Bevezetés
Zöld infrastruktura hálózat elméleti alapjai
ATLASZ modul
A zöld infrastruktúra rendszerelemei
KISOKOS modul
Tervezési útmutató
Regionális Zöld Infrastruktúra
Regional Green Infrastrukture
Forrás: Duray B. 2019: A Körösök-völgye zöld infrastruktúra-hálózata. In. Gál Z. és Ricz A. (szerk.): A környezet és a határok kutatója : Tiszteletkötet Nagy Imre 65. születésnapja alkalmából. Szabadka: Regionális Tudományi Társaság, pp 53-66
A tájszerkezet alakítása szempontjából elsődleges a megye ökológiai hálózati rendszerének kiteljesítése, a meglevő elemek összekapcsolásával, illetve kiegészítésével. Az ökológiai hálózat legértékesebb és legmagasabb szinten védett elemei az országos védettségű természeti területek, a nemzeti parki területek és természetvédelmi területek. Ezek kisebb-nagyobb zöld szigeteket képeznek és közöttük húzódnak a Körösök vízrendszeréhez kapcsolódó vizes-nedves, gyepes-erdős természeti és extenzív mezőgazdasági területsáv által alkotott fő ökológiai folyosó. Mindezek az elsődleges (országos) szintű ökológiai hálózatot képezik, amelyekhez a helyi védettségű és természeti területek, a meglevő és tervezett ökológiai- és zöldfolyosó együttese által képzett másodlagos ökológiai elemekkel egészülnek ki.
Az ökológiai folyosók a megye természetföldrajzi sajátosságainak megfelelően elsősorban a kisvízfolyásokhoz, illetve azok erdőihez, továbbá az extenzív gyepekhez kapcsolódnak. A zöldfolyosók a meglevő és tervezett művi tájelemek (közlekedési és más műszaki infrastruktúra nyomvonalak, új beépítések, településszegélyek) zöldfelületi kiegészítését, környezetvédelmét és tájbaillesztését szolgáló meglevő és tervezett zöldsávok, véderdősávok és erdősítések.
Az országos ökológiai hálózat elemeit kiegészítő legfontosabb megyei szintű hálózati elemek:
- helyi védettségű természeti területek,
- kisvízfolyások (patakok, erek, stb.) medre és parti sávjai, valamint egyéb vízfelületek (holtágak, morotvák, tavak, tározók),
- erdőterületek (meglevő erdők és tervezett erdősítések): Gyula és a Kettős-Körös térségében,
- gyepterületek,
- extenzív műveléssel fenntartandó mezőgazdasági területek,
- zöldfolyosók (táblahatárokhoz és települési területekhez illeszkedő védőzöldsávok, véderdő telepítések).
Békés megye zöld infrastruktúra hálózata (tavak, folyók, erdők, tanyák rendszere) folyamatosan átalakulóban van. A térség fejlődésével párhuzamosan ezek a természeti erőforrások egyre nagyobb nyomásnak lesznek kitéve. A zöld infrastruktúra a lakosság jólétét és egészséges környezetét jelenti, hasonlóan, mint a szürke infrastruktúra rendszere. A környezeti vagy zöld javak tiszta levegőt és vizet biztosítanak a térség lakosságának, a természeti rendszer optimális működéséhez járulnak hozzá, ezáltal csökkentve például az árvízi kockázatokat vagy a szélerózió veszélyeit. A zöld infrastruktúra hálózat összességében jelentős környezeti előnyöket biztosít a megye társadalmának. A hálózat fenntartásával és fejlesztésével történelmi és kultúrtájainkat őrizzük meg. A zöld infrastruktúra védelmével a térség táji értékeit biztosítjuk hosszú távon a jövő generációinak.
A zöld infrastruktúra a projekttérség magán- és állami tulajdonban lévő zöld- és vízfelület-hálózatának összefüggő rendszere, amely:
- védi a természeti erőforrásokat;
- visszaállítja az értékes természeti területeket; és
- összekapcsolja a helyi közösségeket a természeti erőforrásokkal.
