Bakancsos – Zöld 14 Egyesület

Ökoturizmus a védett területeken

A természet iránt vonzódó turisták egyik első számú célpontjai – kiemelkedő értékeik miatt – a Körös-Maros Nemzeti Park által kezelt védett területeket érintik. A nemzeti park igazgatása alá mozaikos rendszerben 13 részterület tartozik, melyek közöl 4 a natúrpark térségét is érinti: Dévaványai-Ecsegi-puszták, Kígyósi-puszta, Körös-ártér, Cserebökény. Ezeken túl természetvédelmi területként a kezelésébe tartozik a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Terület, a Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület, illetve a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület. Ha e területeket szeretnénk felfedezni, ajánlatos előtte kellően tájékozódni, hiszen a nemzeti park területére egyrészt külön szabályrendszer vonatkozik, másrészt bizonyos részei turisták, természetjárók számára nem látogathatóak.

A természeti értékek közül mindenképpen említést érdemelnek a helyi védett értékek is, amelyeket a Körösök-vidékén zömében idős famatuzsálemek, facsoportok, kastélyparkok jelentenek. Ezeknek a felkeresése izgalmas és szinte kimeríthetetlen természet közeli élményeket jelent, hiszen Békés megye 231 helyi védettséggel a vidéki megyék sorában a védett értékek számát tekintve elsőséggel büszkélkedhet.

Mint már említettük, a térség kevés klasszikus természetjáró helyszínnel büszkélkedhet, helyette azonban a folyóvizeket kísérő gátak koronája szolgálhat kitűnő és egyben általános gyalogtúra-útvonalként. Több száz kilométernyi, száraz időben elsőrangúan járható terepet jelent ez, ahonnét – mintegy kilátóból – remekül belátható a szépséges alföldi táj.

Bakancsos túrák

A természetben lenni, „járni” azt, a civilizáció által mind jobban „bezárt” ember alapvető igénye. Ez a kívánalom nem feltétlen tükrözi az ökoturizmus fogalmaiban megjelenő látogatóközpontok, tanösvények által közvetített ökológiai tárgyú tudásgyarapodást, hanem megelégszik a természet puszta létével, annak közvetlen közelségében való tartózkodással.

A természetjárás nem kötött fogalmi rendszerű tevékenység: egyénre szabottan jelenthet egy kellemes sétát, de akár igazi sportteljesítményt is, amely egyaránt megvalósulhat jelzett túraútvonalakon vagy csupán egy csendes, folyóparti sétában. Közös, íratlan szabályt inkább a természetes környezetekben való viselkedés jelent, amelynek alapja a természeti értékek megóvása, védelme.

A Körösök völgyének alföldi területei talán első pillantásra nem rendelkeznek olyan klasszikus természetjáró helyszínekkel, mint a hegyvidékek vagy egyéb nagyobb összefüggő természeti területek, de alaposabban szemrevételezve a tájat, előtűnik az a mozaikos egység, amely a hajdani őstermészet puszta-, sztyepp- és erdőfoltjaiban, illetve a folyóvizek még ma is egybefüggő zöld folyosóiban öröklődik. A természetjárás útvonalai egy ilyen erősen átalakított tájon persze nem korlátozódhatnak csupán a sokszor egymástól elszigetelt természeti egységekre. Különösen a jelzéssel ellátott alföldi túraútvonalak jellemzői, hogy a környező településeket, külterületeiket, azok természeti, történelmi és kulturális látnivalóit fűzik fel.

