Víziúrák – Zöld 14 Egyesület

Vízitúrák

A Körösök tájegysége a romániai Erdélyi-szigethegységtől egészen a Tiszáig hálózza be a Kárpátmedence
középső területét, egyedülállóan változatos és igen gazdag természeti környezetet teremtve.
Fontos megemlíteni, hogy a Körösök Magyarország legtisztább vízű folyói közé tartoznak.
A vízi közlekedés, valamint a vízi túrázás a Körösökön egyáltalán nem új keletű dolog, viszont rangjához
méltó helyére a szervezett vízi túrázás szempontjából csak az utóbbi években került. A Körösök mentén
megjelentek a kishajókikötők, a szabad strandok, egyéb vendéglátó- és pihenőhelyek, melyek immáron
felkészülten várják a pihenni vágyó vízi túrázókat a folyók mentén.
Szerte a Körösökön évről évre egyre több olyan – a vízi túrázást, a vízi sportokat népszerűsítő – nyílt
program kerül megrendezésre, mely figyelemfelhívó célján kívül több száz érdeklődőnek nyújt
felejthetetlen túra- és sportélményeket. Legnagyobb események ezek közül az „Egy hajóban evezünk”
vízi túra, a „Körösök Völgye Határtalan Vándortúra”, a Kenu Maraton, az Élővíz-csatorna emléktúra, a
Sárkányhajó-fesztivál.

Fehér-Körös

Fekete-Körös

Kettős-Körös

Élővíz csatorna (Gyula-Békéscsaba-Békés)

Fehér-Körös

Magyarország területére, Gyulánál érkezik. A Gyulai duzzasztó mellet a fogadó állomás épülete, és egy kishajó kikötésre alkalmas modern mólónál lehet vízre szállni. A Fehér-Körös kiásott mederben halad Ény-i irányba. További 4 km megtétele után a gyér növényzetű, szűk hullámterű partok mentén halad, majd jobbról a Fekete-Körös torkollik be. (127,8 fkm Szanazug).

Fekete-Körös

fkm: Malom-foki szivattyú- és gátőrtelep környékéről indul. A Fekete-Körös medre nem szabályozott, kanyarokban gazdag, a nagyobb vízsebesség miatt minden kanyar külső íve kőszórásos. A változatos nyomvonalat bal kéz felöl, 10 km-en át kíséri a Mályvádi erdőség a maga sokszínű növény- és állatvilágával.

fkm: Bal oldalon a Mályvádi árvízi szükségtározó kapuja. Ezt követi a Gyula-Sarkadi vasúti híd és az itt lévő gátőrház.

4,5. fkm: Bal parton a Gyula-Városerdő üdülőtelepe található. Kikötésre, fürdésre, napozásra alkalmas lapos homokos parttal. Az üdülőtelepet övező erdőben található egy jól felszerelt erdei iskola (szállás, étkezés, program). A strand után egy éles jobb kanyar következik. Ennek alsó vége fölött halad át a Gyula-Sarkad közötti közúti híd. A híd után pár száz méterrel, évekkel ezelőtt a jobb oldali kanyart levágták egy mederkorrekció miatt, csak az alsó végén nyitott holtágat hoztak létre (Gálosi-kanyar). A part menti növénysáv mindenütt elég keskeny. Szélesedő mederrel éri el a már említett Szanazugnál a Fehér-Köröst.

Kettős-Körös

fkm: A két Körös találkozása után a Kettős-Körös a szabályozás miatt teljesen egyenesen halad tovább ÉNy-i irányban. A meder széles, mélysége a duzzasztás függvénye. A megnövekedett vízfelületen apróbb növényi szigetek, nád falak, sulyom, és hínár mezők tarkítják a víz felszínt, otthont nyújtva megannyi vízi élőlénynek.

fkm: A Dobozi közúti híd bal oldali lábánál gátőrház, és vendégfogadó vadászház található. Jobbra 2- km-re kezdődik Doboz települése.

