító fragmentumok a Such-tó IX. és a Wágner-tó X. tóegységtől északra, azok szintén a kezeléshiány miatt cserjésednek (kökényesednek), erdősödnek, eltűnőben vannak, mi közben eme kissé közelebbi foltoktól a propagulumok eljutását a köztes sarjerdők (lásd Kék-tó XII-tóegysége körüli és a XIII-tótól, a Such-tó VII-IX. és a Wágner-tó X. tóegységeitől északra lévő erdők) és tavak (Kék-tó I. és XII. tóegységei) is nehezítik), amelyek a löszgyepi fajkészlet ide való eljutását, s így a gyepregenerációt nehezíti). Ezért a gyep fenntartása – annak erőltetése – hosszabbtávon kevésbé perspektíva eme hulladékfeltöltéssel, rekultivációval érintett területen, mert a természetes szukcessziós folyamatok is a – egyenetlen felszín, felszínre bukkanó inert hulladék miatti nehéz gépi kaszálhatóságból adódó – kezeléshiány mellett a spontán cserjésedés és erdősödés irányába hatnak, azaz évtizedes léptékben a kezeléshiány mellett a szukcesszió folytán az erdő spontán felújulásával számolhatunk akkor is, ha nem történik itt semmilyen emberi beavatkozás. Így érdemes inkább ezt a jövőben várható folyamatot, azaz az erdősödést elősegíteni, s abban a várhatóan – lévén a vizsgált terület egészén és annak közvetlen és tágabb táji környezetében is tájidegen fafajok dominálnak, nagyon kevés az őshonos fafajú újulat, facsoport, telepített erdő, azaz kevés az őshonos fafajú propagulumforrás – invazív fafajok felnövekedésének elébe menni, s az erdősödési folyamatot emberi kontrol alá venni, s célként – természetvédelmi és akár jóléti prioritásokat is figyelembe véve – eleve itt az erdőt kitűzve célélőhelyként, hasznosításként ide már eleve őshonos fafajok alkotta erdőt telepíteni. E gyep nyugati szélén kökényes-gyepűrózsás őshonos cserjék, tájidegen fafajú facsoportok keskeny sávja is felsarjadt a mélyfekvésű részeken felnőtt nádasok mellet, amelyek az új erdő nyugati szélén is megtarthatók, nem szükséges azok kivágása az erdőtelepítés előtt, hisz a telepített őshonos fák jelentette konkurencia mellett azok terjeszkedési potenciálja a gyep irányába jelentősen csökken. Az új erdőt érdemes véderdőként kezelni természetvédelmi prioritással, de esetleges sétányok kialakítása, a pihenő funkció is lehetséges benne, de tekintettel kell lenni a Wágner utca déli végének keleti szélén lakókra is (hiszen kertjeik keleti vége eme leendő erdő felé fut ki), ezért jelentős emberi jelenléttel, zajjal járó – a fenti utca kertes házaiban lakók nyugalmát zavaró – tevékenység ezen új erdőben semmiképp sem engedélyezhető. A jelentős zajhatás, emberi jelenlét a keletebbre (lásd Kék-tó XII-tóegysége) és délre (Kék-tó I-tóegysége, II-IV-tavak, Bohn(V.)-tó, III-IV-tavak közti nádas) lévő tavak és az azokat övező facsoportok madárvilágának nyugalmának biztosítása miatt is kerülendő

Őshonos fafajú liget kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, virágos kőris, magyar kőris, fehér nyár alkotta liget telepítése a ligetes tájfejlesztés részeként a XIX- és Kocka (XX.)-tavaktól keletre és a Békás (XVIII.)-tótól délre lévő gyepre, ahol a gyep löszsztyepprét felé való regenerációja elősegíthető.

Azért beszélhetünk itt a ligetes tájszerkezet fejlesztéséről, mert az részben – e gyep északi részén (XIX-tótól keletre, a Békás(XVIII)-tótól délre e két tó délkeleti szegletében) – adott, de a facsoportok kiterjedése még akár természetvédelmi szempontból is növelhető. A facsoportok azonban tájidegenek, ezért az őshonos fák telepítése természetvédelmi szempontból is fontos. Ugyanakkor mivel számos énekesmadárnak az ezüstfa jó költőhely, ezért a gyep közepén meglévő nagyobb folt – de akár kisebb állományok – is megtarthatók, azokat nem feltétlen szükséges kivágni. Azonban a gyep északnyugati-északi szélén terjeszkedő bálványfa visszaszorítandó, a meglévő egyedek kivágandók, akár a sarjak vegyszeresen is írthatók. A tájidegen fák és cserjék terjeszkedésének megelőzése, a gyep gyepként való megtartása, löszgyepek felé való regenerációjának elősegítése miatt a gyep további kaszálása a jövőben is fenntartandó (esetleges jövőbeli legeltetése sem kizárt, a löszgyepregenerációt az is elősegíti). A kezelés (kaszálás, legeltetés) további fenntartása az e gyep délebbi részén terjeszkedésnek indult közönséges ördögcérnás tájidegen cserjés mikrofoltok visszaszorítása, további terjedésének megelőzése miatt is fontos, ezért a gyep déli részén a gyep kezelésének (kaszálás) a gyep gyepként való megőrzése, löszgyepek felé való regenerációjának elősegítése miatt is különösen fontos. A fenti őshonos fafajú facsoportok telepítése kissé a tájidegen fák spontán terjeszkedése ellen is hat a kaszálás (esetleges) legeltetés) mellett. A botanikai (löszgyepek felé való gyepregeneráció megtartandó, de érdemes az őshonos fák arányát növelni) és madárvédelmi (lásd erdei, gyepes és ligetes tájszerkezetet kedvelő madarak élőhelyeinek biztosítása) – azaz természetvédelmi – szempontból is kedvező erdős sztyepp fiziognómia megőrzése miatt a teljes erdősítés kevésbé ajánlott, de a gyepek fenntartása esetleges szabadidős hasznosításra is nagyobb tért nyújt. Sétány, futókör, esetleg játszótér, bringapark e területen esetlegesen létesíthető. Mivel e területtel párhuzamosan keletre és délre Jamina kertvárosa a Kenderföldek tanyás-kiskertes beépítésbe megy át köztes, akár kiterjedtebb szántókkal, ezért eme fejlesztési egységnél az emberi jelenlét és annak zajhatása kevésbé zavaróbb a környező lakosság (Fiumei út déli végének keleti részén és a Part utca északabbi részének déli részén lakók) számára, de a jelentős hanghatás itt is kerülendő már csak a nyugatra (XIX- és Kocka (XX.)-tó) és északra (Békás (XVIII.)-tó) lévő nádasok, tavak, körüli facsoportok madárvilága szempontjából is.