Mályvád Teljesítménytúrák

Három Város Teljesítménytúrák

Békés és környéke

Doboz és környéke

Mályvád Teljesítménytúrák

A Körösök völgyének magyarországi területeit tekintve talán a mályvádi területek adhatnak leginkább klasszikus túraélményeket. Mályvád tulajdonképpen Békés megye, de az egész alföldi táj legnagyobb egybetartozó erdőterületeit jelenti, amelynek természeti jelentőségét nagyban emeli az a tény, hogy északi határa több mint tíz kilométeren keresztül az országba Romániából belépő Fekete-Körös szinte teljesen szabályozatlan, igen vadregényes szakasza. A táj szépségéhez hozzátartozik, hogy tiszta időben a Fekete-Körös gátjáról kelet felé tekintve feltűnnek a bihari tájak merész hegyvonulatai, a Körösök igéző forrásvidékei. Egy kellemes természetjáró túrához Mályvádon éppen ezért nem is kell egyéb, mint végiggyalogolni a gáton és élvezni a természet balról és jobbról is szinte karnyújtásnyira lévő közelségét. Persze érdemes felfedezni az erdőt is, hiszen a jelzett túraútvonalakon szép erdei tájon barangolhatunk: felkereshetjük a hazánk ezredik védett területét jelentő bányaréti őstölgyest, illetve az erdőben kacskaringózó egykori Körös-ágakat, miközben a gazdag élővilág tanúbizonyságaként az ország egyik legnagyobb dámvadállományának sok helyen fel-felbukkanó egyedeibe botolhatunk. Bár a nagyszámú dámszarvas-populáció ellenére ezeknek az erdőterületeknek nincsenek vadaskertként elzárt szakaszai, nem árt tudni, hogy szeptemberben, októberben és novemberben a vadászati szezon miatt az erdő területére tilos és veszélyes belépni.

A mályvádi erdőkben a Körösök Völgye Turista Egyesület minden évben megrendezi a Mályvádi Teljesítménytúrákat, ahol különböző távokon – rendszerint 30 km és 50 km – gyalogosan és kerékpárral indulhatnak a résztvevők (27. ábra). Mályvád kiemelkedő természeti értékeit jelzi, hogy ezeken a túrákon minden évben száz-kétszáz fő közötti nevező indul annak ellenére, hogy az erdei utak egyes szakaszai – főként kerékpárral – nehezen járhatóak.

Ajánlott túraútvonalak:

Piros sáv: Solymos–Török-erdő–Keszi-erdő–Mályvádi őstölgyes (6,6 km – 1 óra 40 perc)

Piros sáv: Mályvádi őstölgyes–Halas–Sitka–Városerdő (8,4 km – 2 óra 10 perc)

Jelzés nélkül: Anti gátőrház–Sitka–Városerdő (13 km – 3 óra 15 perc)

A Mályvád Teljesítménytúrák a Körösök Völgye Turista Egyesület által évente egy alkalommal megrendezett túra jellegű sportesemény. A rendezvény célja a Békéscsaba – Gyula környékén található természeti értékek bemutatása szervezett körülmények között. A túra hagyományosan augusztus végén, általában a hónap utolsó szombatján kerül megrendezésre, gyalogosoknak 4, kerékpárosoknak 1 távon.

A rendezvény teljesítménytúra besorolású, vagyis a túrázók előre kijelölt útvonalon, vezető nélkül, egyénileg vagy csoportosan, nem verseny jelleggel haladnak végig. A távokat az előre megadott ellenőrző pontok érintésével, a megadott szintidőn belül kell teljesíteni. A résztvevők nevezési díj ellenében ellátást (hideg-meleg ételt, vizet, igazoló füzetet térképpel), sikeres teljesítés esetén díjazást (jelvényt vagy kitűzőt) kapnak.

Az útvonal kiemelt értéke az eldugott, csak kevesek által ismert Mályvádi-erdő, amely hazánk ezredik természetvédelmi területe. Ezen túl számtalan egyéb látnivalót érint az útvonal: a középkori gyulai téglavárat és a Várfürdőt, a Duzzasztót, az Almássy Wenckheim kastélyt Gyulaváriban, a Fekete-Körös változatos medrét, a városerdei és szanazugi üdülőtelepeket, XI. századi Sámson várának kaputornyát az ősi Doboz falu mellett, illetve a Pósteleki kastélyparkot.

Három Város Teljesítménytúrák

A Háromváros túra a békéscsabai Körösök Völgye Turista Egyesület tavaszi teljesítménytúrája. Az útvonal a közép-békési térség három városát: Békést, Békéscsabát és Gyulát köti össze. A túra célja, hogy az itt élők számára megmutassa a három város határában haladó turistautakat, kedvet hozva ezzel a rendszeres természetjáráshoz.

A nem túl megerőltető túra gyalog, kellemes sétatempóban, akár kisebb gyerekekkel is teljesíthető. A gyalogosok, a kerékpárosok és a vizitúrázók is több résztáv közül választhatnak (lásd lentebb). A túra útvonala jól jelzett turistautakon, a településeken kívül jellemzően erdei-ligetes környezetben vezet.