116,9. fkm: Békési duzzasztómű, Békési kishajó kikötőben lévő sólya pálya segítségével a nagyobb motoros csónakokat is át lehet emelni. Ugyancsak a bal parton található, közvetlenül a gát túloldalán a Békés-Dánfoki üdülőtelep, és ifjúsági tábor. Szállás lehetőség, camping, homokos strand és vendéglátóhelyek. A duzzasztó alatt csatlakozik be a Varga-hosszai-főcsatorna.

116,4-114: fkm: Békés város szélső házai a bal parti töltés külső oldalához simulnak.

fkm: Tarhos-Vésztő irányába közúti híd ível át.

113,8 fkm: Jobb parton található a békési téli hajómenedék..

113,5. fkm: régi kikötőhöz tartozik a 2500 tonnás gabonatároló, amelynek rakodószerelvénye a víz fölött magasan benyúlik a meder közepéig.

112,2. fkm: Itt torkollik vissza a folyóba a Gyulánál kiágazó Élővíz-csatorna.

fkm: Megszűnik az egyenes meder, a folyó kanyargóssá válik. (Krisztina-zug),

110.fkm: Itt a folyó éles kanyarral – Samu-kanyar – eltávolodik a jobb parti töltéstől és igen meredek, szakadékos bal parttal szegélyezve hagyja el a 109. fkm-t.

fkm: Jobb oldalon a töltésen kívül a Bodzás-zugi-holtág, balrol a Nagykunsági XIV.-főcsatorna zsilipje.

107,4. fkm: Jobb oldalon emlékoszlop áll, az 1980. július 28-án történt töltésszakadás helyét jelezve.

fkm: Hosszúfoknál a folyó balra kanyarodik, erősen közelíti a bal töltést. A használaton kívüli hosszúfoki I. gőzös szivattyútelepen nyert elhelyezést a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum.

Élővíz csatorna (Gyula-Békéscsaba-Békés)

Az Élővíz-csatorna a Fehér-Körös holtága. Teljes hossza 38,8 km. A három várost összekötővízi túra útvonal kb: 33 km. Élővíz-csatorna vízminősége, környezete, és ezáltal turisztikai értéke is nagyban feljavult. Az információs táblákon túl, a zsilipekhez hajóátemelőket létesítettek, megkönnyítve ezzel a vízen való túrázás, semmivel sem összehasonlítható élményét. Túrára a Gyulai Fogadóbázistól lehet indulni, ami nagyon közel van a Fehér-Körösből tápzsilipen befolyó Élővíz-csatorna „forrásához”.

A Gyulai Felső Zsilipnél, vagy a belvárosi Csigakertnél is lehetőség van vízre szállni. A gyulai alsó zsilipen való átkeléssel lehet kijutni a városból. Ezután következik a Gyulát Békéscsabával összekötő vasútvonal hídja. A két város között haladva, Veszelynél a csatorna kétfelé ágazik és újabb átemelés szükséges. Jobbra térve a Gerlai-csatornán haladhatunk Sikony felé, mely a Fehér-Körös régi eredeti ága , (hossza kb. 10 km), viszont nehezen járható a vízi, a part menti buja növényzet miatt. Egyenesen haladva a másik ágon, további 5 km evezés után, az 1777-ben kiásott ágon lehet eljutni Békéscsabára.

A következő zsilip már Békéscsabán található, a Lencsési lakótelep mellett. (Felső Körgáti Zsilip). Számos közúti és gyaloghíd alatt haladva lehet elérni a Széchenyi Ligethez, ahol a Körösök Völgye Információs és Látogatóközpontja található, kiszállási lehetőség. Az Alsó Körgáti Zsilip után lehet elhagyni a várost.

További 4 kilométer megtétele után Sikony következik, ami a ritkaság számba menő famatuzsálemekkel és gazdag állatvilággal jellemezhető. A Békési Felső Zsilipnél érhető el Békés városa. Itt újra kettéágazik a csatorna. Jobbra tartva egy összekötő csatornán Békés-dánfoknál egy átemeléssel a Kettős-Körösre lehet áttenni a hajót.

A települést a Békési Alsó Zsilipnél lehet elhagyni, majd egy rövid szakasz van hátra a Kettős-Körösbe való torkolatig. Az Élővíz-csatorna vize gravitációs és szivattyús módon, zsilipen keresztül jut a folyóba, a festői Krisztina-zugnál.