7. ÖSSZEFOGLALÁS

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a város civil szervezeteinek javaslatát fogadva, 2023 elejére elrendelte egy hidrológiai tanulmány elkészítését a Bánya-tavak környezetének öko-turisztikai fejlesztése érdekében. A tanulmány kimutatta, hogy a tavak vízmennyiségének fenntartásával hosszú távon biztosítható a terület ökológiai rehabilitációja, ami bővítené a helyi lakosság rekreációs lehetőségeit és elősegítené az öko-turisztikai fejlesztéseket. A Zöld 14 Egyesület vállalta, hogy a projekt keretében tudományos igényességgel feltárja a terület ökológiai állapotát és javaslatokat tesz a fejlesztési lehetőségekre. A program célja a Bányatavak természeti környezetének fejlesztése, amely egy ökológiai szolgáltatásokra épülő zöld-infrastruktúrával megtervezett öko-kerület létrehozását tenné lehetővé. A fejlesztés további része az élőhely-fejlesztéssel egybekötött rekreáció, beleértve a tavak környezetében létesítendő ipartörténeti és természetvédelmi tanösvényeket, ökológiai bemutató helyeket, közösségi programokat és megfigyelő helyeket.

Az ökoturisztikai élőhelyfejlesztés során fontos szempont az emberi tevékenységek természeti hatásainak alapos vizsgálata. A cél, hogy olyan gyakorlati módszereket dolgozzunk ki, melyek segítségével megakadályozható a biodiverzitás csökkenése, és lehetőség szerint elősegíthető a veszélyeztetett fajok sikeres reintegrációja a természetbe. Az ilyen típusú beavatkozásoknak a természetvédelmi szempontok mellett figyelembe kell venniük a helyi lakosság érdekeit is, hogy a megoldások a közösség számára is elfogadhatóak és előnyösek legyenek.

A térség élőhelyeinek kezelésére vonatkozó javaslatok arra irányulnak, hogy a jelenlegi gazdálkodási gyakorlatokat és a terület adottságait figyelembe véve optimalizáljuk a gazdálkodás módszereit. Ezek a javaslatok céljukban az élőhelyek megőrzését és fenntartható kezelését szorgalmazzák, ösztönözve a helyi közösségeket és gazdálkodókat, hogy alkalmazzák a legjobb elérhető technikákat és gyakorlatokat, amelyek elősegítik az ökológiai integritás fenntartását és javítását a térségben.

A térség élőhelyeit veszélyeztető tényezők közé tartozik a mezőgazdasági tevékenység terjeszkedése, amely az átalakítás során szántófölddé változtatja a gyepes területeket, károsítva az értékes növényi állományokat, beleértve a pannon szikes sztyeppeket és a síksági löszgyepeket. Ez a tevékenység közvetlenül az élőhelyek pusztulásához vezet. Emellett a kaszálási gyakorlatok elhagyása vagy hiánya az élőhelyek avarosodását és gyomosodását okozza, ami elősegíti a cserjésedést, a fajkészlet megváltozását és az inváziós fajok terjedését.

Az őshonos fás élőhelyek csökkenése különösen befolyásolja a védett korai denevérpopulációkat, mivel ezek az élőhelyek biztosítják a faj számára a kölykezéshez és táplálkozáshoz szükséges körülményeket. Az idegenhonos fafajok bevezetése az erdőfelújítási projektekben további kockázatokat jelent, amelyek az élőhely kiterjedésének csökkenéséhez vezethetnek. A projekt keretében tervezett infrastruktúrák, mint a tanösvények és kilátók, növelik a forgalmat, ami veszélyeztetheti a szikesek, mocsarak és löszgyepek növényzetét, valamint a vöröshasú unkát és a dunai tarajosgőtét.

A Jaminai-bányatavak térségében végzett élőhelyhasználati elemzés célja, hogy részletes képet adjon az emberi beavatkozások mértékéről és típusáról az egyes élőhelyeken.

A területen a „horgászati hasznosítás” a legelterjedtebb tevékenység, majd a „természetvédelmi prioritású hasznosítás vizes élőhelyek” a második leggyakoribb, ami a vizes élőhelyek konzervációs prioritását hangsúlyozza. A legintenzívebb emberi hatás alatt álló élőhely a „Nyílt állóvíz”, míg a legkevesebb antropogén hatást a „Szikes mocsár” kapta. Ez utóbbi az élőhely természetes állapotának megőrzését jelzi. A konzervációs tevékenységek és a rekreációs használatok jelentős átfedést mutatnak, különösen a nyílt állóvizeknél. Ez a kettős célú használat előnyös lehet a biodiverzitás megőrzése és a társadalmi használat egyensúlyának biztosítása szempontjából.

Míg néhány élőhely intenzíven hasznosul különböző emberi tevékenységek során, addig mások kevésbé érintettek. Mindezek alapján javasoljuk a kevésbé használt élőhelyek potenciális fejlesztését, hogy növeljük azok rekreációs és konzervációs hasznát. Továbbá, ahol a konzervációs és rekreációs használatok egyensúlya megvalósul, ott a jelenlegi gyakorlatok folytatása javasolt, figyelemmel kísérve azok környezeti hatásait.

Mindezek alapján a Jaminai-bányatavak Élőhely-fejlesztési Program hatékonyan kezeli a térség élőhelyeit, elősegítve a biodiverzitás megőrzését és a közösségi használatot. Az ajánlások végrehajtása hozzájárulhat a terület fenntartható fejlődéséhez és az érintett közösségek életminőségének javításához.