Madárles, kilátó a Such-tó IX-es tóegységének északkeleti és Wágner-tó X. tóegységének északnyugati csücskének találkozásánál az azoktól északra lévő erdő déli szélén.

Mivel a Such- (VII-IX) és Wágner (X-XI, XIV.)- tavak kimondottan gazdag madárvilággal bírnak (kiemelkedően jelentősek a nagy kócsag, szürke gém, vörös gém, barna rétihéja és nyári lúd populációik), de mivel ezen tavakat szélesebb nádasok övezik, ezért a talajfelszínről ezen madarak nem vehetők észre, nem szemlélhetők meg könnyen a szárazföldről, míg a nádasokba – akár horgászösvényeken való – bemenetel zavarja ezen állatokat, így az nem javasolt. A madarak megfigyelése, bemutatása szempontjából így egy kilátó jó megoldás lehet, mert így láthatóvá válnak nemcsak a nádasok, de a mögöttes nyílt vízfelszínek is, mi közben az e tavakat északról határoló erdő lombkoronaszintjére is jobb rálátás nyílik. Azért a térképen is javasolt akácos déli széle tűnik természetvédelmi, tájvédelmi szempontból is jó megoldásnak, mert a Such-tó IX-tóegysége és Wágner-tó X. tóegysége közé félszigetszerűen benyúló cserjésedő-erdősödő gyepen felnőtt akácos némi takarást is biztosít, az akácos eleve a talajfelszínről kiemelkedő objektum, ezért ha a kilátó magassága nem haladja meg a fákét, annak anyaga természetes anyagból – lásd fa – készül, s színe is rejtő módon beilleszkedik a környezetébe (a fák törzséhez hasonlóan barna), akkor az akácos folt melletti kilátót a madarak is inkább az erdő részének tekintik, az nem lesz számukra zavaróan új, a környező facsoportoktól, erdőktől elütő objektum, ami miatt annak léte nem lesz hatással megjelenésükre, életükre, aktivitásukra. Eme helyszín azért is lenne jó, mert ide még a XIII-tó északi részéről bevezet egy lassan becserjésedő-beerdősödő horgászösvény. A tervezett kilátótól – és az azzal szomszédos akácostól – északra eme ösvény keleti oldalán találhatók olyan kökényesedő jobb természetességű löszsztyepprétek, amelyek a becserjésedéstől, beerdősödéstől megmentendők, ami miatt azokon cserjeirtást követően kaszálás javasolt a löszsztyepprétek megőrzése, területük növelése miatt. Eme cserjésedéstől, erdősödéstől megmentendő, rehabilitálandó löszsztyeppréthez való bejárást a kilátóhoz vezető horgászösvény továbbra is biztosítaná, így az annak megmaradásához, terjeszkedéséhez szükséges kaszálás biztosításához történő bejárás (kézi kaszálással emberek, vagy kisgépek bejárása) a jövőekben is megvalósulhat az eme javasolt kilátóhoz vezető ösvény által, mert a kilátóhoz látogatók taposása nyomán, az ösvény fenntartása végetti mérsékelt gallyazás, cserjék, fák esetleges kivágása miatt az ösvény nem fog becserjésedni, beerdősülni, ami miatt nemcsak a javasolt kilátó, de a fenntartandó, kökények visszaszorítása nyomán növelendő területű löszsztyepprét – akár annak kezelése (kaszálás, cserjeirtás) végett – megközelítése is lehetséges marad hosszabbtávon. Más ösvény észak felöl a Tó utca felöl nincs, míg ilyen ösvény létét, vagy kialakítását a Fiumei út felöl a XIII-, Wágner (X, XI, XIV)-, Such- (VII, VIII, IX) tavaktól északra lévő erdő keleti szélébe ékelődő mély, meredek rézsűjű, állandóbban vízzel borított nádasokkal övezett árok, az amenti cserjésedő-erdősödő nádasok, illetve a fenti sarjerdő sűrű cserjeszintje akadályozza. Mivel a kilátó javasolt helye kissé félszigetszerűen benyúlik a Such-tó IX-tóegysége és Wágner-tó X. tóegysége közé ezért nemcsak mindkét fenti tóegységre, de a délebbi (Kacsás(XVII)- és Békás(XVIII)-tó) és akár a nyugatabbra (Rendőrségi(VI)-tó) lévő távolibb tavakra is jobb rálátás nyílhat. A kilátó délebbre való tolása akár a  Such-tó IX- vagy a Wágner-tó X-tóegységeinek partjára (előbbi északkeleti, utóbbi északnyugati csücske) azért nem javasolt, mert így a kilátó sokkal inkább észlelhető lesz a madarak számára, s hosszabb úton kellene záródó – időszakosan elöntött – nádasokon át oda bejutni, ami a megközelítés során zavarná a bejáró út menti nádasban költő és táplálkozó madarakat, de az emberi jelenlét, zavarás a takaró fásszárú vegetáció hiánya miatt kissé nagyobb távolságra is a fenti két tóegység északi partjainak nádasaiban élő madarak számára jobban érzékelhető, s zavaró lenne. Amennyiben az új kilátó a fenti két tóegység partján közvetlenül épülne meg, vagy ahhoz nagyobb közelségben akkor az ott élő két tóegységnél előforduló madarak számára lenne az emberi jelenlét zavaróbb még akkor is, ha a kilátó észak oldalán némi takarást, álcázást biztosító ezüstfás facsoport található, ám ennek magassága nem túl magas, a kilátó magassága azt könnyen meghaladhatná, ami miatt az könnyen észlelhető lenne akár a Wágner (X, XI, XIV)-, Such (VII, VIII, IX)-tavak egésze felöl is, ami a madárvilág zavarása miatt mérsékelendő. Így a természeti értékek bemutatása, monitoringja és a bemutatandó természeti értékek zavarásának elkerülése, mérséklése végett a térképen javasolt helyszín tűnik optimálisnak.

