Regionális Zöld infrastruktúra hálózat terv
1. Természeti erőforrás magterületek
jelenleg is védett területek, a Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő Kígyósi-puszta területe, ill. értékes, természeteshez közeli állapotú területek (zárt erdők, szikesek, nedves, vizes területek). Többnyire a Natura 2000 hálózat területei.
- Körösvidéki erdőterületek
A Gyula-Doboz-Sarkad által közrefogott Körösközi erdők és Pósteleki erdők által alkotott terület közel háromnegyede természetes, vegyes, egyötöde telepített erdős terület, a Körösök-völgye legjobb állapotban megmaradt erdősége.Az erdőállományok 52,3 %-a füzes, 13,4 %-a hazai nyáras, melyek a korábbi puhafás ártéri ligeterdőkhöz hasonló képet mutatnak. A füzesek többsége mesterséges környezetben, az árvízvédelmi töltések védelme érdekében létesült a kubikgödrök beültetésével. A területek negyedén jelentős gazdasági értéket képviselő, nagy területű nemes nyárasok találhatók,
- Dél-Békési puszták
A Kígyósi gyepek közel tízezer hekáron elterülő pusztasága, Szabadkígyós, Kétegyháza, Elek és Gyula települések határában. A kiszáradt medrek, folyóhátak hosszan követhetők a Kígyósi pusztán még ma is. A vízszabályozás óta már nem a folyók, hanem az erózió és a defláció alakítják a tájat. Az elzárt medencék, laposok elszikesedtek, a terméketlen padkafenék területe lassan, de biztosan nő, ezeket a padkaperemek határolják, jellegzetes sziki növényzetükkel. A magasabb részek sztyeppesedésen mennek keresztül, az eredeti erdős sztyepp csak kis helyeken maradt meg. A puszta nagy része ma is őrzi természetes állapotát. A belvizes években a puszta nagy része hosszú ideig víz alatt áll.
2. Mezőgazdasági erőforrás magterületek
A projekttérség a jellemzően agrártérségnek számító Békés megye legkeletibb, országhatárral szomszédos részét foglalja magába. A tervezési területen található a megyei gazdaságok negyede és a megye szántóinak ötöde, amelynek több, mint kétharmadáról búzát, kukoricát és napraforgót takarítanak be.
A gazdag takarmánybázisra állattenyésztés telepszik, a sertések és szarvasmarhák száma egyaránt meghaladja az országos átlagot, a megye sertésállomáyának több, mint kétharmada, szarvasmarha állományának ötöde található itt. Emellett jelentős a baromfiállomány is (tyúk)
- Sarkad-Kötegyán gazdasági táj
A több, mint ezer gazdaságot tömörítő térség szinte teljes egészében szántó terület, ahol elsősorban nagytáblás gabonanövény termesztés folyik.
- Békéscsaba-Újkígyós gazdasági táj
A közel 3500 gazda műveli a térség szántóinak több, mint
egyharmadát. Kiváló termőhelyi adottságú földeken búza, napraforgó, árpa és kukorica az elsődleges termény, de számottevő a gyümölcsösök aránya is (a terület több, mint feleét itt gondozzák), de a konyhakertek harmada is ezen a tájon található.
- Kétegyháza-Elek gazdasági táj
Közel ezer gazdaság műveli a térség mezőgazdasági területeinek egytizedét, szintén zömmel szántó művelési ágban.
3. Zöldfolyosók, túraútvonalak
- Élővíz csatorna (Gyula-Békéscsaba-Békés)
Az Élővíz-csatorna a Fehér-Körös holtága. Teljes hossza 38,8 km. A három várost összekötővízi túra útvonal kb: 33 km.
- Csabai Körtúra
A túraútvonal szinte teljes egészében az 1777-ben kiásott Élővíz-csatornát, illetve a Gerlai-holtágat kíséri. A körtúra tanösvény is egyben 16 ismertetőtáblával és több pihenőhellyel.
- Szabadkígyósi kirándulás
A Széchényi-ligetből induló túra a szabadkígyósi Wenckheim kastélyig a zöld turistajelzést követi. Az Ybl Miklós tervezte kastély az egyik legszebb a megyében.
- Közép-békési körtúra
A túra az Élővíz-csatorna–Veszei-útvonalon megy Póstelekre, ezután Gerlát érintve a Békéscsaba–Nagyszalonta turisztikai kerékpárútra rátérve halad tovább a Kettős-Körösig. A hídon jobbra fordulva a Doboz községhez tartozó Szanazugi üdülőtelepre jutunk. Dobozról a Kettős-Körös bal oldali gátján folytatjuk utunkat Békés felé. A gát külső oldalán található a Békés-Dánfoki Üdülőközpont.