A túrák bejárása egyénileg vagy csoportosan – külön túravezető nélkül – történik. Nem versenyről van szó. Az érintett településeken, illetve azok között egy-egy előre megadott ponton (az ellenőrző pontokon) bélyegezni kell, ezzel lehet igazolni a túra teljesítését. Minden induló igazolólapot kap rövid útleírással és térképpel, a célban, és a nagy táv felénél pedig elemózsiát és innivalót. A túra teljesítéséért kitűző jár.

A túrák útvonalai

A résztávok alapja a Békés – Sikkony – Békéscsaba – Póstelek – Gyula közti 33 km-es turistaút, illetve az ennek egyes részeit körtúrává bezáró Sikkony – Gerla – Póstelek turistaút.

Gyalogosoknak: (5 választható táv) A 33 km-es „alaptúra” a teljes Békés – Békéscsaba – Gyula útvonalat bejárja. A két gyalogos résztáv ennek első (13 km-es) és második (20 km-es) szakaszát mutatja be. Ezen felül van egy kisebb családi túra Békéscsabáról a Bandika-fához és vissza (9 km), illetve egy 27 km-es kör. Utóbbi Békéscsabáról Bandika-fa – Sikkony – Gerla – Póstelek érintésével halad (vissza Békéscsabára).

Kerékpárosoknak: (3 választható táv) Szintén választható a Békés – Békéscsaba – Gyula útvonal 33 km-es távja. Ennél hosszabb túra a Békéscsaba – Gyula – Békéscsaba útvonal 40 km-es távja. Kerékpárral is lehet indulni a 27 km-es körtúrán: Békéscsaba – Bandika-fa – Sikkony – Gerla – Póstelek – Békéscsaba útvonalon.

Vízitúrásoknak: (4 választható táv) A vizitúra az Élővíz-csatornán halad, jellegéből adódóan lazán követi a gyalogos táv útvonalát (pl. Pósteleket nem érinti). Itt is választható a 33 km-es „alaptáv” (Békés – Békéscsaba – Gyula), vagy a 27 km-es „Csabai kör”. Ezen felül lehet indulni a 13 km-es Békés – Békéscsaba szakaszon, vagy a 9 km-es Békéscsaba – Bandika-fa – Békéscsaba szakaszon.

Békéscsaba és környéke

A megyeszékhely legnagyobb közparkja a Széchenyi liget, több okból is kiváló kiindulópont a közeli természeti környezetek felfedezéséhez. Matuzsálem korú faóriásaival már önmagában értékes természeti környezet, a liget területén található Körösök Völgye Látogatóközpontban pedig kellő tájékoztatást kaphatunk azon túráinkhoz is, amelyek során a közeli Élővíz-csatorna vonalát követve könnyűszerrel bejárhatjuk a település környékének jelentősebb zöldövezeteit.

A Fehér-Köröshöz tartozó, Gyulát és Békést is érintő csatornarendszer keskeny, de annál gazdagabb természeti környezetében – főként a város határain túl – gyorsan rátalálhatunk a természet csendjére, felfedezve a kis vízfolyás gazdag növény- és állatvilágát. A csatorna mentén a ligettől Békés felé indulva az egykori nagyréti tanyavilágon át, kétszáz éves botolófüzektől, illetve szintén évszázados nyárfáktól – Bandika-fa és Cimborafa – kísérve visz az út a sikkonyi határrészekhez, míg ellenkező irányba indulva, Gyulának tartva – keresztülhaladva a városon – egy fáktól övezett zöld alagútban hagyjuk el Békéscsabát a Veszei-kertek felé.

E ponton, a csatorna ó-körösi elágazásánál, Póstelek felé eltérve érdemes bebarangolni az egykori Wenckheim-uradalmat, a megye egyik legkiterjedtebb, impozáns kastélyromot is rejtő erdőterületét. Póstelek – egykori kastélyparkjával – jelentős természeti és kulturális környezet, amely az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően elnyerte méltó turisztikai rangját.

A város déli határában lévő bányatavak környékét szintén érdemes felfedezni, annál is inkább, hiszen a jól kijárt dűlőutakon szinte egyenes vonalban érhető el az innen csupán négy kilométerre lévő Szabadkígyós, ahol a Dél-Alföld legszebb kastélya és impozáns parkja, valamint a környező, a Körös-Maros Nemzeti Park részterületét képző, kunhalmoktól ékes kígyósi puszták kínálnak további természeti élményeket.