A Wágner (X, XI, XIV)-, Such (VII, VIII, IX)-, Kék(I, XII)-tavak, valamint a Fás(XV)-tó déli partjának, délkeleti és délnyugati csücskének és a Csaba(XVI)-tó délnyugati csücskének horgászati célú, vagy egyéb más használatától való tartózkodás, tilalom.

A természetvédelmi prioritás előtérbe helyezése szükséges e tavaknál, mert e tavaknál a nádasok kiterjedés, nyílt vízfelszínek aránya ideális a vízimadaraknak, kétéltűeknek, vízisiklóknak, mocsári teknősöknek, a réti csíknak és a vidrának is. Itt a cél a nádasok intaktságának megőrzése, azok és a benne élő állatok nyugalmának biztosítása.

Horgászati, használati korlátozással, mérsékelt használat a II, III., IV-tavakon, legfeljebb csak a meglévő horgászhelyek használata engedélyezhető, a nádasok ritkítása, megbontása nem javasolt.

A természetvédelmi szempontok itt jobban érvényesítendők a vízimadarak, kétéltűek, vízisiklók, mocsári teknősök, a réti csík és a vidra érdekében.

A III. és IV. tavak közti nádas megőrzése javasolt a vízimadarak, a kétéltűek, a vízisiklók, mocsári teknősök, a réti csík és a vidra érdekében, ott nyílt vízfelszín kialakítása nem javasolt, horgászati tilalom érvényesítendő.

A Kacsás(XVII.)-tó keleti partjának horgászat és egyéb intenzív használat tilalma javasolt a vízimadarak, a kétéltűek, a vízisiklók,  mocsári teknősök, a réti csík és a vidra érdekében, aminek ki kell terjedjen e nádas Kocka (XX.)- és Békás (XVIII.)-tó felé eső és azok közti (XIX-tó) részén lévő nádasok kíméletére is, ott beruházási stop javasolt.

 Ugyanakkor az e tavak közti nádasokban, nádasodó gyepeken is a ligetes tájszerkezet fenntartása javasolt, azaz a meglévő cserjések, fák megőrzése javasolt. Külön fák, cserjék telepítésére nincs szükség. Noha a fák zöme ezüstfa, azok is inkább megtarthatók, kivágásuk külön nem javasolt, mert azok számos madár számára fontos költő- és táplálkozóhelyek. A fenti tavak közti gyomos száraz gyep ugyan nádasodik, ami kaszálással, legeltetéssel kontrolálható lenne, vissza is szorítható, de az is elfogadható, ha e gyepek benádasodnak. A kezelés hiányában a cserjék, fák terjeszkedése fokozódhat, ami a ligetes tájszerkezet fenntartása ellen hat a köztes nádasok, gyepek eltűnésével, így idővel kaszálás, de a nádasok miatt leginkább legeltetésre szükség lenne a gyepek, nádasok illetve a fásszárú vegetáció (cserjék, facsoportok) arányának jelenlegi szinten való megőrzéséhez.

A Kocka (XX)-tónál és Békás(XVIII.)-tó északkeleti és déli partján mérsékelt horgászati hasznosítás vagy egyéb mérsékelt szabadidős használat elfogadható.

A területen a nádasok csak keskenyek, s e tavak közelebb vannak az eleve zavartabb, intenzívebb emberi jelenléttel, zajhatással jellemezhető lakottabb kiskerti övezethez, s a Fiumei út és előbbi esetben a Part utca kissé intenzívebb gépjárműforgalommal rendelkező közútjaihoz, amely zavarásokhoz az itt élő állatok inkább alkalmazkodtak.

A Kocka(XX.)-tó körül a mocsárrétek, szikesek kaszálással való fenntartása, természetességük javítása, megőrzése.

Ennek hiányában a tóparti nádasok azokra kiterjedhetnek, helyüket elfoglalhatják, sőt a kezelés (kaszálás, legeltetés) hiányában a már meginduló cserjésedési-erdősödési folyamatok (fekete bodza és ezüstfa terjeszkedése) is fokozódhatnak, ami elkerülendő e gyepek fenntartása végett. Ugyan taposással járna a Kocka(XX.)-tó partján a horgászhelyek megközelítése, de ez is a nádasodás, cserjésedés-erdősödés ellen hat. Ugyanakkor a horgászhelyek megközelítése épp ezért csak gyalogosan lenne lehetséges, a személygépjárműveket a Kocka(XX.)-tótól délre lévő Part utca és a keletre lévő Fiumei út mentén kellene hagyni. Ugyanis a túlzott taposás, gépjárművekkel való bejárás e gyepek fragmentálódásához, leromlásához (természetességének romlásához, gyomosodásához), abban taposott gyomnövényzetű foltok megjelenéséhez vezetne, ami kerülendő.

