A Zöld 14 Egyesület és a Kenderföldek Egyesület is nagy figyelmet fordít a jaminai bányatavakra – ecsetelte dr. Duray Balázs. A Zöld 14 Egyesület elnöke hozzátette: amellett, hogy gyermekekkel foglalkoznak és táborokat szerveznek, komoly szakmai munkát is végeznek, és mérföldkőhöz ért az a munka, hogy mit is lehetne kezdeni a horgászatra alkalmas jaminai bányatavakkal. Mint fogalmazott, a jaminai bányatavak többet jelentenek annál, mint ami a köztudatban van a Csaba- és a Fás-tó révén – akár a terület nagysága, akár az élővilág gazdagsága tekintetében.
A három akadályból kettő elhárult
Jelezte, három akadálya volt eddig annak, hogy itt valamilyen, szabadidős tevékenységnek teret engedő, ugyanakkor a természetet, mint értéket szem előtt tartó fejlesztést végrehajtsanak.
- Először is kérdés volt, hogy lesz-e elég víz a jövőben is a jaminai bányatavakban. Erre a válasz az, hogy igen, a város készíttetett ezzel kapcsolatban egy hidrológiai tanulmányt. Emellett a területen dolgozó Wienerberger ugyancsak úgy nyilatkozott, hogy folytatná a bányászati tevékenységet.
- Másodszorra felvetődött, hogy ha fejlesztenek, akkor az miként érinti a gazdag élővilágot. A Zöld 14 Egyesület egy pályázat segítségével el is készített egy felmérést, mint fogalmazott, fasorról fasorra, bokorról bokorra, teknősről teknősre haladtak. Úgy véli, vannak olyan részek, amelyeket szinte azonnal helyi természetvédelmi területté lehetne nyilvánítani.
Ha a város fejleszteni szeretne, akkor arra vonatkozóan kész javaslataik vannak. Meg is kérdezték egyébként a békéscsabaiakat, hogy mit szeretnének. Leginkább a természetjárás terepe lehetne a jaminai bányatavak környezete, érdemes lenne kiépíteni a szükséges infrastruktúrát: sétányokat kialakítani, padokat, szemeteseket, tájékoztató táblákat kitenni, illetve egy kilátó építésére is lenne igény. Mindenképpen fenntartható és környezetbarát irányba mozdulnának el, nem megzavarva sem az élővilágot, sem a horgászokat.
- A harmadik probléma, hogy nem rendezettek a tulajdoni viszonyok, vannak olyan területek, ahol sok tulajdonos van: főleg állami tulajdonról van szó, de vannak városi részek és magántulajdonban lévő területek is. Ebben előrelépést jelenthet szerinte az, hogy Békéscsaba bizonyos ingatlanok esetében elkérte az államtól az állami tulajdonrészt.