- „Békési erdők” túra
Bejárásával képet kaphatunk az egykori alföldi erdők világáról. Doboz központjából Szanazugot érintjük (Sámsonvár), ezután a Fekete-Körös jobb oldali gátján haladunk tovább egészen a közúti hídig. Városerdőn pihenésre, fürdésre nyílik lehetőség, majd indulunk a Mályvádi-erdő felfedezésére.
- Mályvád Teljesítménytúrák
Mályvád Békés megye, de az egész dél-alföldi táj legnagyobb egybetartozó erdőterülete, északi határa több mint tíz kilométeren keresztül a Fekete-Körös szinte teljesen szabályozatlan, igen vadregényes szakasza.
4.Történelmi/kulturális jelentőségű helyek/csomópontok
- Békés
Békés az elmúlt évtizedekben valódi városi arculatot nyert, de alapvetően megőrizte kisvárosi hangulatát, s az iparosodás elmaradása következtében romlatlan természeti értékei teszik vonzóvá. A településen található a megye legrégebbi fürdője. A számos történelmi, építészeti emlék mellett Békés fő vonzerejét a Kettős-Körös jelenti. A horgászat kedvelői számára három kiváló horgász lehetőség is kínálkozik a környéken, a Békési Homokbány-tavak, a Békési Téglagyári-tavak és a Borosgyáni III. számú tó partján. A békési táj a vadászok számára is kitűnő lehetőségeket rejt. Az elkötelezett, kulturált italfogyasztás kedvelőinek nem szabad kihagyniuk a békési pálinkát, amelyet a település védjegyévé kívánnak tenni.
- Doboz
1075-ben már Dobozon laktak I. Géza király kondásai. A török kiűzése után, 1720-ban Harrucken báró lett a település földesura Doboz 1798-ban került a Wenckheim család birtokába., nyomukat őrzi a dobozi Wenckheim-kastélypark, a Wenckheim kápolna és kripta, valamint az Ybl Miklós tervezte emeletes magtár. A település környékén összefüggő erdőségek maradtak fenn, melyek vadban gazdag vadászterületek. A falutól északra elterülő Cserebökényi puszták növény- és állatvilága a Körös-Maros Nemzeti Park részeként országos természetvédelmi oltalom alatt áll. A határ kiváló lehetőséget nyújt lovaglásra, vadászatra (fácán, vadnyúl).
- Gerla
Az egykoron önálló település ma Békéscsaba közigazgatási területéhez tartozik. Ó-Gerla és a monostor, valamint az Ó-gerlai Kovácsi erdőben található U alakú földnyelven állt a középkori Gerla falu. Az Ó-Köröst kísérő két oldali erdősáv ma is helyi természetvédelem alatt áll, hasonlóan a közeli Pósteleki erdőn belül a volt Széchényi–Wenckheim Kastély romjai körüli erdő területhez.
- Békéscsaba
A Békéscsabai kistérség és a Viharsarok központja, hazánk 14. legnépesebb városa. Első írásos említése 1332-ből származik. A török időkben elpusztult, így teljesen újra kellett telepíteni. Az egykoron „Európa legnagyobb falujának” nevezett város mára rendezett, városias külsejű településsé vált. A Harrucken János György nevéhez fűződő újratelepítése után az egykori, döntően evangélikus szlovák parasztok elsőnek a mai városházát és környékét népesítették be. A város ma is a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.
- Gyula
A gyulai uradalom sok nemesi család birtokában volt (Losonczy László erdélyi vajda, Maróti család, Corvin János) de várossá fejlődése az Anjouk idejében indult el. Károly Róbert több kiváltságot adott a városnak: bíró és elöljáró választási jogát, valamint a fontos vásártartási jogot. Fénykorát a török előtti időkben élte, 1525-ben már mintegy 3000 lakosa volt. a templomok és műemlék épületek mellett legfontosabb látnivalók: a vár, várfürdő, az Almásy-kastély, Gyulavári kastély, a Százéves cukrászda, az Erkel Ferenc Emlékház, a Göndöcs-kert, Vigadó, a Csiga-kert. A városban számos szobor, köztéri alkotás és emléktábla található.
- Szabadkígyós
A kis Békés megyei településen rejtőzik a Dél-Alföld legimpozánsabb, legromantikusabb és legépebben megmaradt kastélya a Wenckheim-kastély. A kastélyt 1875-1879 között építették Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban, ekkor alakították ki a parkot is. A kastélyt 1882. július 19-én szentelték fel. Különlegesen szép és ritkaság a kastély franciakertje és az angolpark.
