1.1. A terület korábbi állapotának leírása

Békéscsabán a tégla- és cserépgyártás 1891-ben kezdődött, amikor megépült az Orosházai út D-i oldalán a Such és Wagner féle téglagyár. Ennek szomszédságában 1908-ban újabb téglagyár létesült, amelyet Bohm Mihály épített. A gyárak telepítését elősorban az itt található jó minőségű agyag indokolta. Az agyagtermelés az üzemektől D-i irányban megvásárolt területen történt. A fejtést eleinte kézi erővel végezte 30-40 kubikus. Gépesítésre az I. világháború után került sor.

Békéscsaba város 1950-ben lett megyeszékhely és az 1960-as évek elejétől indult erőteljes fejlődésnek, életébe a kevés szanálási igénnyel járó, illetve az üres területeken épültek új lakónegyedek. Ezután a városközpontban bontották le az elavult, városképi jellegnek nem megfelelő házsorokat, helyettük köz- és lakóépületek létesültek. Békéscsaba felszabadulás előtti városképére ma már csak a Kossuth tér könyéke, néhány nevezetes épület és a mellettük régi családi házai emlékeztetnek.

A város átépítése során a meglévő zöldterületek szűkültek. Új parkok, utcai vagy közterületi zöldfelületek alig létesültek. A város átépítése során a meglévő zöldterületek szűkültek. Új parkok, utcai vagy közterületi zöldfelületek alig létesültek. Helyes volna, ha a házakkal zsúfolt belvárosi zöldterületeket, régi lakóterületeket újrarendeznék, ezzel növelve a már beépített területeken a minőségi életkörülményeket. Ezért szükséges a városszéli, ritkábban lakott területeken is területek fejlesztése, ahol új parkok és zöldterületek létesülhetnek, így adva lehetőséget a lakosság számára, hogy a város különböző pontjain pihenhessenek.

A régebben kialakult tavak általában szabálytalanok, kisebb kiterjedésűek és sekélyebbek. Az 1960-as, 70-es években létrejött tavak megközelítőleg paralelogramma alakúak, partvonaluk szabálytalan, egy részük igen meredek, a legnagyobbaknál csaknem függőleges. Amíg egy-egy gödörben folyt a termelés, a víztelenítést szivattyúzással végezték. A termelés megszüntetése után a talajvíz elöntötte a bányagödröket. Nagy vízfelületekből álló tórendszerek jöttek létre, amelyek karakterét a partokat 3-5 méter szélességben szegélyező, egyenetlen nádas határozza meg. A tavak közötti terep egyenetlen, dombos, gödrös terület. A gödröket 10-15 méter széles földgerendák választják el egymástól. A téglagyári területétől D-re 5 km távolságra van Szabadkígyós. A jó állapotban lévő Wenckheim kastélyt Ybl Miklós tervezte. A kastély-park (Arboretum) és a mellette található legelő tájvédelmi terület.

A háborítlan környezetben sajátos vízi világ alakult ki, különösen kedvezett a helyzet a vízi madaraknak, amelyek egy részének állandó élettere, más részének ideiglenes pihenőhelyei lettek.

A 70-es években a Baromfipari Országos Vállalat kacsatenyésztésbe kezdett és erre a célra átvette a téglagyári I., XVII., XVIII., XIX. és a XX. sz. tavakat. Próbálkozások azonban sikertelenek maradtak, ezért 1975-ben a kezelésben lévő területeket 5 évre bérbeadta a Békéscsabai Szabadság TSz-nek, aki az Agrárpiari Kereskedelmi keretében baromfitenyésztésbe kezdett. A telepfelújítást követően, mintegy 300,000 kacsát nevelt évente. A kacsatenyésztést a békéscsabai városi tanács 1978-ban leállította.