Ajánlott túraútvonalak:

piros sáv: Békéscsaba–Bandika-fa–Sikkony (7,8 km – 2 óra)

zöld sáv: Békéscsaba–Veszei–Póstelek (10 km – 2 óra 30 perc)

zöld sáv: Békéscsaba–Kereki-kertek–Szabadkígyós (7,8 km – 2 óra)

Geocaching

A geocaching egyfajta modern kincskereső játék, ahol műholdas követő rendszerrel keresik meg a játékosok a megadott koordinátákon található dobozkát. A térképet és az útvonalat indulás előtt tölthetjük GPS-készülékünkre a www.turistautak.hu oldalról. Magáról a mozgalomról a www.geocaching.hu oldalon olvashatunk, illetve itt csatlakozhatunk a kincskereső csapathoz.

Az útvonalakat gyakorlott játékostársaink készítik: kiszemelnek egy valamilyen szempont szerint megismerésre, felfedezésre érdemesnek ítélt helyet, ahol elrejtik a ládikát, és rögzítik a pontos koordinátáit. Ezután indulhat a játék.

Miközben keressük a rejtekhelyet, felfedezhetjük a környék nevezetességeit, szépségeit. Ha megtaláltuk a kis uzsonnásdobozt, találunk benne egy füzetet, egy üzenetet és valami apró ajándékot, melyért cserébe ott kell hagynunk egy másikat a következő játékosnak.

Ez a „mozgalom” bárkiből kihozza gyermeki énjét, felidézi a mesevilág kincses térképét, a kalózok vagy a maják kincsét. Mindeközben megmutatja a környék szépségét, amit geocaching közben teljesen más szemmel nézünk.

Békés és környéke

A Fehér- és Fekete-Körös egykori egyesülésénél lévő település a hajdani és jelenkori vízfolyásoknak köszönhetően megőrizte vizekhez erősen kötődő arcát. A legfőbb természeti környezetet éppen ezért a vízpartok jelentik, melyek közül kiemelkedik a Kettős-Körös hullámtere, amely különösen az Élővíz-csatorna becsatlakozása után nyeri el vadregényes arcát. A hullámtéren nincsenek turisztikai útvonalak, de az árvízvédelmi töltések a folyó mindkét oldalán kiválóan megfelelnek e célnak is. A gáton rövid túrával elérhető Doboz, illetve az ellenkező irányban Mezőberény is. A Békésen keresztülkanyargó Élővíz-csatorna városi szakaszát szintén érdemes felfedezni csakúgy, ahogy a Kettős-Körösből kiágazó dánfoki csatorna csendes, kertvárosi környezetét is. A város határán túl diófákkal, eperfákkal, csipkebogyó- és bodzabokrokkal szegélyezett Élővíz-csatorna a településeken kívüli nyugalmas arcát mutatja. Üde szín a tájban a Sikkonynál elágazó ó-körösi ág mellett lévő két kicsiny erdőfolt, a Fácános- és a Nagykovácsi-erdő. Utóbbinak figyelemreméltó érdekessége a rajta keresztülhaladó ősmedervonulat, illetve az egykori gerlai monostor fal- és alapzatmaradványainak erdőtalajtól ugyan már rég elfedett, de még felfedezhető vetületei. Innen mintegy két kilométerre esik Gerla, ahol szintén egy romos Wenckheim-kastély és parkja őriz páratlan kulturális és természeti értékeket. Békés környékének javarészt mezőgazdasági területei közé még mutatóban beékelődnek olyan ősgyep- és pusztafoltok is, amelyek különösen a tavaszi időszakokban alkalmasak – ha komolyabb túrázásra nem is – egy-egy üdítő természetjáró sétára vagy akár gombászatra.

Ajánlott túraútvonalak:

Sárga sáv: Békés–Malomasszony-kertek–Sikkony ( 6,1 km – 1óra 30 perc)

Piros sáv: Békés–Petőfi-emlékmű (mezőberényi Kettős-Körös-híd) (10,7 km – 2 óra 40 perc)

Sárga sáv: Sikkony–Ógerla–Gerla–Póstelek

Vadregényes utakon Békés-Dánfoktól Vésztő-Mágorig

(Békés-Dánfok  Tarhos  Mezőberény – Bodoky Károly Vízügyi Múzeum, Bélmegyer-Fáspuszta, Vésztő-Mágor)

A bátor kalandor, ki nekivág e távnak, útja során több információs pontnál, pihenőhelyen megpihenhet. A közel 50 km-es túraútvonal a Békés-dánfoki Üdülőközpont bejáratától indul és Tarhoson, Bélmegyeren, majd Mezőberényen keresztül vezet Vésztő-Mágorra.