A ReGrIN előnyei közé tartozik a levegő- és a vízminőség költséghatékony javítása; a vízfolyások védelme; árvízkockázatok csökkentése; a vadon élő állatok védelme; kerékpározási, csónakázási és bakancsos túrázás feltételek javítása; ezáltal egy zöld szemléletben fogant keretrendszer kialakítása, amely hatékonyan segíti a fenntartható térség- és városfejlesztési törekvéseket.
A ReGrIN regionális léptékű eszközként funkcionálhat és segítheti az integrált ökoszisztéma-alapú, tájképi tervezést, a mitigációs és természeti restaurációs stratégiákat.
ATLASZ modul – A zöld infrastruktúra elemei
Zöld infrastruktúra-hálózat térképezésének elvi modellje
A zöld infrastruktúra rendszere természeti rendszerek, rekreációs területek, kultúrtájak és gazdasági tájak rendszerét jelenti.
A természeti rendszerekbe tartoznak az erdőterületek és élőhelyek nagy, fragmentálatlan, egybefüggő területei, a csatornahálózat és vizes területek (wetlands) vízminőséget megőrző és a vadon élő állatvilág számára elsődlegesen, mint korridorokként funkcionáló földterületei. A természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Védett természeti terület a törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. A rekreációs területek és tanösvények szárazföldi és vízi utak, parkok, horgászhelyek – közösségi kapcsolódási pontok táji színterei. A kultúrtájak történelmi területek, örökségi helyszínek, festői tájak, látképek és utak – a vidéki tájak és a falusi turizmus kulcselemei. A gazdasági tájak a gazdaságok, gyümölcsösök és erdők – eltartó területek, amelyek a termelékenység és az agroturizmus révén hozzájárulnak a gazdasági és térségi fejlődéshez. A tradicionális agrártájak szerkezete jellemzően mozaikosan elhelyezkedő, kis szántóterületek és állandó növényi kultúrák rendszeréből áll, amelyeket zöldfolyosó hálózatok kapcsolnak össze. Az agrártájak hosszú évszázadokon keresztül, lassan alakultak ki, amelynek folyamán a táj biotikus, abiotikus és kulturális elemei harmonikusan integrálódtak. Ezek a tájak természetileg és kulturálisan is sokszínűek, magas esztétikai értéket képviselnek és társadalmilag is elfogadottabbak. A földhasználat és tájgazdálkodási forma megválasztásával az ember szerepe e tájak alakításában tehát meghatározó.
A zöld infrastruktúra-hálózat terv célja, hogy meghatározza az elsődleges térségi szintű zöld infrastruktúra hálózatot, és stratégiát dolgozzon ki annak megőrzésére. Mindezt a térség meglévő és tervezett erőforrásainak széleskörű, kiterjedt tájleltárával és elemzésével kell megalapozni.
A Zöld Infrastruktúra rendszerelemei
Természeti rendszerek
A Regionális Zöld Infrastruktúra-hálózat természeti területei alrendszerét az ökológiai hálózat (védett
természeti és Natura 2000 területek), valamint a régió természetes és féltermészetes tájfoltjai alkotják.
Rekreáció
A térség adottságai elsődlegesen az egyre inkább összefonódó aktív- és ökoturizmus, első sorban a vízi, a kerékpáros, a gyalogos, a lovas és a horgász turizmus számára nyújt kiváló lehetőségeket..
Kultúrtájak
A kultúrtájak a vidéki turizmus kulcselemei: történelmi területek, örökségi helyszínek, festői tájak,
látképek és utak vidéki tájai, elsősorban örökségvédelmi kategória.
Gazdasági rendszerek
Vadgazdaságok, gyümölcsösök és erdők – eltartó területek, amelyek a termelékenység és az
agroturizmus révén hozzájárulnak a gazdasági és térségi fejlődéshez.
Ökológiai-szempontú tájkategória rendszer
A regionális zöld infrastruktúra (ZI) négy alrendszere a tervezési térség fenntartható szemléletben történő tervezésekor jól használható területi információkat integrál.
A táji léptékben megvalósuló területrendezési módszerek során alkalmazható térinformatikai információk segítik a tervezőket és a térség lakosságát is a holisztikus és fenntarthatósági szemléletű tájvédelmi és zöld területfejlesztési gyakorlat megtervezésében és kialakításában is.