A tavakhoz sok nitrit /NO2/ és nitrát /NO3/ kerül részben felszíni bemósásból, részben a talajvízből. A tavak vízében a nitrit nem mutatható ki, mivel az a vízben nagy tömegben élő kékmoszat felviszi. A vegetációs idő végén elpusztuló kékmoszat a tó alján fenékiszapot képez, ami oxigént fogyaszt és ammóniát (NH₄⁺) termel. A kékmoszat anyagcsere kizárja a nemeshalak jelenlétét.

1.2. A bányagödrök természeti és társadalmi jelentősége

A bányagödrök természeti és társadalmi jelentősége elsősorban a bányatavak által képviselt értékeken alapul. Ezeknek a tavaknak a hasznosítását azonban nehezíti a gyakran nem megfelelő vízminőség és a mélység, ami korlátozza a lehetséges felhasználási módokat, így például a fürdésre való alkalmatlanságuk miatt jelenleg elsősorban a horgászat jelenti a hasznosításukat. A sok éve felhagyott bányászat és a horgászaton kívüli egyéb hasznosítás hiánya lehetőséget teremtett a természet térhódítására. A tavak mellett elszaporodó nádasok és fás-bozótos területek otthont adnak a madárállománynak, különösen a vízi madaraknak, valamint egyéb élőlényeknek, mint a hüllők és rovarok. A nádas és az elszaporodó halállomány hozzájárul a tavak vízminőségének javításához. Ezek a természeti értékek megtartása és erősítése fontos szempontot képvisel, és célunk volt, hogy ezekre alapozva a környezettudatos nevelés is megjelenjen a tervezett funkciók között, összekötve a jelenleg egyre aktuálisabbá váló ökológiai szemlélet népszerűsítésével

A bányatava környezetének rekultivációjával a jelenlegi 57,000 lakosú megyeszékhely sokcélú zöldterülete lehet. Békéscsaba városvezetése már a 70-es években nis felismerte ennek jelentőségét, és támogatták a tájrehabilitáció előkészítő munkáit.  A rekultivációra 1977-ben a KÖVIZIG, majd a Békés Megyei Tervező Vállalat készített előtanulmányt.

A Jaminai bányatavak hasznosítása jelenleg is Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzatának egyik célkitűzése, amely a város tulajdonában lévő, vagy a tulajdonjog rendezését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő, korábban a téglagyártáshoz kapcsolódó bányatavak hasznosítására irányul. A Jaminai tavak Békéscsaba déli részén találhatóak, és a 130 éves békéscsabai téglagyártási tevékenység eredményeként jöttek létre. A térség történelmi gyárai, mint a Such-Wagner és a Bohn gyár, mára bezártak, de a tavak, mint a téglagyártás emlékének őrzői, megmaradtak.

A terület fő hasznosítási formája jelenleg a horgászat, mely a tó megfelelő vízminőségének köszönhető, azonban a vízminőség javítása és a további hasznosítási lehetőségek szűkítik a fürdés lehetőségét. A területen a horgászaton kívüli hasznosítás hiánya lehetővé tette a természet térhódítását, nádasok és fás-bozótos területek kialakulását, amelyek helyet biztosítottak a madár- és egyéb élőlényállomány számára, hozzájárulva ezzel a vízminőség javításához is.

A tervezés alapelve, hogy a terület nem csak a horgászokat vonzza, hanem a helyieket és a Békéscsabára látogatókat is különböző programokkal, megőrizve a természeti környezet jellegét. A cél, hogy a terület a különböző korosztályokat is vonzza, élvezve a városi környezetből a természeti környezetbe való átmenetet. A projekt a természeti értékek megtartását és erősítését, valamint a környezettudatos nevelés és ökológiai szemlélet népszerűsítését is célul tűzi ki. A tervezett funkciók között szerepel a tégla- és cserépgyártás, valamint a szőlőművelés és borkészítés hagyományainak bemutatása, ami tovább növelheti a terület turisztikai vonzerejét.

1.3. A felmérés és program célja

A Jaminai bányatavak és környezetük felmérése, valamint a kapcsolódó programok kidolgozása az adott terület hasznosítására irányulnak. A cél a terület potenciáljának maximális kiaknázása, miközben figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat és a környezetvédelmi előírásokat.