Az útvonal nyílt, kezdő- és végpontja nem egyezik, így érdemes kerékpárral vagy gyalogtúra esetén busszal tervezni a kiindulópontra érkezést.

A túraútvonal az általa érintett természeti, folyószabályozás-történeti, műemléki és régészeti-kultúrtörténeti értékek bemutatására szolgál. Földutakon, dűlőkön, erdőkön, szántón át vezet az út. A vándor útja során térképes táblákkal találkozhat. A túra érinti a Dánfoki Üdülőközpont, a békési duzzasztómű, a rosszerdei pihenő, a tarhosi kavicsbányató pihenőhelyeit. A szemfüles turistát bevezeti a jelzés a tarhosi zeneiskola épületéhez. A Hosszúfoki-főcsatorna partján vezet tovább az út a Kétági-tiltóhoz. A bélmegyeri vadászkastély felé narancseperfa-ligeteken keresztül jutunk el. A következő pihenőpont a Vámosi hídnál vár bennünket: az itt található esőbeállót a túrázókon kívül előszeretettel használják a horgászok is. A Bodoky Károly Vízügyi Múzeum – ahol a folyószabályozás eszközeit vizsgálhatjuk meg életnagyságban – mostanra karnyújtásnyira van tőlünk. Ha kellően elfáradtunk, itt ejtőzhetünk egyet a Körös vizében, mielőtt célba vesszük a Vésztő-mágori Történeti Emlékhelyet, utunk végállomását.

A túraútvonalon jelrudak, illetve jelfák mutatják az irányt. A piros jelzésű turistaút a Sebes-Körös holtágánál találkozik az Országos Kéktúra nyomvonalával.

GPS-koordináták: É 46° 45′ 33.77″, K 21° 9′ 12.39″

Doboz és környéke

E szintén Kettős-Körös menti nagyközség természeti környezete már az Árpád-korban is a kiterjedt erdőségekről és a vízjárta területekről volt híres. Bár a táj azóta alaposan átalakult, Doboz környékén ma is jelentős erdőterületek találhatók, a településen számos vargabetűvel átkacskaringózó egykori Fekete-Körös-meder és a „faluszél” határában húzódó Kettős-Körös pedig ma is e vízrajzi gazdagságról tesz tanúbizonyságot. A település a Wenckheim- uradalom egykori központjaként építészeti emlékei mellett kicsiny kastélyparkot is rejt, a Körös gátján pedig Békés vagy a Fehér- és Fekete-Körös szanazugi összefolyása érhető el egy rövid túrával.

Az igazi természetjáró élményt azonban az erdők jelentik, melyek foltjai három irányból is közrefogják Dobozt. Dél-délnyugat felől, a Kettős-Körös túlpartján a Marói-erdő nyújtózik, melyen keresztül Póstelekig is eljuthatunk. Észak-északnyugatról a Sebes-foki-erdő sötét tömbje magasodik izgalmas túrát ígérve, hiszen a települést elhagyó egykori Körös-meder ebben az erdőben veti legszebb hurkait. Keletnek indulva a három erdőterület legnagyobbja, a Sarkad─Remetei-erdő hívogat, melynek egy része ugyan elzárt vadaskert, de szabadon látogatható területén szintén a Holt-Fekete-Körös igéző, ősi medre húzódik. Egyik kanyarulatában a ma Sámson vár néven közismert Árpád-kori földvár állt a 13. századig. A helyén emelt, annak emléket állító fatorony ma kedvel turisztikai célpont. A Doboz környéki erdők flórája és faunája felettébb értékes. Dámszarvas, őz, róka, borz, holló, erdei sikló, lábatlan gyík, gém- és kócsagfélék, énekesmadarak, szarvasbogarak, hőscincérek gyakran kerülhetnek szem elé, hogy csak néhány érdekesebb és termetesebb állatot említsünk.

Ajánlott túraútvonalak:

Piros sáv: Doboz–Papholt-erdő–Szanazug (6,2 km – 1 óra 35 perc)

Piros sáv: Doboz–Marói-erdő–Póstelek (8,6 km – 2 óra 10 perc)

Jelzés nélkül: Doboz–Sebes-foki-erdő–Békés (15 km – 3 óra 45 perc)