Habár a térség domináns ZI alrendszere egyértelműen a gazdasági tájak, mégis kiemelt szerepe van a Közép-Békési Centrum települései által közrefogott és a Körösök vízrendszere tengelyére felfűzött kultúrtájaknak és természeti alrendszereknek is.
A rekreációs táji alrendszerben pontszerűen megjelenő kultúrtörténeti emlékeket, épített és természeti értékeket felfűző vonalas túraútvonalakkal az aktív- és ökoturizmus révén nyílik lehetőség a térségbe látogató vendégek számára a Körösvidék bemutatása.
A zöld infrastruktúra ökológiai és társadalmi-gazdasági előnyök érdekében történő alkalmazási lehetőségeinek számbavételekor e ökológiai-szempontú tájkategória rendszert tekintjük alapstruktúrának, amely a tervezés későbbi szakaszában kerül bemutatásra (Tervezési Kisokos).
GEOÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS
Geoökológiai érték és a mérsékelt beavatkozások lehetőségei
A táj minden alkotóelemével szerepet játszik a vízgyűjtő terület működésében. Ökológiailag legértékesebb területek az erek, tavak, vizes élőhelyek, árterületek, tisztások, amelyek ökoszisztéma szolgáltatásaik révén jelentős előnyökkel járnak az élővilág számára. Az ökológiai hatás vagy szükséglet tényezői a vízzáró (beépített) felszínek, a fő közlekedési utak és az erdők helyreállítási prioritása.
A térkép azokat a védendő területeket ábrázolja, ahol a megőrzési célok a prioritás és a fejlesztési beavatkozásokat kerülni kell. A narancssárga területek az erdősítés vagy a gyep helyreállításának lehetséges helyei. Az ilyen, restorációra alkalmas területek elsősorban a nagyobb parcellák, valamint azok a területek, ahol a helyreállítás révén a mozaikosan töredezett tájfoltok összekapcsolhatók.
A helyreállítási területek feltérképezésével azonosíthatjuk azokat a helyeket, ahol a fejlesztés és a zöld infrastruktúra összehangolható az ökológiai funkciók javítása érdekében, miközben új, egészséges, hozzáférhető és élhető közösségeket hozunk létre.
Regionális Zöld Infrastruktúra Terv
Ez a térkép a projekttérség zöld infrastruktúra hálózat prioritásterületeit ábrázolja, amelyek nyilvános műhelymunkák és találkozók sorozatán, valamint a helyi és regionális szintű konzultációkon keresztül került kidolgozásra, a szakértők és az érintett célcsoportok közreműködésével. A térkép nem tartalmazza teljes körűen a térség összes prioritását, a térképen ábrázolt elemek kizárólag a térségi szintű fenntartható területfejlesztési célokat szolgálnak.
KISOKOS-modul
Zöldfolyosó MINTAPROJEKT
Az útmutató a zöld infrastruktúra ökológiai és társadalmi-gazdasági előnyök érdekében történő
alkalmazási lehetőségeit mutatja be.
A Kisokos egy olyan alkalmazás, amely megismételhető módszerekkel segít a zöld infrastruktúra
ökológiai és társadalmi-gazdasági előnyökhöz történő megvalósításához. Túlmutat az ökológiai és az
ökoszisztéma-haszon elemzésén, és azon emberi eredményekre és társadalmi előnyökre is kiterjed,
amelyekre a zöld infrastruktúra megközelítés megoldást nyújthat. A KISOKOS segíti a fenntartható
szemléletben megvalósuló regionális elemzéseket is.
- Belterület határától Sikonyig
Idős jellegfák, botolófüzek jellemezte, kissé elvadult, erősen cserjésedett szakasz két kisebb szántófolttal, mely a valóságban kertként funkcionál.
- Belterületi szakasz
Többnyire kezelt, biodiverzitását tekintve szegényes, de városképi jelentőségű, zömében fasor jellegű terület.
- Veszelytől a belterület határáig
Az ártéri ligeterdő jellegzetes fajai találhatóak meg itt, gyakran adventív, inváziós fajok társaságában. Idegenforgalmi és sportcélokra használt terület.
Hungarian 