Az élőhely-fejlesztési program elkészítése során az ökológiai tudást integráljuk a kezelési és rekultivációs folyamatokba, biztosítva ezzel az érintett területek természetes állapotának helyreállítását és fenntartható hasznosítását. A kezdeményezés központi eleme a bányatavak környezetbarát kezelésének fejlesztése, amely magában foglalja a vízminőség javítását, a biodiverzitás növelését, valamint a szennyeződések csökkentésére irányuló technológiák alkalmazását. A tervezési fázistól kezdve az összes érintett – beleértve a tervezőmérnököket, környezetvédelmi szakértőket, helyi közösségek képviselőit és a kormányzati szerveket – aktívan részt vesz a döntéshozatali folyamatban, hogy a végeredmény valóban tükrözze a közösségi és ökológiai igényeket.

A program arra törekszik, hogy előmozdítsa az újrahasznosítás és a természetes élőhelyek helyreállításának innovatív módszereit, valamint hogy felhívja a figyelmet a bányatavak által kínált potenciális ökoszisztéma-szolgáltatásokra. Az aktív kezelési stratégiák alkalmazása révén nem csak a környezeti károk mérséklődnek, hanem hosszú távú, fenntartható megoldások születhetnek, amelyek hozzájárulnak a társadalmi és gazdasági jólét növekedéséhez is. Az élőhely-fejlesztési programunk jó példaként is szolgálhat a bányászati tevékenységek utáni területek rehabilitációjához és fenntartható hasznosításához.

Konkrét javaslatok megfogalmazása

A program elsődleges célja, hogy konkrét, megvalósítható javaslatokat fogalmazzon meg a Jaminai bányatavak és azok társégkörnyezetének hasznosítására. Ez magában foglalja az alábbi elemeket:

– Infrastrukturális fejlesztések: Javaslatokat teszünk új létesítmények, útvonalak és szolgáltatások kialakítására, amelyek elősegítik a terület turisztikai és rekreációs hasznosítását.

– Környezetvédelmi intézkedések: Az ökoszisztéma védelme érdekében javaslatok születnek a természetvédelmi területek kijelölésére, a helyi fajok védelmére és a természetes élőhelyek helyreállítására.

– Közösségi bevonás: A helyi közösségek aktív részvételének előmozdítása a tervezési és megvalósítási folyamatban, mely biztosítja, hogy a projekt megfeleljen a helyi lakosság igényeinek és elősegítse a helyi gazdaság fejlődését.

Távlati hasznosítási elképzelések felvázolása

A program másik fontos eleme a hosszú távú hasznosítási elképzelések kialakítása. Ezek az elképzelések a következőket tartalmazzák:

– Fenntarthatósági stratégiák: A terület hosszú távú fenntartható használatának biztosítása érdekében stratégiák kidolgozása, amelyek figyelembe veszik a környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőket.

– Innovatív hasznosítási módszerek: Új technológiák és megközelítések bevezetése a terület hasznosításában, mint például az ökoturizmus, a megújuló energiaforrások használata, vagy a helyi erőforrások fenntartható bányászata.

– Jövőbeli fejlesztési tervek: A terület potenciáljának folyamatos felülvizsgálata és a jövőbeni fejlesztési tervek kidolgozása, amelyek alkalmazkodnak a globális trendekhez és a környezeti változásokhoz.

A felmérés és a program tehát nem csupán a jelenlegi állapot elemzésére és az azonnali javaslatok kidolgozására összpontosít, hanem a Jaminai bányatavak és környezetük hosszú távú, fenntartható hasznosításának megalapozására is törekszik. Ezáltal a projekt célja, hogy integrált megközelítést alkalmazzon, amely elősegíti a terület gazdasági hasznosítását, miközben megóvja annak természeti értékeit és támogatja a helyi közösségek jólétét.