Tópartok fásítása, őshonos fajtákkal.

A Fás(XV.)- és Csaba(XVI.)-tavak partján, de akár a Bohn(V.)-tó keleti, a  Rendőrségi(VI.)-tó déli, keleti és északi, a Such-(VII-IX)-tó nyugati és déli partján, a Wágne-tó X, XI-tóegységeinek déli, XI.-tóegységének keleti, XIV- tóegységének északi partján, a Kék-tó I. tóegységének északkeleti partján, a XIII-tó déli, keleti, és nyugati partján, a Kacsás (XVII)-tó nyugati és déli partján, valamint a Békás (XVIII)-tó,  a Kocka (XX.)-tó és a XIX-tó körül is akár a horgászok ösztönzésével javasolt a horgászhelyek körül vagy a parton növelni az őshonos, üdébb környezeti feltételeket kedvelő fehér, fekete nyarak és fehér füzek arányát, s kevésbé javasolt oda – akár a horgászhelyek köré – tájidegen fásszárúakat a jövőben telepíteni, amely célból érdemes a horgászokat erre ösztönözni, akár ismeretterjesztő tájékoztatással is.

A Fás(XV.)-tó nyugati szélének déli részén – a Horseland Lovastanyától északra lévő – jó természetességű löszsztyepprét fenntartása, megőrzése a jövőben is javasolt, arra fákat nem javasolt telepíteni.

Azonban javasolt a kaszálás fenntartása – esetleg legeltetés – a jelenlegi jó természetességi állapot fenntartásához nélkülözhetetlen, így az a jövőben is javasolt.

A fenti löszsztyeppréttől északra a Fás(XV.)-tó nyugati szélének középső és északi szélén javasolt a meglévő facsoportok – még ha azok döntően tájidegenek is – megtartása mellett a ligetes tájszerkezet nemcsak megtartani, de fejleszteni is.

Ez egyrészt a mostani gyomos száraz gyepek kevésbé természetközeli állományainak javításával, löszgyeprekonstrukcióval (regenerációjuk löszgyepek felé való elősegítésével, azaz a löszgyepi fajok magvetéssel, széna- vagy szénamurhaterítéssel való gyepben történő meghonosításával) lehetséges a meglévő kaszálás mellett (esetleg legeltetéssel), de a gyepekre őshonos fafajú (kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, virágos kőris, magyar kőris, fehér nyár, szürke nyár, fekete nyár) facsoportok telepítése is javasolt lehet kisebb-nagyobb csoportokban, de úgy, hogy közben a gyepek is megmaradjanak. E fák további árnyékoló, felmelegedést mérséklő hatással lehetnek, ami az ottani horgászok (és gépjárműveik hőterhelésének) elkerülése végett is fontos lehet, de egyben szélmérséklő, csapadékfelfogó szereppel is bírnak, ami szintén a horgászást segíti elő. Az őshonos fák aránya e sávban kicsi, ezért az növelendő. A fenti sávban különösen a Fás(XV.)-tó nyugati szélének északi részén nyílna lehetőség hasonló ligetes tájszerkezet kialakítására az egykori bányászatból kihordott anyagot szállító járművek széles szervízútján a 015/3, 10-12 hrsz-okat övező nyugatabbi útszakaszon, ugyanis a tóparton itt két út is található.

A Fás(XV.)-tó nyugati szélének középső és északi szélén a horgászok számára a keletebbi, tóparti út megtartása javasolt, míg a nyugatabbi út helyén löszgyeprekonstrukció és őshonos fafajú facsoportok telepítése javasolt.

A beavatkozás nemcsak természetvédelmi (lásd őshonos fafajú facsoportok, természetközeli gyepek kiterjedésének növelése, s az azokat kedvelő állatfajok élőhelyeinek növelése), de mikroklímareguláló (lásd a fenti horgászok számára is kedvező hőterhelésmérséklés, csapadék- és szélfelfogás) szempontból is hasznos. Ez utóbbi Fás(XV.)-tó nyugati szélének északi részén lévő szakaszon a két egymással párhuzamos út közt (015/3, 10-12 hrsz-októl északra a 015/14 hrsz. északnyugati csücskén) már vannak gyepek és felsarjadó – gyakran visszavágott – fák, cserjék, amelyek akár őshonosságtól függetlenül megtarthatók, felsarjadásuk elősegíthető, de őshonos fajokkal is pótolhatók, azokra lecserélhetők a felsarjadó fehér nyarak megtartása mellett, illetve a gyep löszgyep felé való regenerációja magvetéssel, széna-, szénamurhaterítéssel elősegíthető.

A ligetes tájszerkezet megtartása mellett annak fejlesztése javasolható löszgyeprekonstrukció mellett a Povázsay Máté utca déli folytatásánál, Rendőrségi(VI.)-tótól északra és a Kék-tó XII-tóegységétől keletre lévő gyepen.

E gyepen most is természetvédelmi szempontból kedvező módon vannak mezei sziles, mezei juharos facsoportok, nyugati szélén fehér nyaras sarjak, keleti szélén kiterjedtebb, terjeszkedő kökényes cserjések. A fenti őshonos fafajú fák mellet azonban megtarthatók a tájidegen fák (nemcsak az ezüstfák – amelyek számos madár költőhelyei, de a hagyásgyümölcsfák is tájképi és utóbbi esetben génmegőrzési szempontból is). Ugyanakkor e gyepen lehetséges a ligetes tájszerkezet fejlesztése kapcsán további, kisebb őshonos fafajú ligeteket, facsoportokat (kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, virágos kőris, magyar kőris, fehér nyár fákkal) is telepíteni. Löszgyepi fajok felülvetésével – vagy akár széna-, szénamurhaterítéssel – a köztes gyep természetessége, természetvédelmi értéke is javítható lenne, a lucernaparlag regenerálódása elősegíthető lenne. E gyep facsoportjainak megőrzése javasolt, de a ligetes tájszerkezet megtartása miatt a maradék gyep kaszálása a jövőben is javasolt. A gyep keleti részén a kökényes cserjések, nyugati szélén a fehér nyarak terjeszkedése kissé kontrolálandó, de a meglévő zártabb állományok megtartása javasolt.

A Rendőrségi(VI.)-tó és a Bohn (V.)-tót összekötő fok felett átívelő, e két tó közti földnyelvet összekötő életveszélyes villanyoszlopokból álló „híd” sürgős cseréje valódi hídra.

A vizsgált terület nyugati szegélyének északi részén – a 10364/54 hrsz-on – is javasolt a ligetes tájszerkezet fenntartása.

A felhagyott és részben művelt gyümölcsösök, felsarjadt tájidegen és őshonos fafajú facsoportok, cserjések megtartása, de a gyümölcsösök vitalitásának megőrzése végett szükséges lehet tájhonos gyümölcsfákkal kisebb foltokban gyümölcsösrekonstrukciót végrehajtani (akár a nyugatra szomszédos 10364/52 hrsz-on is), mi közben a köztes gyepeken löszgyeprekonstrukció is elképzelhető magvetéssel, széna- és szénamurhaterítéssel. A köztes gyepek mindenképp megtartandók a ligetes tájszerkezeten belül kaszálással (esetleg a közeli kertek, kertes házak miatt könnyebben tartható háziállatok legeltetésével), ami szintén elősegíti a löszgyepekké alakulást a fenti egyéb más gyep természeti állapotát javító esetleges beavatkozások mellett.

 A XIII-, Such (VII-IX.)- és Wágner (X, XI)-tavaktól északra – a vizsgált terület északkeleti csücskén – lévő erdőben javasolt a hulladék összegyűjtése, az erdő megtartása véderdőként annak cserjéseivel, spontán gyümölcsöseivel együtt.

Még a tájidegen fák is megtarthatók, de idővel törekedni lehet azok őshonos fafajokkal (kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, virágos kőris, magyar kőris, fehér nyár) való felváltására. A cserjések madárvédelmi okok (ott költő énekesmadarak) miatt is kímélendők, megtartandók. Sétányok, padok, pihenőhelyek, futókör kialakítása az erdőn belül lehetséges potenciális szabadidős hasznosítás.

A Wágner-tó XI. tóegységétől északi szélén lévő felhagyott, nádasodó gyümölcsösben esetleg tájjellegű bemutató gyümölcsös, géncentrum, közösségi gyümölcsös – akár pálinkaelőállítás céljára – lehetséges.

Ilyen az attól északra lévő erdő keleti szélébe délről beékelődő tisztáson is lehetséges, ahol emellett törekedni lehet a ligetes tájszerkezet fenntartására (azaz a meglévő fák (amelyek közt sok a tájhonos, spontán gyümölcsfa), cserjék megőrzésén), ott akár őshonos fák (kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, virágos kőris, magyar kőris, fehér nyár, szürke nyár, fekete nyár, fehér fűz) telepítése is lehetséges tájhonos gyümölcsfák mellett.

A Kék-tavat északkeletebbi XII. tóegységétől északra lévő fehér nyaras, kocsányos tölgyes erdősáv fokozott megőrzése javasolt.

Az őshonos fák, azok magas, vastagodó törzsű, immár korosodó – így természetvédelmi szempontból jelentősebb – egyedei számos madárnak jó költőhelyet is biztosítanak, de eme erdőfoltok őshonos fafajaik miatt természetvédelmi botanikai szempontból is jelentősek, méretük miatt tájképi értékkel is bírnak, mi közben komolyabb klímareguláló (árnyékolás, felmelegedésmérséklés, csapadék-, szélfelfogás, párásítás), takaró, zajcsillapító, porfelfogó szerepük is van, ami akár a Jamina déli részén élők (lásd Cserepes utca) vagy a horgásztavakat látogatók számára is inkább előnyös.

Szintén véderdőként megőrzendő a Kék-tavat XII. tóegységét övező, I. tóegységét délről határoló keskeny erdősáv, illetve előbbi nyugati (a Jamina Tégla- és Cserépgyártó Rt. telephelyének délkeleti szegélyét határoló, annak takarófásítását is jelentő) nyúlványa és annak északi – Cserepes utca déli széléig nyúló – nyúlványa is a benne lévő őshonos (magas, vastagtörzsű, elszórt mezei szilek, de a fenti tópartokon fehér nyarak is) fák miatt.

Komolyabb emberi jelenlét ezen erdőkben ne javasolt. Ezen erdők megtartása is nagyobb magasságuk, vastagodó törzsű, immár korosodó – így természetvédelmi szempontból jelentősebb – egyedeik miatt is fontos, vannak bennük őshonos fafajok is, mi közben ezen erdősávrészek is számos madárnak jó költőhelyet is biztosítanak. Mindemellett az erdősáv ezen része is tájképi értékkel bír, mi közben komolyabb klímareguláló (árnyékolás, felmelegedésmérséklés, csapadék-, szélfelfogás, párásítás), takaró, zajcsillapító, porfelfogó szerepük is van, ami akár a Jamina déli részén élők (lásd Cserepes utca) számára is fontos, de mint kiránduló, kutyasétáltató hely a városrész egésze szempontjából ezen erdők megtartása fontos, mi közben az a horgásztavakat látogatók számára is inkább előnyös.

A Csaba(XVI)-tó keleti részén lévő erdő megtartása javasolt véderdőként.

Abban intenzívebb emberi jelenlét nem javasolt. Különösen törekedni kell az ezen erdő középső és déli részén jelen lévő őshonos fehér nyarak, mezei szilek és kocsányos tölgyek megőrzésére, de ezen erdő nemcsak a benne lévő őshonos fák miatt nem vágható ki általánosan, hanem madárélőhelyi funkciója (lásd a magas, vastagodó törzsű, immár korosodó egyedek, elágazó lombkoronájú ezüstfák), tájképi értéke, illetve a Kenderföldek nyugati szélén lévő Part utca menti kiskertek, tanyák és a Csaba(XVI)-tó keleti partján horgászók vonatkozásában is érvényesülő komolyabb klímareguláló hatása (árnyékolás, felmelegedésmérséklés, csapadék-, szélfelfogás, párásítás), takaró, zajcsillapító, porfelfogó miatt sem.

A Csaba(XVI)-tó keleti szélén lévő erdő nyugati, északnyugati szélén és attól délre a ligetes tájszerkezet továbbra is fenntartandó.

Érdemes a gyepeket megőrizi, ott legfeljebb elszórtan őshonos fák (kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, virágos kőris, magyar kőris, fehér nyár) telepítése javasolt, mi közben a megmaradt gyepeken löszgyeprekonstrukció lehetséges magvetéssel, széna- és szénamurhaterítéssel. E gyepek kaszálása (esetleg legeltetése) a gyepek fenntartása, löszgyepek felé való regenerációjának elősegítése – s a cserjésedés-erdősödés visszaszorítása – miatt a jövőben is szükséges lesz.

A Csaba(XVI)-tó déli részén lévő facsoportokkal tagolt, övezett gyep a jövőben is megtartandó.

A ligetes gyep megtartása javasolt, ott legfeljebb kevés őshonos fa (kocsányos tölgy, mezei szil, mezei juhar, virágos kőris, magyar kőris, fehér nyár) telepíthető facsoportokban. Ugyanakkor érdemes lehet felülvetéssel, széna- és szénmurhaterítéssel a löszgyepregenerációt elősegíteni a kaszálás (esetleges legeltetés) fenntartása mellett. A ligetes tájszerkezet fenntartásával az e gyepen lévő facsoporton költő erdei fülesbagoly pár élőhelye is megőrizhető.

A Rendőrségi (VI.)- és Bohn(V.)-tavak közti romos épület felújítása javasolt új funkció adásával.

Tanösvény kialakítása javasolt a tavak körül.

A tavak körül fakivágás, cserjeirtás, nádirtás csak indokolt esetben javasolt, ettől lehetőség szerint tartózkodni kell

Dohányzási, tűzrakási tilalmak jobb betartására kellene törekedni.

Hulladékgyűjtés, illegális hulladéklerakás megelőzését szolgáló intézkedések szükségesek.

A Jamina telephelyéhez a II-IV. tavaktól nyugatra lévő földút továbbra is zártan tartása, amivel a horgászati és illegális hulladéklerakáscélú bejárás továbbra is megelőzhető.

A Fás(XV)-tó nyugati (015/3a, 11a hrsz-ok) és délnyugati (015/4, 7, 016/2, 17b hrsz.) partján lévő tanyák és azokat övező mezőgazdasági területek (lásd szántók e tó nyugati partján a 015/3, 10-12 hrsz-okon, gyümölcsösök a tó nyugati partján a 015/3, 11 hrsz-okon és délnyugat partján a 016/17a hrsz-on), valamint a tó délnyugati partján lévő parlagok a 015/8, 016/17a hsz-on), az e tó északnyugati partja közelében lévő 013/2 hrsz. szántó magánterületek, így azok kiesnek az esetleges élőhelyfejlesztések fókuszából.

Csökkenteni érdemes a Fás(XV)-tó nyugati szélének déli részén lévő mocsárrétek, csetkákás mocsarak taposását

A partszakasz déli részén lévő horgászhelyekhez csapadékos időszakokban, azok után való autóval való bejárás tiltásával, mert ez a nyomvályúsodással jelentősen fragmentálja ezen élőhelyeket, rontja azok természetességét.

6.4 Integrált tájhasználat

A Jaminai-bányatavak Élőhely-fejlesztési Program keretében kialakított integrált tájhasználati kategóriák koncepciója egy olyan stratégiai megközelítést jelöl, amely egyidejűleg szolgálja a természetvédelmi és a szabadidős célokat. Ez a megközelítés lehetővé teszi a területek hatékonyabb kezelését, az erőforrások optimális felhasználását, és elősegíti a környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi-gazdasági célok elérését is (3. táblázat).

3. táblázat: Integrált tájhasználati kategóriák koncepciója

Az integrált tájhasználat Intenzitás típusú kategóriái az élőhelykomplexumok és használatuk alapján a térség poternciális beavatkozások mértékére tesznek javaslatot. A főtípuson belül további három alkategóriát különítünk el:

  1. Fenntartási, megóvási prioritású területek
  2. Fenntartás, mérsékelt élőhelyfejlesztési lehetőség területei
  3. Élőhelyfejlesztésre, tájhasználati módosításra alkalmas területek

Az integrált tájhasználati kategóriák funkcionális típusai szintén háromféle lehet:

  1. Természetvédelmi célú tevékenységek: Ez a kategória azokat a tevékenységeket foglalja magába, amelyek elsődlegesen a biodiverzitás megőrzésére, védett természeti területek fenntartására és az élőhelyek rehabilitációjára irányulnak. A cél a természetes ökoszisztémák integritásának megőrzése, ami létfontosságú az ökológiai egyensúly fenntartása és a fenyegetett fajok védelme szempontjából.
  2. Kombinált természetvédelmi és szabadidős tevékenységek: A harmadik kategória a természetvédelmi és szabadidős célok integrálását jelenti. Ez a megközelítés olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek egyidejűleg szolgálják mindkét célt, például az oktatási programokat, amelyek a természeti ismeretek terjesztésére és a környezettudatosság növelésére irányulnak. A kombinált megközelítés előnye, hogy összehangolt és kiegyensúlyozott fejlesztési lehetőségeket kínál, amelyek ötvözik az ökológiai és társadalmi hasznokat.
  3. Szabadidős célú tevékenységek: Ez a kategória a látogatók számára készült infrastruktúrákat és szolgáltatásokat jelenti, beleértve parkokat, kirándulóutakat és egyéb rekreációs lehetőségeket. A szabadidős tevékenységek fejlesztése hozzájárul a társadalmi jóléthez, növeli a környezettudatos magatartást, és elősegíti a természeti értékekkel való kapcsolat erősítését.

6.4.1. Tájhasználati intenzitás

A fentiek alapján a vizsgált területen belül a fejlesztési/fenntartási prioritások az alábbiak szerint alakulnak.

Fenntartási, megóvási prioritású terület (8. ábra) a II-IV, XIII-tavak, a Such (VII-IX.)-, Wágner(X, XI), Kacsás(XVII)-, Békás(XVII)-tavak; a III- és IV-tavak közti, a XIX-tóban felnőtt, illetve az ez utóbbi és a Kacsás(XVII)-, Békás(XVII)-tavak közti nádasok; a Fás(XV)-tó déli, délnyugati, délkeleti része, a Csaba(XVI)-tó délnyugati csücske; a Kocka(XX)-tó körüli szikesek, mocsárrétek; a XIII-, Such (VII-IX.)- és Wágner (X, XI, XIV)-tavaktól északra – a vizsgált terület északkeleti csücskén – lévő erdő; a Csaba(XVI)-tó keleti partjának középső részét határoló erdő; a Kék-tó XII. tóegységét övező, I-tóegységének déli szélére, a Jamina Tégla- és Cserépgyártó Rt. délkeleti és keleti szélére és a Cserepes utcáig is elnyúló erdősáv, az utóbbi erdősáv által határolt liget; a Horseland lovastanyától északra lévő – a Fás(XV)-tó nyugati partjának déli részére eső – löszsztyepprétek, mocsárrétek, csetkákás mocsarak; de inkább a fenntartási prioritás lehet cél a Fás(XV)-tó nyugati (015/3a, 11a hrsz-ok) és délnyugati (015/4, 7, 016/2, 17b hrsz.) partján lévő tanyáknál és az azokat övező mezőgazdasági területeken (lásd szántók e tó nyugati partján a 015/3, 10-12 hrsz-okon, gyümölcsösök a tó nyugati partján a 015/3, 11 hrsz-okon és délnyugat partján a 016/17a hrsz-on), valamint a tó délnyugati partján lévő parlagok a 015/8, 016/17a hsz-on).

8. ábra: Fenntartási, megóvási prioritású területek

Döntéstől függetlenül fenntartás, mérsékelt élőhelyfejlesztési lehetőség, tájhasználati módosítás lehetséges a Bohn(V)-, a Rendőrségi(VI)-, a Kocka(XX)-tavaknál, a Fás(XV)-tónál (kivéve annak déli, délnyugati, délkeleti fenntartási, megőrzési prioritású részét), a Csaba (XVI)-tónál (kivéve annak délnyugati fenntartási, megőrzési prioritású részét), a Fás(XV)-tó déli partját és a Csaba (XVI)-tó déli partját, keleti partjának déli részét határoló cserjésekkel, facsoportokkal tagolt gyepen és a Békás (XVIII)-tó északkeleti partján lévő gyepen, valamint a vizsgált terület nyugati szélének északi részén lévő gyümölcsösökkel, nádasokkal, cserjésekkel, facsoportokkal tagolt gyepes, ligetes sávban (10364/52, 54) (9. ábra).

9. ábra: Fenntartás, mérsékelt élőhelyfejlesztési lehetőségek

Élőhelyfejlesztésre, tájhasználati módosításra (10. ábra) a 10364/73 hrsz. északnyugati csücskén – a Kék-tó déli I. és keleti XII. tóegysége által határolt gyepen (kocsányos tölgyes telepítése); a Povázsay Máté utca déli folytatásánál – a Rendőrségi(VI.)-tótól északra és a Kék-tó XII-tóegységétől keletre, a vizsgált terület északkeleti csücskén lévő erdő közt lévő – gyepen; a Fás(XV)-tó nyugati szélének középső és északi részén; a Fiumei út, a Part utca, a Békás (XVIII)-, XIX- és Kocka(XX)-tavak által határolt gyepen (utóbbi 3 esetben löszgyeprekonstrukció, facsoportok telepítése); a Wágner-tó X-tóegységétől északra lévő kökényesedő löszsztyeppréten (cserjeírtással löszgyeprekonstrukció); a Wágner-tó XIV-tóegységétől északra lévő felhagyott gyümölcsösben és az attól északra lévő spontán cserjésedő-erdősödő-nádasodó területen (tájhonos gyümölcsös rekonstrukció, őshonos fafajú facsoportok telepítése) van lehetőség elsődlegesen. Beruházási-fejlesztési lehetőség a Rendőrségi(VI)-tó nyugati partjának északi részén javasolt hídépítés és a Such-tó IX-es tóegységének északkeleti és Wágner-tó X. tóegységének északnyugati csücskének találkozásánál megépíthető madárles.

10. ábra: Élőhelyfejlesztésre, tájhasználati módosításra javasolt terület

6.4.2. Tájhasználati funkciók

A fentiek alapján a vizsgált terület egyes részeinek természetvédelmi és/vagy szabadidős prioritásai is meghatározhatók.

Természetvédelmi prioritású területnek (12. ábra) minősíthető a 10364/73 hrsz. északnyugati csücskén – a Kék-tó déli I. és keleti XII. tóegysége által határolt gyep (az oda telepíteni javasolt kocsányos tölgyes miatt); a II-IV, XIII-tavak, a Such (VII-IX.)-, Wágner(X, XI, XIV), Kacsás(XVII)-, Békás(XVII)-tavak; a III- és IV-tavak közti, a XIX-tóban felnőtt, illetve az ez utóbbi és a Kacsás(XVII)-, Békás(XVII)-tavak közti nádasok; a Fás(XV)-tó déli, délnyugati, délkeleti része, a Csaba(XVI)-tó délnyugati csücske; a Wágner-tó X-tóegységétől északra lévő kökényesedő löszsztyepprét; a Csaba(XVI)-tó keleti partjának középső részét határoló erdő; a Kék-tó XII. tóegységét övező, I-tóegységének déli szélére, a Jamina Tégla- és Cserépgyártó Rt. délkeleti és keleti szélére és a Cserepes utcáig is elnyúló erdősáv, az utóbbi erdősáv által határolt liget; a Horseland lovastanyától északra lévő – a Fás(XV)-tó nyugati partjának déli részére eső – löszsztyepprétek, mocsárrétek, csetkákás mocsarak; a Fás(XV)-tó déli partját övező cserjésekkel, facsoportokkal tagolt löszsztyepprét.

Itt a ligetes tájszerkezetű területek és vizes élőhelyek fenntartása érdekében végzett tevékenységek állnak előtérben. Ezek a kategória területének mintegy 25%-át képezik. Ajánlott a fenntartási és helyreállítási munkák folytatása, különös tekintettel a fenyegetett fajok védelmére.

12. ábra: Természetvédelmi prioritású területek

Természetvédelmi és szabadidős funkciójú területek (13. ábra) akár döntéstől függően – egymás mellett elképzelhető a Kocka(XX)-tónál, a Povázsay Máté utca déli folytatásánál – a Rendőrségi(VI.)-tótól északra és a Kék-tó XII-tóegységétől keletre, a vizsgált terület északkeleti csücskén lévő erdő közt lévő – gyepnél; a Fás(XV)-tó nyugati szélének középső és északi részén; a Fiumei út, a Part utca, a Békás (XVIII)-, XIX- és Kocka(XX)-tavak által határolt gyepnél; a XIII-, Such (VII-IX.)- és Wágner (X, XI, XIV)-tavaktól északra – a vizsgált terület északkeleti csücskén – lévő erdőnél; a Wágner-tó XIV-tóegységétől északra lévő felhagyott gyümölcsös és az attól északra lévő spontán cserjésedő-erdősödő-nádasodó területen; a Kocka(XX)-tó körüli szikeseken, mocsárréteken; a Csaba (XVI)-tó déli partját, keleti partjának déli részét határoló cserjésekkel, facsoportokkal tagolt gyepeknél, a Békás (XVIII)-tó északkeleti partján lévő gyepnél, valamint a vizsgált terület nyugati szélének északi részén lévő gyümölcsösökkel, nádasokkal, cserjésekkel, facsoportokkal tagolt gyepes, ligetes sávban (10364/52, 54).

A második legnagyobb területen a gyümölcsösrekonstrukció és a természetvédelmi területek rehabilitációja dominál, ezek együttvéve a kategória területének több mint 30%-át foglalják el. A továbbiakban szükséges az élőhelyek állapotának fenntartása és a biodiverzitás növelése érdekében végzett tevékenységek erősítése.

13. ábra: természetvédelmi és szabadidős prioritás

Szabadidős prioritású területnek tekinthető (14. ábra) a Bohn(V)-, a Rendőrségi(VI)-tavaknál, a Fás(XV)-tónál (kivéve annak déli, délnyugati, délkeleti fenntartási, megőrzési prioritású részét), a Csaba (XVI)-tónál (kivéve annak délnyugati fenntartási, megőrzési prioritású részét), de a Fás(XV)-tó nyugati (015/3a, 11a hrsz-ok) és délnyugati (015/4, 7, 016/2, 17b hrsz.) partján lévő tanyák és az azokat övező mezőgazdasági területek (lásd szántók e tó nyugati partján a 015/3, 10-12 hrsz-okon, gyümölcsösök a tó nyugati partján a 015/3, 11 hrsz-okon és délnyugat partján a 016/17a hrsz-on), valamint a tó délnyugati partján lévő parlagok a 015/8, 016/17a hsz-on) is ide sorolhatók, noha ez utóbbiak inkább az ott élő emberek mindennapi tevékenységének terei, de semmiképp sem természetvédelmi prioritásúak.

Ez a kategória a legnagyobb területi kiterjedést mutatja. Az itt szereplő élőhelyhasznosítási típusok között megtalálhatók például a horgászati hasznosítás és a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, amelyek a teljes kategória területének közel 40%-át teszik ki. Javaslatunk a szabadidős tevékenységek infrastruktúrájának további fejlesztése, figyelemmel a fenntarthatósági szempontokra.

14. ábra: Szabadidős prioritású területek

Összességében a természetvédelmi célú fenntartás és a szabadidős célú fenntartás kategóriákban jelentős fejlesztési potenciál rejlik (15. ábra). A jelenleg alacsonyabb területi arányokkal rendelkező élőhelyhasznosítási típusok, mint például a mezőgazdasági területek átalakítása és a védett területek bővítése, szintén fontos célpontok lehetnek a jövőbeli fejlesztési tervekben.

15. ábra: Területi adatok integrált tájhasználati kategóriák szerint

16. ábra: Jaminai-bányatavak integrált tájhasználatának javaslata


[1] A pályaművek Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata honlapján közzétételre kerültek: https://shorturl.at/cHU49

hu_HUHungarian